News here
hirdetés

JÖVŐ

Megszabadul az egyszer használatos műanyagoktól a hazai McDonald’s

Egyes műanyag eszközök már júniustól eltűnnek az éttermekből, helyette fenntartható forrásokból származó papír, rost és fa alapanyagból készült termékeket használnak.

Link másolása

hirdetés

A hazai McDonald’s az uniós irányelveken és az ezekre épülő hazai szabályozáson túlmutató vállalásokat tervez a plasztik csomagolóanyagok kiváltására, amelynek soron következő lépéseként már ebben a hónapban

megkezdik a műanyag szívószálak és evőeszközök fenntartható forrásokból származó papír, rost és fa alapanyagból készült alternatívákkal történő kiváltását. Ezzel, valamint a közeljövőben tervezett változtatásokkal együtt éves szinten közel 200 tonna műanyagtól szabadul meg az étteremlánc. A váltásra éves szinten 800 millió forintot fordít a hálózat.

A McDonald’s éttermek vendégeinek többsége valószínűleg nem is gondol rá, hogy olyan helyen jár, ahol hosszú évek munkájának eredményeként európai szinten is kiemelkedő gyakorlatokat alkalmaznak a szelektív hulladékgyűjtésre és -hasznosításra, az energiatakarékosságra és a karbonlábnyom csökkentésére. A hálózat az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén rengeteg példaértékű kezdeményezést valósított meg Magyarországon. A hulladékok szelektálása és hasznosítása, az újrahasznosított és fenntartható forrásból származó alapanyagokból készült csomagolóanyagok, az energiahatékony megoldások az éttermekben, a fenntartható gyakorlatok az ellátási láncban mind ennek a folyamatnak fontos építőkövei. A Covid-19 járványt követően a természetes környezetünk megóvása még fontosabbá vált, országos és helyi szinten egyaránt a kiemelt prioritások között helyezkedik el.

A 94 étteremmel rendelkező magyarországi hálózat azt tűzte ki célul, hogy 2021 év végéig harmadik fél által tanúsított, fenntartható erdőgazdálkodásból származó, FSC minősítéssel ellátott fa, papír, illetve rost alapanyagból készült alternatívákkal váltják ki az egyszer használatos műanyag csomagolókat mindenhol, ahol az élelmiszerbiztonsági szabályok és a technológia erre jelenleg lehetőséget adnak.

A folyamat első lépéseként júniustól az éttermekben használt műanyag szívószálakat és evőeszközöket fokozatosan papír és fa eszközökre cserélik. Ez egy évre vetítve közel 46 millió darab műanyag szívószál, több mint 11 millió darab műanyag kanál, valamint 2 millió darab műanyag villa és kés kiváltását jelenti.

A hazai McDonald’s éttermek a szívószálakkal egy időben

mondanak búcsút a hideg és forró italos poharak műanyag tetőjének, illetve a műanyag személyzetis poharaknak, szeptemberben pedig a SuperMcFreeze és McFreeze termékek műanyag poharaitól szabadul meg a hálózat

- a 2023 januárjától életbe lépő törvényi tiltást jelentősen megelőzve. Mindezzel további több millió darab plasztik csomagolóanyag és hulladék tűnik el a rendszerből. A váltás eredményeként az éttermekben elkészített termékekhez felhasznált csomagolások 99%-a megújuló, újrahasznosított vagy harmadik fél által tanúsított, fenntartható forrásból fog származni.

hirdetés

A hazai McDonald’s vállalásai túlmutatnak az uniós irányelveken, és a hazai törvényi szabályozásban megfogalmazott elvárásokon, példát mutatva ezzel más gazdálkodó szervezeteknek és vendégeknek is. A vállalások a hosszú távú fenntarthatósági stratégiában fontos mérföldkövet jelentenek, és meghatározzák a jövő fejlesztési irányait is. A hazai McDonald’s a következő években további fejlesztéseket is tervez annak érdekében, hogy fenntartható megoldásokkal folyamatosan csökkentse az éttermekben keletkező hulladék mennyiségét, és ezáltal csökkentse működésének karbonlábnyomát

A hulladék- és karbonlábnyom-csökkentési célok elérése érdekében az éttermi dolgozók segítségére is szükség van, ezért az egységekben elindítják a Környezetvédelmi Nagykövet programot, amellyel éttermi szinten biztosítják a folyamatos fókuszt és hatékony információáramlást a zöld kezdeményezések témájában.

A McDonald’s globális vállalata 2019 novemberében széleskörű hulladékcsökkentési program elindítását jelentette be az európai piacain.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

hirdetés

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

hirdetés

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

hirdetés

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

hirdetés

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A globális felmelegedés tömeges fapusztulással fenyeget, már az ősfák sincsenek biztonságban
Az egymást követő aszályos évek a fák túlélését is veszélyeztetik, a klímaváltozás a Föld ősfáit sem kíméli. Afrikában például sorra pusztulnak a csodálatos majomkenyérfák.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. szeptember 22.


Link másolása

hirdetés

Bár az elmúlt hetekben sok helyütt óriási felhőszakadások zúdultak Európára – Olaszország középső részén például több település is víz alá került – az idén nyáron pusztító hőségnek és aszálynak még komoly hatása lehet kontinensünk fáira.

A kutatásokból ugyanis az derült ki, hogy

a tömeges fapusztulás általában 1-2 évvel az aszályos időszak után jelentkezik

- írja a New Scientist című tudományos magazin.

Ezt erősíti meg a müncheni műszaki egyetem munkatársainak, Cornelius Senfnek és Rupert Seidlnek a kutatása is, akik kimutatták, hogy a 2018-as nagy aszályt az elmúlt 170 év legnagyobb fapusztulása követte. Igaz, az akkori helyzetet súlyosbította, hogy sok helyen már harmadik éve tartott a szárazság, emiatt az egyes száraz időszakok között nem volt ideje a természetnek regenerálódni.

A kutatók szerint több egymással összefüggő oka is van annak, hogy miért a szárazság utáni években lehet számítani a fák pusztulására. Egyrészt amikor kevesebb tápanyaghoz jutnak, a vízszállító szöveteik tartósan károsodhatnak. Másrészt sebezhetőbbekké válnak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, így például könnyebben támadhatják meg a fákat különböző gombák, és nagyobb a szuvasodás veszélye is.

hirdetés
A globális felmelegedés miatt egyre több az aszályos év, és a fapusztulás Európában is egyre nagyobb mértéket ölt.

A Jan-Peter George vezette tartui kutatócsoport már tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 és 2020 között a norvég lucfenyők átlagosan 60%-kal nagyobb arányban pusztultak, mint 1995 és 2009 között. A skót fenyőnél 40%-kal, az európai bükknél 36%-kal, míg a tölgynél 3,5%-kal ugrott meg a fapusztulás mértéke.

A klímaváltozás még Földünk ősfáit sem kíméli. A New Scientist felidézi annak a zimbabwei majomkenyérfának a történetét, amely valamikor Kr.e. 500 körül sarjadt ki, azokban az időkben, amikor az ókori Rómában kikiáltották a köztársaságot. Túlélt királyságokat és háborúkat is. A Panke baobab 2010-ig a világ legidősebb virágzó fája volt. Akkor ledőlt és elpusztult. Sajnos nem ez volt az egyetlen tiszteletre méltó ősfa, amely erre a sorsra jutott.

Az elmúlt 12 évben Afrika 13 legöregebb majomkenyérfája elpusztult.

Pedig a majomkenyérfák a világ leghosszabb életű és legnagyobb virágzó fái. Tömegük elérheti az 500 köbmétert is. Elvesztésük katasztrófa az emberek és a vadon élő állatok számára egyaránt. Hatalmas koronájukkal menedéket, táplálékot, sőt, még vizet is adnak, mert a baobabok vastag törzse olyan, mint egy vízzel teli szivacs.

Az emberek szinte minden részüket felhasználják az ehető gyümölcsöktől a kérgükig és a gyökerekig, rostjaikból kötelet, kosarat fonnak, ruhákat szőnek. Még kulturális szerepük is van: az UNESCO világörökségébe felvett afrikai mesemondók sokszor a baobab köré gyűlteknek mondták el a sok generációra visszamenő történeteiket.

Thomas Pakenham brit történész-arbológus 2004-ben megjelent könyvében, A nevezetes baobab-ban még azt is leírta, hogy egy afrikai faluban külön temetési szertartással búcsúznak az elpusztult majomkenyérfáktól, amiket „mindannyiuk anyjának” hívnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: