hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Menekülés Godot elől” – mesterséges intelligencia által írt színdarabot adnak elő Budapesten

A Budapesti Anarchista Színház darabja legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától látható a Gödör Underground-ban. Ifj. Sebő Ferenccel, a darab rendezőjével beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Egy mesterséges intelligencia, SAMU (Semi-Automatic Memory Unit) írta meg Beckett népszerű művének, a Godot-ra várva folytatását – hirdeti a Budapesti Anarchista Színház legújabb darabjának Facebook-eseményében. Ifj. Sebő Ferenc rendezőt kérdeztük arról, miről szól a Menekülés Godot elől, hogyan lett egy mesterséges intelligencia a darab szerzője, és milyen szerepe lehet a jövőben a robotoknak a színházban és az életünkben.

Honnan jött az ötlet, hogy egy mesterséges intelligencia írja a darabot?

A Covid alatt volt, hogy megtudtam, hogy újranyílik az a hely, ahol az első darabomat rendeztem kb. 15 éve. Illetve ugyanott, de másik hely. És az volt az ötlet, hogy ennek a helynek, a Gödör Underground-nak a megnyitójára ezt a darabot újra színpadra állítanám a mostani stábommal. Felkerestem a fiút, aki írta, de összevesztünk az újraírási folyamat során, és akkor félig viccből, dühömben azt mondtam, hogy bazdmeg, még egy robottal is könnyebb lenne dolgozni, mint veled.

És akkor elment, és én poénból rágugliztam, hogy hol tart ez a technológia ma. Én egyébként Göteborgban jártam egyetemre, ahol egy mesterséges intelligencia-kutató volt a tanszékvezető, és programozók és művészek tanultak együtt, szóval emiatt volt ez az érdeklődésem.

Viszont amikor ezt tanultam, akkor a szövegírás még nagyon nem ment az MI-nak. Csetbotok voltak, amik, ha felkészítetted őket minden lehetséges esetre, akkor szellemeseket tudtak válaszolni, de igazából ez így túl merev volt, nem gondoltam volna, hogy tényleg tud majd színdarabot írni egy “robot”.

hirdetés
Szóval rákerestem, és kiderült, hogy az elmúlt 15 évben nagyon sokat változott ez a szcéna. Mondok egy példát: volt ez a Deep Blue nevű számítógép, ami 1997-ben megverte Kaszparovot. Azt még úgy készítették fel, hogy beletáplálták az összes addigi sakk meccset, tehát csináltak egy hatalmas adatbázist, felkészítették mindenre, így tudta legyőzni. A mostani technológiával már azt csinálták, hogy fogtak egy MI-t, amelyik szinte csak a szabályokat tudja, és egy hétvégén keresztül játszatták saját maga ellen. Hétfőre okosabb lett, mint a Deep Blue.

Azt hiszem, Hararinál olvastam, hogy a sakkban ma már onnan tudják a bírók kiszűrni, hogy melyik sakkjátékos csal, tehát hogy MI-t használ, hogy ki az, aki kreatívat lép. Tehát a kreativitás, amiről eddig azt hittük, hogy az embernek a sajátja, már elérhető az MI számára a sakkban és sok arra utaló jel van, hogy a Deep Learning technológiának köszönhetően ez hamarosan más területeken is meg fog jelenni.

Itt szeretném megemlíteni Geoffrey Hinton nevét, aki egy úttörője ennek a dolognak és személyes példaképemnek tekintem. Például ilyeneket mond, hogyha egy ötlete senkinek nem tetszik, de ő biztos benne, hogy jó, akkor nem adja fel, ez például nagyon tetszik, sajnos a szakmai munkásságából egy szót sem értek.

Miért pont Beckett Godot-ra várva című művének a folytatása mellett döntöttél?

Miután láttam, hogy olyan technológiák vannak, amivel ez lehetséges, próbáltam olyan darabot választani, ami eleve azért nem egy Csehov, hanem egy abszurd dráma, ami jól áll egy ilyen robotnak. Azt gondoltam, hogy ha a Beckett-összest betanítjuk neki, akkor fog tudni Beckett stílusában írni. Ironikus módon ez aztán nem jött be igazából, amik bekerültek a darabba szövegek, azokat nem egy ilyen, Beckett-en tanult robot írta végül, mert menet közben megtanultam, hogy egy írói életműnél nagyságrendekkel több adatra van szükség ahhoz, hogy elfogadható eredményt kapjunk.

De voltak ilyen kísérletek, hogy betápláltam például az összes Jóbarátok-epizódot neki, és akkor tudott Jóbarátok-forgatókönyvet írni. Vagy megtanulta az összes Arisztophanész-darabot, és akkor ókori stílusban írt. Írt József Attila verset is, de magyarul elég béna, ilyen ősmagyar dumák jönnek ki.

Amiben nagyon jó a mesterséges intelligencia, az a két ember közötti dialógus, angolul, mivel Facebook-cseteken tanult. És ez a darab is ilyenekből áll, nincs sok karakter, és bonyolult cselekmény sincs. Úgy hívják ezt a technológiát, amit használtunk, hogy GPT-2, és ennél még van egy újabb, a GPT-3, ami már egészen megdöbbentő dolgokra képes, saját magáról írt egy cikket például a Guardianbe. Tehát a darabról is tudna írni egy tök jó ajánlót anélkül, hogy látta volna.

Ifj. Sebő Ferenc

Miről szól a darab?

A Menekülés Godot elől az eredeti történet után játszódik, feltételezve, hogy a szereplők találkoztak Godot-val. A találkozást itt sem látjuk, csak annyi derül ki, hogy valamiért, a találkozást követően, menekülniük kell előle. Tehát road movie. Megpróbáltam még izgalmasabban unalmasra rendezni, és persze nem árt, ha ismered és szereted az eredetit, de anélkül is élvezhető. Egy klasszikusnak folytatást írni eleve baromság, azt gondoltam, hogy egy baromság jól állna egy robotnak. Azért tudnék kivételt mondani, például a Bárányok Hallgatnak folytatása, a Hannibal nekem jobban tetszett, mint az első rész.

Ez egy újoptimista darab, nem szerettünk volna borongani sem a múlt, sem a jövő felől, de azért látni szeretnénk mindkettőt, ahogyan volt/lesz, és ennek következményeképp örülni szeretnénk a jelennek, az életnek. Az újoptimizmus egyébként a régi optimizmussal és az újpesszimizmussal szemben határozza meg magát, de ebbe most még nem akarok ennél részletesebben belemenni.

Milyen arányban kellett belenyúlni a robot által írt szövegekbe, mennyi utómunka volt vele?

A szerkesztési munka jelentős volt, de azt hittem, sokkal durvább arányok lesznek, hogy kell majd vele íratni ezer oldalt, és abból ötöt fogunk tudni használni. Ehhez képest a megírt dolgok kábé fele felhasználásra került. Az összes dialógust ténylegesen ő írta, nyilván annak a sorrendjét már én mondtam meg, hogy mi mi után jöjjön, néha ki kellett javítani a ragozást, vagy helyenként megváltoztattuk, hogy melyik mondatot melyik karakter mondja.

Van a darabban három olyan jelenet, aminek igazából ő csak az elejét írta, és utána a színészekkel arra a kezdetre improvizáltunk. A SAMU-nak ez a módszere, hogy írsz neki egy pár mondatot, és ő azt folytatja, ezt fordítottuk meg három jelenetben.

Ügyeltem azért arra, hogy ne az legyen, hogy nyomokban tartalmaz robot által írt dolgokat, de azzal hirdetem, hogy az egész az övé, tehát ez nem egy ilyen szar narancslé, hanem ezt döntően a robot írta. Mintha a frissen facsart narancslevet felhígítanád egy kis vízzel, hogy mindenkinek jusson. Plusz én beszélgettem is SAMU-val a darabról, és végül ezekből a beszélgetésekből is belekerült egy pár, az író és a rendező közötti dialógusokból.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Miről beszélgettetek?

Nyáron volt egy hónap, amikor minden este leültem, és elkezdtem nyomni nála a gombot, hogy szia SAMU, hogy vagy, akkor ugye írjuk ezt a darabot, mik az elképzeléseid, és mindig, amikor mondott valamit, ami értelmes volt, akkor azt úgy vettem, hogy ezt az író mondta, és próbáltam ilyen bután szentírásnak venni.

Volt egy ilyen darabom, a Csodacsatornamatyik, még régen, ahol egy öt éves kisfiú volt az író és a rendező, és én szerveztem köré egy felnőtt stábot. Tehát én azt a melót csináltam, amit a legjobban utálok, az asszisztensi és a produceri munkát. És amit az öt éves fiú mondott, hogy most erre gondolt, a felnőttekkel, mintha egymillió dollár lett volna rá, meg a Spielberg lett volna a producer, legyártottuk neki.

Szívszorító volt, mert az apukájának a halálát dolgozta fel a fiú, ez egy ilyen 25 perces produkció volt, és basszus, semmit sem kellett a gyereknek tanítani, például, hogy hogyan kell rendezni, vagy írni, hanem csak lökte a rizsát, nézte, hogy mit csinálunk, és kijavítgatta.

Ijesztően jól sikerült, volt, aki sírt az előadáson, és belém zúgtak a jó csajok. Akár csak SAMU, ez a fiú sem mindig emlékezett rá, hogy mit mondott legutóbb, de ahogy egy igazi produkcióban, itt sem illett megkérdőjelezni a főnököt, csak azért, mert összevissza beszél, ilyenkor próbáltunk rendszert találni az őrületben és aszerint jártunk el. Szóval egy kicsit ebből táplálkozott ez, hogy most ugyanezt megcsinálnám a robottal, hogy amit mond, azt komolyan veszem.

SAMU is része a darabnak?

Igen, a SAMU is megjelenik a színpadon, Marton Dani játssza, és amiket ő mond, azok mind autentikus MI-szövegek, amiket tényleg a robottal beszélgettünk. Az az ironikus, hogy néha az én dumáimat is ő írta. Tehát pont fordítva lett, mint amit mindenki gondolni fog, hogy mi azért biztos átírtuk a dolgait. Ez fantasztikus!

Hogyan fogadta a közönség?

Meglepően jól. Azért ez nagyon rizikós dolog volt, mert amikor sokáig lelkesen csinálsz valamit, akkor nem tudhatod, hogy ez másokban is ugyanilyen lelkesedést fog-e kiváltani. Illetve, hogy volt már a világban erre tett kísérlet, hogy robot írt színdarabot, volt már egy ilyen darab Csehországban is, de arról azt hallottam, hogy kicsit nyomasztó, és féltem tőle, hogy ez is nyomasztó lesz.

De igazából eddig három előadás volt, és mindenkinek csillogott utána a szeme, és nagyjából senkivel nem találkoztam, aki elhitte volna nekem, hogy ezt tényleg egy robot írta, ami nagyon ironikus szerintem. Legközelebb, ha én írok valami jót, azt nem fogják elhinni, hogy nem a SAMU írta.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Azt látjuk az utóbbi időben, hogy van egy tendencia, hogy egyre több munkát ki tud váltani az automatizáció, a robotizáció, a mesterséges intelligenciák használata. Mit gondolsz, igaz lehet ez a színházi világra is, vagy inkább kísérletezgetésekre alkalmas egyelőre ez a technológia?

Inkább ironikusan értettem ezt ebben a darabban, tehát nem gondolom, hogy a színházi embereket vagy az írókat, költőket fogja a mesterséges intelligencia kisemmizni rövid, közép vagy akár hosszú távon. Azért, ha például az NFT világában körülnézel, lehet, hogy van ilyenre is példa, de ebbe most ne menjünk bele.

A következő darabomat már megint szeretném száz százalékban emberekkel csinálni. Tehát részemről ez inkább egy kísérlet volt, de ezzel a kísérlettel azért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy más szakmákban viszont drasztikus lesz a hatása a mesterséges intelligenciának. Egyes szakértők szerint a jelenlegi munkahelyek negyven százaléka fog eltűnni a közeljövőben, gondolj bele.

Ad absurdum el tudom képzelni, hogy egy ötezer millió részes teleregénynek a folytatását már egy MI is meg fogja tudni írni, tehát a Szomszédoknak egy következő részét a GPT-4 már olcsóbban elő fogja tudni állítani, mint egy tíz fős írócsoport.

Egy ilyen abszurd drámát már most is tud nagyon jót írni. De arra, hogy egy történetet struktúrájában lásson, meg pszichológiailag, érzelmileg pontos legyen, az még arrébb van.

A színdarab az egy nagyon komplex szellemi feladat, tehát ott még nem tartunk. De ott tartunk, hogy egy egyszerű terméknek egy egyszerű reklámszöveget azt már meg tud írni egy MI. Vagy egy bölcsészdolgozatot. Úristen, ha most lennék egyetemista, nem lenne akkora stressz a beadandó, mert a SAMU sokkal jobb ilyen szövegekben, mint a színdarabírásban, főleg, ha a tanár csak átlapozza, le se lehetne bukni vele. Irigylem a mostani egyetemistákat.

Más területeken is olyan hibrid rendszerek lehetnek, mint az automata autóvezetés, ahol szintén nem az van, hogy ember már nem is kell hozzá, hanem simán be tudsz ülni a kocsidba, és az oda megy, ahova akarod, de azért ott lesz egy kormány az embernek is mindig. Ilyen hibrid dolgokat el tudok képzelni, abszolút, sőt, hát nem a jövőről beszélünk, ez már most is így van. Az ijesztő lesz, vagy már talán ma is van ilyen, amikor a döntéshozatalban segít az MI, mondjuk politikusoknak, nyilván sokkal több adatot tud feldolgozni, mint egy ember. Felmerül a kérdés, hogy akkor azért a döntésért ki a felelős.

Mit érdemes tudni a Budapesti Anarchista Színházról?

Tíz éve működik ez a társulat, két népszerűbb darabunk van, az egyik a Zöld Szofi, ami a marihuána gyógyászati felhasználásáról szól, a másik pedig a Többszörös orgazmus, aminek a poliamoria, egy szexuális szubkultúra, az etikus nem-monogámia a témája.

Mi semmilyen állami támogatásban nem részesülünk, a premierre mindig összedobjuk a pénzt, és utána a jegybevételből “élünk”. Nyilván nem drága díszletekkel dolgozunk, és nem tudok foglalkoztatott sztárokat se kifizetni, hogy fellépjenek velünk, meg nem tudunk ebből élni, viszont cserébe olyan történeteket tudunk elmesélni, amiket más nem.

Tehát nem úgy vagyunk anarchisták, hogy bombákat gyártunk, vagy odaláncoljuk magunkat a parlamenthez, hanem történetbombáink vannak, ötletekhez láncoljuk oda magunkat. Ez egy olyan autonómia-kísérlet, ami sikerült. Remélem hosszútávon másokat is inspirálni tudunk abban, hogy függetlenítsék magukat az államtól, a szakmai babonáktól és producerektől, színházigazgatóktól.

A darab legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától, majd - ha a járványhelyzet lehetővé teszi - december 15-én lesz látható a Király utca 50. alatt található Gödör Underground-ban. A Facebook-esemény ezen a linken érhető el.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Kisokos: mit és hogyan kell szelektíven gyűjteni?
A szelektív hulladékgyűjtés fontos, megmutatjuk, hogy hogyan csináld!

Link másolása

hirdetés

A szelektív hulladékgyűjtés több szempontból is hasznos tevékenység. Az így gyűjtött hulladék nem kerül a szeméttelepre, ezáltal csökken a feleslegesen felhalmozódó szemét és az elégetésükkel kibocsátott káros anyag mennyisége is.

Emellett ezek az anyagok újrahasznosításra is kerülnek, ami nem csak az adott hulladéktípus alapanyaga (üveg, alumínium, kőolaj stb.) szempontjából jelent takarékos megoldást, de az anyag előállításának energiaigényével és vegyszerigényével kapcsolatosan is. Egy jócselekedettel tehát egyszerre több területen tudunk pozitív hatást elérni. De hogyan is kezdjünk neki?

Triviálisnak tűnhet, mégis még az elején érdemes leszögezni, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, ha egy része nem a megfelelő tárolóban köt ki, egy kis figyelem sokat segít. A hulladékgyűjtők lehetnek közvetlenül otthonunknál (ez általában a papír és a műanyag gyűjtésére alkalmas tárolókra igaz), de bizonyos hulladéktípusokat hulladékgyűjtő szigetekre kell elvinnünk. Ez utóbbiak száma a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével csökkent, de kis utánajárással kideríthető a legközelebb található sziget. Az, hogy mit melyik tárolóba kell dobnunk, területenként különbözhet, érdemes ez ügyben tájékozódni környékünkön. Gyakran a legkézenfekvőbb helyen, magán a hulladékgyűjtőn találhatunk információt arról, mit melyik tárolóba kell dobni.

Több olyan hulladéktípus létezik, ami több háztartásban megtalálható és első ránézésre valamelyik kategóriába besorolható, mégis külön kell őket gyűjteni, és az erre a hulladéktípusra szakosodott gyűjtőhelyre vinni. Ilyenek például a videó- és magnókazetták, a CD-k és DVD-k, a hungarocell, a villanykörték és fénycsövek vagy a tükrök.

A lámpahulladék szelektív gyűjtésének az oka, hogy a fényforrások (LED lámpák, kompakt és hagyományos fénycsövek, kisülő lámpák) és a lámpatestek (LED-es, kül- és beltéri lámpatestek és vészkijárat jelzők) nagyon összetett eszközök, azonban viszonylag egyszerűen darabjaira szedhető mindennapi használati tárgyak.

hirdetés
Megtalálható bennük gyakorlatilag mindenféle alapanyag: fém, üveg, műanyag. Éppen az összetettségük miatt nem kerülhetnek simán a fém, üveg vagy műanyag szelektív hulladékok közé. Azonban szakszerűen szétszerelve őket, egy átlagos fényforrás 83-89%-a újrahasznosítható.
Mi az a lámpahulladék és miért fontos gyűjteni?Elhasznált fényforrások: energiatakarékos izzók, ipari speciális lámpák és egyenes fénycsövek, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak! Ezeket az elromlott és kiselejtezett lámpahulladékokat nem szabad a vegyes, kommunális kukába dobni, mert a lerakóba kerülve a termékekből kikerülő veszélyes anyagok  (pl. higany) károsíthatják környezetünket.

Lámpahulladékot leadhatunk a barkácsáruházakban, a hiper-, és szuperbevásárló áruházakban, a hulladéktelepeken is. Jársz ilyen helyekre? Akkor legközelebb nézz szét a bejárat vagy a pénztárak környékén! Hidd el, a közeledben is meg fogod találni a megfelelő gyűjtődobozt. Használd a gyűjtőpont-keresőt! Leadhatod továbbá a lakóhelyeden szervezett lakossági e-hulladék begyűjtési akció keretében is, de talán mind közül a legegyszerűbb módja a lámpahulladék leadásának ha oda viszed el ahol az új lámpát vagy égőt vásárolod.

Ne feledd, a visszagyűjtött lámpákat újrahasznosítják és jelentős mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak a lámpa- és üveggyáraknak! További érdekességeket a lámpahulladékról ide kattintva olvashatsz!

A gyűjtésre vonatkozóan be lehet tartani továbbá általános szabályokat, régiótól függetlenül is. Hulladéktípustól függetlenül fontos, hogy a hulladék ne legyen szennyezett. Papír esetében a használt szalvéta vagy papírtörlő sajnos már nem kerülhet újrahasznosításra, a papírtörlő kartonhengere ellenben igen, hiszen ezekre általában nem kerül szennyeződés. Vegyszeres, zsíros flakonok, dobozok sem kerülhetnek a tárolóba, megfelelően kitisztítva viszont ezek is mehetnek az újrahasznosítandó műanyagok közé. Az alábbiakban válogatásunkban mutattunk még pár példát:

Papír - kék konténerben

Gyűjthető: tiszta újságpapír, papír és kartondobozok összehajtva, tiszta csomagolópapírok, irodai papírhulladékok, telefonkönyv, szórólapok és reklám- kiadványok, újságok

Nem gyűjthető: zsíros, olajos papírok, szennyezett papírok ( pl. zsíros pizzás doboz), műanyag borítók, indigó, faxpapír, használt egészségügyi papírok ( zsebkendő, wc papír), pelenka

Fehér üveg - fehér konténerben

Gyűjthető: befőttes üvegek, különböző üvegpalackok, bébiételes üvegcsék, röviditalos üvegek, szörpös üvegek ( elöblítve),

Nem gyűjthető: ablaküveg, tükör, villanykörte, neoncső, szemüveg, nagyító, TV képcső, orvosságos üveg

Ne dobd bele a színes üveget se!

Színes üveg - zöld konténerben

Gyűjthető: boros és sörösüvegek (fém és műanyag zárókupakot távolítsuk el!), színes parfümös üvegek

Nem gyűjthető: porcelán és kerámia, gyógyszeres üvegek, katedrálüveg

Ne dobj bele színezetlen „fehér” üveget!

Műanyag - sárga konténerben

Gyűjthető: PET palackok, elöblített tejfölös és joghurtos poharak, műanyag zacskók, reklámtáskák és műanyag fóliák, PP- Polipropilén anyagú (pl.tejtermékek dobozai, ketchupos flakonok) és HDPE (pl.mosószerek -; samponok flakonjai) jelzésű kozmetikai szeres flakonok. A csomagoláson megtaláljuk ezeket a jelzéseket.

Nem gyűjthető: vegyszeres, zsíros flakonok,fogkefe, műanyag játékok, videó és magnókazetta, CD lemezek, hungarocell. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat.

Fém - szürke konténerbe

Gyűjthető: alumínium italdobozok, alufólia, konzervdobozok, zárókupakok, fém nyitófülek, elhasználódott evőeszközök, apróbb fém tárgyak

Nem gyűjthető: ételmaradékkal szennyezett konzervdobozok (ezeket mosd ki)

Figyelj oda, mert sok helyen összevonták a szürke és a sárga konténereket.

A veszélyes hulladékokat (pl. vegyszerek) száraz elemek, az akkumulátorok, a sütőolaj, a fáradt olaj, a lejárt gyógyszerek stb.) elzárva, külön helyen, gyermekektől elzárva kell tárolni addig, amíg azt hatósági engedéllyel rendelkező cégnek vagy szervezetnek ártalmatlanításra át nem adjuk.

Onnantól, hogy a szeletíven gyűjtött hulladék a megfelelő tárolóba kerül, még hosszú út áll előtte, míg új formában ismét forgalomba kerül. A papír újrahasznosításával jelentős víz- és energiamegtakarítás érhető el, ráadásul nincs szükség adalékanyagokra sem. A műanyagok újrahasznosítása komplexebb feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik, akár fajtánként különböző összetétellel. A szétválogatás után a műanyagokat felaprítják, az így létrejövő aprólékot alaposan megtisztítják, majd műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveghulladék szinte 100%-ban újrahasznosítható, emellett minősége is szinte azonos az új üvegekével, a folyamat során pedig energiát is megtakarítanak. A fémhulladékot fajtánként szétválogatják, felaprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A fémdarabokat aztán beolvasztják és rudakba öntik.

Egy kis odafigyeléssel tehát nemcsak egy háztartás hulladéktermelése csökkenthető könnyen, hanem ennek pozitív hatásai más területeken is érzékelhetők.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Robotpincérek leptek el egy fővárosi éttermet
A robotok főleg a cipekedésben és a tányérok összeszedésében segítenek az Alkotmány utcai étteremben, egyikük már nevet is kapott.

Link másolása

hirdetés

Pár napja üzemelte be a fővárosi I55 American Bar & Restaurant két robotpincérét, az egyiknek már nevet is adtak. A pandémia miatt hatalmas lett a munkanélküliség a vendéglátóiparban, a felszolgálógépek most jól jönnek.

Kiss Péter, a vendéglátóhely vezetője azt mondja, három éve még csak cikket olvasott arról, hogy robotok dolgoznak ebben az ágazatban, sosem gondolta, hogy az övé lehet az első olyan étterem a fővárosban, ahol ki is próbálják. (Józsefvárosban egy kávézóban, Győrben pedig egy étteremben már dolgozik felszolgáló robot.)

– Hogy jött az ötlet, hogy robotpincérrel dolgozzanak?

– Siófokon találkoztam ezzel a technológiával, nagyon megtetszett és ki akartam próbálni. Nálunk most kettő Bellabot van tesztüzemben.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

hirdetés

– A vendégek nagyon szeretik, nagyon érdekesnek tartják, Budapest belvárosában nagyon nyitottak az emberek. Szelfiznek velük, mosolyognak, amint meglátják. Már köszöntöttünk a segítségükkel szülinapost is, a robot énekelt. Ő vitte ki a tortát. Még egy kicsit futurisztikusnak tűnik, de figyelek minden egyes asztalt. A turisták kifejezetten szeretik ezt a megoldást, őket kell a legkevésbé informálni arról, hogyan is kell levenni a robotról a rendelést.

– A pandémia a vendéglátásban okozott munkaerőhiányt, Önök tervezik azt, hogy ezzel elejét vegyék a problémának?

– Teljesen nem tudják az embert pótolni. Lehetnek olyan átalakítások, hogy ez megoldható legyen, de az beruházást igényel. Több hely kell nekik, hogy meg tudjanak fordulni, kis beugrók legyenek a tálalópultnál, a bárnál, hogy be tudjanak állni, tehát létezhet, de én úgy gondolom, hogy egy-két generációnak le kell futni ehhez. Viszont például amikor 10 emberem lebetegedett most decemberben, és nem volt kit hívni, akkor jól jött volna a robot. Nem mindenki fogadja egyébként örömmel a Bellabotot, van, aki elkezdte félteni a munkáját.

– Nevük van már?

– Volt itt egy nagyon kedves kollégánk, Andy, ő rengeteg tányért vitt ki. Sajnos más vizekre evezett, de sosem felejtjük el. Az ő tiszteletére neveztük el hát Andynek az egyiket, a másiknak még keressük a nevet.

A tesztüzem kezdetekor Hegyi Károly, a Gastrobot Kft. ügyvezető-tulajdonosa is jelen volt, őt a technológiáról faggattuk.

– Ezt a robotot Shenzenben gyártják, ez a "kínai Szilikon-völgy", a legújabb technológiák itt látnak elsők között napvilágot. A legfontosabb rész, amit kifejlesztettek a pincér robot esetében, az az önvezetés. Ezt folyamatosan tesztelték, azután kerülhetett csak vendégek közé. A dizájnt pedig a japánok tervezték, egy kedves, aranyos külsőt próbáltak kialakítani.

– Hogyan működik?

– A klasszikus éttermi a'la cart felszolgálás a fő funkciója. Ez nem más, mint mikor a felszolgáló bemegy a pulthoz, beüti a rendelést, bemegy a konyhára, kihozza az ételt, kiviszi a vendégnek, majd amikor az befejezte, összeszedi a tányérokat. Ebből a robot 70 százalékot tud elvégezni. A gép főként a cipekedésben és a tányérok összeszedésében képes segíteni. A vendégekkel továbbra is a pincér foglalkozik, amit egyébként jobban is szeretnek.

– Mire alkalmas még a robot?

– Minden programozás kérdése. Persze idővel majd a teljes kiszolgálást is meg tudja csinálni, de még a jelenlétüket szokni kell a személyzetnek és a vendégeknek is. A szülinapost például a már említett éneklés mellett a nevén is tudja szólítani. A bejáratnál is tudja fogadni a vendégeket, és a foglalt vagy szabad asztalhoz tudja őket kísérni. Hostess funkciót is el tud látni, az étterem előtt állva szólítja meg az embereket, hogy térjenek be. Ha pedig az étterem tulajdonos külső helyszínre, például fogadásra vagy esküvőre akarja vinni a robotot, arra is van lehetősége. Be lehet táplálni az ottani térképet, vagy azt is lehet, hogy a vendégek egy gomb segítségével megállítják, ha le akarják róla venni az ételt vagy italt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Gulyás László: „Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ”
A mesterséges intelligencia nemsokára beépül a mindennapokba. De vajon elveheti-e a munkánkat, és kell-e attól tartanunk, hogy a gépek egy napon öntudatra ébrednek?

Link másolása

hirdetés

A mesterséges intelligencia átalakíthatja a munkaerő piacot, viszont jelentős mértékben megkönnyítheti életünket, derül ki Gulyás László szavaiból. Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docensével arról beszélgettünk, mitől függ, hogy milyen munkákat végeznek majd továbbra is az emberek, és mennyire okosak jelenleg a gépek.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia kutatások 1956-os kezdete óta újra és újra felvetődik a kérdés, kell-e attól tartanunk, hogy a gépi automatizáció elterjedésével az emberre már nem lesz szükség. Pedig Gulyás László azt mondja, ez a folyamat nem újkeletű. Az eszközhasználat az emberré válás fontos lépése volt. Azóta folyamatosan készítünk és használunk egyre bonyolultabb eszközöket. És ez mindig kihatott a munkaerőpiacra, valamint a társadalom egészére is.

"Gondoljunk bele abba, hogy közvetlenül az ipari forradalom után a gyerekeket is dolgoztatták hajnaltól éjszakáig. Ez nem csupán a kor kegyetlensége volt, hanem sok-sok munkáskézre volt szükség. Az újabb és újabb gépek elterjedésével viszont már kevesebb fizikai munkára van szükség. Ma már a társadalom nagy részének gyermekei huszonéves koruk elejéig iskolába járnak."

A változások nemcsak megszűntettek szakmákat, de létre is hoztak helyette újakat.

"A huszadik század elején a robbanómotorok megjelenése egy egész terület visszaszorulását eredményezte. Nem kellett annyi lovász és kocsis például. Viszont új szakmák jöttek létre helyettük, hiszen sokan dolgoznak autószerelőként, benzinkutasként vagy sofőrként is, bár ma már szinte mindenki maga vezet."

Kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mely szakmákat válthatja ki először. Erre nem könnyű válaszolni.

hirdetés

"Amit ma mesterséges intelligenciának hívunk, az egy gép, amely a digitális térben működik és egy konkrét feladatot lát el. Lényegét tekintve nem különbözik a porszívótól, a turmixgéptől, vagy a teherautótól. Egy adott feladatban jobb, hatékonyabb munkát tud végezni, mint az ember, mentesítve minket a terhelés alól."

"Várhatóan azok a szakmák tűnnek el, ahol egyszer meg kell tanulni a feladatot, aztán csak ismételni kell. Ismétlésben, monotonitástűrésben a gépek jobbak."

A kreatív iparágakban viszont Gulyás László szerint több lehetőség maradhat nekünk. És sok olyan szakma is megjelenhet, amire most még gondolni sem merünk.

"Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ. Mivel már maguk az okostelefonok is számítógépek, nemigen marad ki senki. De ezt elsősorban nem konkrét, tudatos döntések fogják meghatározni, mert a mesterséges intelligencia nem önálló termék lesz, hanem beépül az általánosan használt eszközökbe. A keresőbe, a navigátorba, a fényképezőbe, a könyvelőprogramba és így tovább. A látványos változások megjelenése talán a pénzügyekben, így a bankszektorban fog elsőként jelentkezni."

A sci-fi filmek által felvázolt távoli jövőben sokszor láthattuk az általunk megalkotott számítógépeket vagy robotokat öntudatra ébredni, majd az ember ellen fordulni. Gulyás László szerint ettől egyelőre nem kell tartani.

Jelenleg a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciánál tart a világ, amely közel sem jelent veszélyt ránk nézve.

"Amit most meg tudunk csinálni, az az, hogy konkrét feladatokra fejlesztünk olyan algoritmusokat, amely azokat jobb hatékonysággal vagy gyorsabban képes megoldani, mint az ember."

A következő elméleti lépés az lenne, ha egy program minden feladatot legalább olyan szinten lenne képes elvégezni, mint az ember. Erre még nincsen meg a technológiánk, és belátható időn belül nem is látható, hogy meglesz. A gépek öntudatra ébredése csak ezután jöhetne.

"Jelenleg nem tudnak a gépek mindent, amit mi tudunk. Ma bizonyos feladatokra készítünk fel programokat, amiket azok meg tudnak tanulni. Amikor azt olvassuk, hogy egy gép megver egy sakkasztalnál egy embert, az csupán azt jelenti, hogy az adott feladatot jobban képes megoldani, mint az ember. De hát ez a gép definíciója, ezért használjuk őket" - fogalmaz a szakértő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: