SZEMPONT
A Rovatból

Folyton parancsolgat a partnered? Könnyen lehet, hogy egy elkényeztetett nárcisztikust választottál

A követelőző, istenkomplexusos felnőtteknek valójában sem valódi önbizalma, sem kifejlett énképe nincsen. Ez azonban azokra is érvényes lehet, akik kiszolgálják őket.
Rónyai Júlia. Fotó: ViDIstudio/Freepik - szmo.hu
2022. május 23.



Dr. Szántó Szilvia új könyvéből kiderül: a követelőző, istenkomplexusos felnőtteknek valójában sem valódi önbizalma, sem kifejlett énképe nincsen. Ez azonban azokra is érvényes lehet, akik kiszolgálják őket. A parancsolgató fél gyakran nárcisztikus, míg az alárendelt múltjában gyermekkori traumák lapulhatnak.

“Dóra már az első találkozónkon azzal indított, hogy ő a külsejével és az eszével is kimagaslik az átlagból. Aztán hozzáfűzte: imádja irányítani a többi embert, akikre eszközként tekint. Talán akkor kellett volna sarkon fordulnom. De - mi tagadás - elsőre tényleg elbűvölő jelenség volt, még ha sejtettem is, hogy az orromnál fogva vezet. 

Később, amikor összejöttünk, döbbenten tapasztaltam, hogy harmincas nő létére az anyukája hetente átugrik hozzá takarítani. Amikor ezt felemlegettem, kikérte magának. Közölte, én ezek szerint nem tudom, mit jelent a feltétel nélküli szeretet” - meséli Gábor, aki összesen három hónapig bírta barátnője mellett.

A nárcizmus manapság a magazinok közkedvelt témája, mi is kimerítően foglalkoztunk vele. Nem véletlenül: énközpontú világunkban ez a személyiségzavar szinte “népbetegségnek” számít, felbukkanási formái azonban rendkívül változatosak.

Ha nem is tudjuk, mindannyian ismerünk nárcisztikus embereket. Ők azok, akik csak a saját hangjukat hallatják, a másik élményei, véleménye hidegen hagyja őket. Minden érvet lesöpörnek a viták során, ami nem az ő álláspontjukat támogatja. 

Gyakran arrogánsak, dölyfösek, kétségek nélkül hiszik, hogy minden és mindenki felett állnak. Máskor áldozati szerepben tetszelegnek: ők azok, akikbe a saját elmondásuk szerint mindenki belerúg, akikkel csúnyán elbánt az élet. Az egyéni felelősség kérdése azonban náluk fel sem merül. 

Lehetnek törtetők, karrieristák is, akik vakon bíznak a képességeikben - vagy épp ellenkezőleg, állandó pátyolgatásra, megerősítésre szoruló felnőttek is. Vajon mi áll mindezek hátterében? Hogyan “gyártanak” a szülők nárcisztikust a gyermekükből a sorozatosan elkövetett nevelési hibákkal?

Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a mentálhigiénés szakember, Dr. Szántó Szilvia legújabb – igaz történeten alapuló - könyve, A nárcisztikussal egy asztalnál, amely a Nárcisz-trilógia második kötete. A szerző szerint okkal merülhet fel a nárcizmus gyanúja, ha a partnerünk önállótlan, elkényeztetett felnőtt.

A regény férfi főhőse, Martin karaktere sokaknak ismerős lehet: hiába jár a harmincas évei közepén, ha megbetegszik vagy nehézségei adódnak, akkor a szüleihez, vagy az aktuális partneréhez költözik. Élvezi, hogy kiszolgálják, így megélheti a gyermekkorában megszokott gondoskodást.

Ennek fényében nem meglepő, hogy bár Martin a munkáját időszakosan jól ellátja, az életét már nehezen tudja kézben tartani. A felelős apai szerepet sem vállalja, gyermeke életében inkább játszópajtásként van jelen.

A férfi mindezt azzal ellensúlyozza, hogy a szexualitásban törekszik az irányításra partnerével, Jázminnal szemben. E mögött azonban nincs valós önbizalom és határozottság, inkább egy akarnok gyermek éli ki ilyen módon a késztetéseit.

“Jázmin nem haragudott, teljesítette a kérést, de onnantól fogva a férfi gyakran riasztotta éjszaka vagy hajnalban, különböző kérésekkel. Mind megalapozottnak tűntek, Jázmin mégis egyre idegesebb lett. Úgy látta, már nemcsak a szexben van közöttük hierarchia, hanem a mindennapokban is. Alárendeltnek érezte magát, sőt, rabszolgának, aki csak ad, nincs saját élete, sőt, huszonnégy órás szolgálatban van.” (Részlet a könyvből)

Ilyen, ha egy kiskirály irányítja a családot

A szerző szerint – akinek első regénye, A nárcisztikussal egy ágyon bekerült a Libri 2022-es Irodalmi Díj hosszúlistájára – a nárcizmus nem csupán a fizikai bántalmazás vagy érzelmi elhanyagolás talaján jöhet létre, hanem az elkényeztetés miatt is.

“Az elkényeztetés gyakran van a jó szándék, a szeretet álcájába csomagolva. Ha azonban egy gyereknek mindent tálcán kínálnak, az súlyos pszichés torzuláshoz vezethet. Sérül a gyermek autonómiája, így megnehezednek a függetlenségi törekvései, a szülőkről való leválás is. Önző felnőtt válhat belőle, aki a környezetének rendkívül megterhelő” - mondja.

Előfordul, hogy a család élete a gyerek körül forog. A szülő minden óhaját teljesíti, kiszolgálja, így megcsinál helyette olyasmiket is, ami már az ő feladata lenne: rendet rak, házi feladatot ír, ügyeket intéz helyette.

De miért is olyan káros ez a fajta szülői alárendelődés? A szakértő elmondja: ha egy gyerek nem tanulja meg szabályozni az érzelmeit, késleltetni a szükségleteit, felnőttként is mindent azonnal akar majd. Aki számára otthon nincsenek határok és következmények sem, az felnőttként képtelenné válhat a felelősségvállalásra.

Másfelől hiába igyekszik a szülő a gyermek kedvében járni, valójában függőségi viszonyba taszítja a túlzó gondoskodással. A kicsinek így nem alakul ki reális énképe, hiszen nem kényszerül rá, hogy szembesüljön önmagával. Az lehet a benyomása, hogy ő mindent tud, a felnőttekkel egyenrangúnak gondolja magát, így egyfajta kiskirályként viselkedik. 

“Ha egy gyermek nem tanul meg tenni a céljaiért, nem alakulhat ki valós önbizalma sem. A nárcisztikusok csak látszólag magabiztosak. Valójában alacsony az önértékelésük, és a frusztrációjukat rányomják a környezetükre” - teszi hozzá a szerző.

Fotó: Pexels

Szívesen dekkolnak a mamahotelben

“Habár a felszínen elbűvölő stílust vett fel, Dóra nagyon hideg nő volt. Hamar beláttam: képtelenség vele beszélgetni. Alig várta, hogy végre ő szólaljon meg, és hosszas monológokat folytasson saját magával. Idegesíteni kezdett az a lekezelő vigyor, amivel a mondandómra bólogatott. Valójában ügyet sem vetett rám. Ha azonban a legapróbb kritikával mertem illetni, kiszámíthatóan jött a robbanás: azonnal rám förmedt, hogy egy hozzám hasonló semmirekellő ne merje kioktatni őt. Többször fültanúja voltam, hogy a szüleivel szemben is ugyanezt a stílust alkalmazza“ - emlékszik vissza Gábor.

A férfi akkoriban csak találgatta, mi állhat barátnője viselkedése hátterében. Hiszen Dóra okos, művelt nő volt, aki gyakran találó véleményeket fogalmazott meg másokról. Miért lehetett ennyire vak a saját viselkedésével kapcsolatban?

“Az ilyen emberekre jellemző, hogy minden hibájukat másra kenik, bűnbakokat keresnek a külvilágban. Kifelé fejlett kritikai érzékük önmaguk felé nem érvényesül. Önmagukat felülértékelik, hiszen gyerekként sokszor túldicsérték őket olyasmi miatt, ami természetes dolguk és a kötelességük lett volna. Mivel nem kaptak iránymutatást az életben való boldogulásra, mentális betegségek vagy szenvedélybetegségek is jelentkezhetnek náluk a későbbiekben” - magyarázza a szakember.

Jellemző, hogy az ilyen felnőttek lesznek később 40 évesen a mamahotel lakói. Ha ez nem adott, esetleg olyan párkapcsolatot keresnek, ahol a másik fél maradéktalanul alárendelődik, kielégíti a szükségleteiket, akárcsak egykor a szülő. Folyamatos figyelmet, sőt, csodálatot várnak el, mindennek róluk kell szólnia - mondja Dr. Szántó Szilvia.

Egy istenségnek nem lehet földi párja

“Szerettem önt forró fürdővel vagy akár csinosan kiöltözve várni. Szerettem a játékainkat, szerettem, hogy képes dominálni engem. De közben piedesztálra emeltem önt, azt akartam, hogy ön istenség legyen, mert így tudtam önnek még több erőt tulajdonítani. (…) De ez tévedés volt, önmagam ellen elkövetett hiba, hiszen egy istenségnek nem lehet ember a párja. Egy istenségnek maximum egy istennő lehet a társa. De ebben a földi létben férfiak és nők vannak, emberek, jó és rossz tulajdonságokkal.” (Részlet a könyvből)

De mégis mihez kezdjünk, ha Dóra vagy Martin karakterében a saját partnerünkre, esetleg családtagunkra ismerünk?

“Hamar beláttam, hogy Dórától sajnos nem várhatok érdemi változást. Bármilyen jól működött kettőnk közt a kémia, rájöttem, választanom kell a határaim, a lelki békém megőrzése és aközött, hogy örökké kiszolgáljam az ő igényeit. Miután ezt beláttam, elköltöztem tőle. Meg sem lepett, hogy ezek után még hetekig bombázott a vádaskodó üzenetekkel” - meséli Gábor.

Sokan vannak azonban, akik évekre, évtizedekre is benne ragadnak egy mérgező kapcsolatban, lesve a másik fél igényeit. Ha pedig ilyen mértékben képesek vagyunk az önfeladásra, az könnyen lehet, hogy a saját múltunkról árulkodik.

“Ön azt várta ezektől a férfiaktól, hogy visszatükrözzék, ön jó. Mert ön nem tudja önmagáról, hogy milyen, hisz a szülei nem tükrözték vissza gyerekkorában.” (Részlet a könyvből)

A Nárcisz-regények segíthetnek azoknak, akik bántalmazó családi- vagy párkapcsolatokban élnek, és ezzel sokszor akár nincsenek is tisztában. A főhősnő, Jázmin sorsán keresztül megismerjük, hogyan lehet kikerülni egy ilyen kapcsolatból, és elvágni az elnyomó személyiségek iránti tudattalan vonzódás kötelékét.

“A regényben Jázmin életén keresztül megmutatom a bántalmazó kapcsolat működését, és a családi gyökereket is, ahol rendszerint jelen vannak a bántalmazás csírái. A viselkedésünk nagy része a tudattalanból fakad, kis hányada racionális – még akkor is így van ez, ha az ellenkezőjét feltételezzük. A regényben Jázminnak kezdetben semmi rálátása nincs erre. Fokozatosan deríti ki, hogy milyen minták, traumák miatt választ bántalmazó partnert, és bántalmazza ezáltal ő is önmagát” - mondja a szerző.

Jázmin története által tehát képesek lehetünk rálátni a saját életünkre, és ha önmagunkból, vagy akár a segítő szakemberrel való munkából elég erőt tudunk meríteni, akkor képessé válhatunk egy egészséges kapcsolat működtetésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk