JÖVŐ
A Rovatból

Élvonalban: a magyar önvezető kamion már magától tudja, mi a dolga

Frank Péter, a Knorr-Bremse K+F központjának igazgatója mutatja be, hol tartanak a magyar fejlesztők.

Link másolása

Egy vezető nélküli jármű a hétköznapi ember számára még mindig a misztikum, rosszabb esetben a horror/krimi kategóriába tartozik. Holott ez a jövő, a mesterséges intelligencia közhasznú felhasználásának egyik jelentős területe. Frank Péter, a Knorr-Bremse Kutatási és Fejlesztési Központjának igazgatója az Okosjárművek kora címmel tart előadást február 20-án a Mesterségek és Módszertanok háza Tudomány és innováció sorozatának keretében. Vele beszélgettünk.

- Tavaly készült el magyar fejlesztők munkája nyomán egy önvezető kamion prototípusa. Mit kell róla tudnunk?

- Ez a jármű két fő funkcióval rendelkezik: az egyik a zárt telephelyen való önálló manőverezés, a másik pedig az autópályaüzemben való működés. Ezek négyes szintű autonóm járműfunkciók.

- Mit jelent ez a gyakorlatban?

- Hat szintkategória létezik az automatizált vezetésben, 0-tól 5-ig. A 0-tól 2-ig tartanak a jelenleg közúton törvényileg megengedett szintek. A 2-es szintet tudják egyes drágább személyautó-típusok, például a sávtartást, a hosszirányú kontrollt, az előttünk járó járműtől való távolságtartást. Ezen a szinten kereszt- és hosszirányú dinamikát is a gép irányít, de a sofőrnek egy pillanatra sem lankadhat a figyelme. A 3-as hasonló, de itt már a sofőrnek nem kell folyamatosan figyelnie, a gép figyelmezteti és ad időt neki, hogy visszatérjen a vezetéshez, ha olyan forgalmi helyzet következik, amit nem tud lekezelni. A 4-es szintnél a sofőr ki is szállhat a járműből.

Amikor a telephelyen szabadon engedjük a járművet, a gép tudja, mit kell csinálnia.

Az 5-ös szintnél már nincs is sofőr, nem lesz sem kabin, sem kormánykerék.

- Hogyan került ez a fejlesztési program Magyarországra?

- Az idén jubilálunk: 25 évvel ezelőtt hozta ide a Knorr-Bremse kutatási-fejlesztési központját. Magyarországon mindig is nagyon jó volt a mérnökképzés, és a Knorr-Bremse egyedülálló abban, hogy termék-előfejlesztést, az „advance engineeringet”, azoknak a termékötleteknek a kidolgozását is idehozta, amelyek a viszonylag távolabbi jövőben kerülnek sorozatgyártásra. Ennek az előfejlesztési osztálynak egyik projektje ez az önjáró kamion.

VIDEÓ: beparkol a magyar önvezető kamion

- Az egyik termékleírásban láttam egy kifejezést: „intelligens redundancia”. Ez mit jelent?

- Azt, hogy bizonyos funkciókat úgy valósítunk meg, hogy hiba esetén is működőképesek maradjanak. A kerékpárt szoktam erre példának hozni: minden biciklinek két darab fékje van, az egyik lehet egy kontrafék, a másik egy kézifék, és nincs olyan hiba, amelynek hatására mindkét fél felmondaná a szolgálatot. De ugyanilyen redundáns a teherautóknak és a személyautóknak a fékrendszere. Sofőrből ugyan csak egy van, de van két keze, két lába és két szeme, és ha például az egyikbe belerepül egy muslinca, a másikkal még lát és le tud állni a járművel.

Egy szemmel vezetni nem biztonságos, de egy vészmanővert végre lehet hajtani. Ha a sofőrt ki akarjuk váltani egy autonóm irányítási rendszerrel, ott is kell redundancia.

Például azokból a szenzorokból, kamerákból, radarokból, amelyek a járművek környezetét érzékelik, szintén fel kell építeni némi „felesleget”, hogy egy meghibásodás esetén is működőképes maradjon a szenzorok egy része, hogy a jármű önmagát biztonságos állapotba hozza: autópályán indexel, kimegy a leállósávba, lassít, megáll, rögzíti magát, bekapcsolja a vészvillogót, és hívja a szervízt. Egy ilyen funkciót minden körülmények között végre kell tudnia hajtani.

VIDEÓ: konvojban haladnak az önvezető kamionok

- Láttam egy olyan videójukat, amelyen ezek az önjáró kamionok akár konvojban is képesek haladni.

- A teherautók esetében más a motivációja az autonómiának, mint a személygépkocsiknál. Amikor szoros konvojban haladnak a járművek – ezt „platooningnak” nevezzük – sokkal kisebb a követési távolság, mint amit ma a törvények megengednek. Az előirt követési távolságot az emberi reakcióidőből, a fékrendszerek reakcióidejéből és a fékek hatásosságából lehet kiszámolni, így jön ki egy viszonylag hosszú féktávolság. De ha arra gondolunk, hogy még a következő évtizedekben is jelentősen növekedni fog a közúti árufuvarozás mennyisége, az autópályák forgalomátbocsátó képességét valami módon növelni kell – akár úgy, hogy valamennyit kiveszünk a követési távolságból.

Ha gépre bízzuk a jármű vezetését, ki tudjuk küszöbölni a sofőr reakcióidejéből adódó késedelmet, megnövelhetjük a forgalom sűrűségét anélkül, hogy egy újabb sávot kellene építeni az autópályán.

A „platooningnak” lenne más előnye is: ha egymás szélárnyékában haladnak a járművek, az üzemanyag-fogyasztás is csökkenhet.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk