Parlagfű vagy pázsitfűfélék? Ezen a pollentérképen ellenőrizheted mitől tüsszögsz épp!

Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.”  A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.

Miért kell a demenciáról beszélnünk?

És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.

A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.

A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.

A felismerés sokszor évekig várat magára

A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.

Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.

Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.

Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?

Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.

Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.

Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.

A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.

Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...

• Melyek a demencia korai tünetei?

• Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?

• Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?

• És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal

Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.

Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.

A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.

Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)

A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.

A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.

A Natural Hydration Council szerint a víz a dátum után is fogyasztható. Más vélemények úgy látják, hogy a mikroműanyagok már a gyártásnál megjelenhetnek, és ahogy öregszik a palack, egyre több kerülhet a vízbe.

A mikroműanyagok parányi darabkák, akár 2 mikrométeresek is lehetnek, ami nagyjából egy milliméter kétezred része. Friss vizsgálatok tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is találtak ilyen részecskéket, ami felveti, meddig juthatnak el a szervezetben. Dr. Sherri Mason, a WHO-val együttműködő, édesvízi műanyagszennyezést kutató szakértő így fogalmazott: „Összefüggést látunk bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, az alacsonyabb spermaszám, valamint az olyan állapotok, mint az ADHD és az autizmus gyakorisága között. Tudjuk, hogy ezek a környezetben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatosak, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok mintegy eszközként segítik e vegyi anyagok bejutását a testünkbe.”

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a mikroműanyagok többségét a szervezet kiüríti. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy részük a véráramba kerülhet, és létfontosságú szervekben rakódhat le. Egyre több kutatás hozza összefüggésbe ezeket a részecskéket idegkárosító hatással, krónikus gyulladással, valamint a hormonális és anyagcsere-folyamatok felborulásával.

Egy új tanulmány, amelyet Sara Sajedi, a Concordia Egyetem környezetmenedzsmenttel foglalkozó szakértője vezetett, azt találta, hogy

Sajedi az egyszer használatos műanyag palackok kockázatait „súlyosnak” nevezte, és nagyobb figyelmet sürgetett erre az „égető kérdésre”. Hozzátette: „A mikroműanyagok bélflóra-egyensúlyzavart is okozhatnak, felboríthatják a bélbaktériumok egyensúlyát, és belélegezve légúti betegségekhez vezethetnek. Ezek a széles körű, krónikus egészségügyi kockázatok jelzik, mennyire fontos felismerni és kezelni a nano- és mikroműanyagok hatását az emberi egészség védelmében.”

A minőségmegőrzési időn túl az íz és az illat is romolhat, mert a palack lassan lebomlik, ami befolyásolhatja az érzékszervi tulajdonságokat. Ugyanakkor a PET-részecskéket nem tartják olyan vegyületek hordozóinak, mint a ftalátok vagy a BPA. Ha a palackokat meleg helyen tárolják, napfény éri őket, vagy erős szagú vegyszerek mellett állnak, a műanyag gyorsabban gyengülhet, és ez a víz minőségére is rányomhatja a bélyegét. A PET „lélegző” anyag, vagyis idővel egy kevés víz elpárologhat a palackból, és ezzel együtt könnyebben bejuthatnak szennyező részecskék.

A hét elején megjelent vizsgálat arra utal, hogy az élelmiszer-csomagolásban használt mikroműanyagok a bélrendszert is károsíthatják, és ezzel nőhet a vastagbélrák és a depresszió kockázata. Ausztrál kutatók egészséges önkéntesek székletmintáit elemezték, és azt látták, hogy a mikroműanyagok megváltoztathatják a bélben a mikrobiális működést. Néhány változás olyan mintázatot mutatott, amelyet korábban depresszióhoz és vastagbélrákhoz kötöttek. A szakértők „jelentősnek” nevezték az eredményt, és kiemelték: ez volt az első olyan humán vizsgálat, amely bizonyította, hogy a mikroműanyagok képesek átalakítani a bélmikrobiomot.