Félúton a jövő felé – idén is inspiráló gondolkodók lepik el az Uránia Filmszínházat a TEDxDanubián

A télnek mennie kell, és ennek a parancsnak februárban ezrek adnak hangot országszerte. A kereplők zaja, a máglyák füstje és a gőzölgő ételek illata egyre több hazai és külföldi látogatót vonz, akik egy olyan kulturális jelenségre kíváncsiak, ami jóval több egy egyszerű népszokásnál.

A mohácsi busójárás 2009-es UNESCO elismerése óta a magyar téltemetés egyfajta világmárkává vált, amelynek vonzereje és gazdasági hatása évről évre érezhetőbb.

„Örökségünk olyan érték, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek” – mondta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

„Nagy siker ez Mohács számára… az elismerés a busójárás révén ismertté teszi Mohács városát az egész világon, de egyben komoly felelősséggel is jár” – nyilatkozta Szekó József, Mohács akkori polgármestere.

Az elmúlt évek adatai – tavaly több mint 2600 maskarás, 73 busócsoport és százezres látogatószám – azt vetítik előre, hogy a következő hetekben ismét megtelnek a városok.

A télűzés zászlóshajója idén is a február 12-től 17-ig tartó mohácsi busójárás. A program csúcspontja farsangvasárnap, február 15-én lesz, amikor a busók csónakokkal kelnek át a Dunán, majd a nagy felvonulás után a főtéri óriásmáglyán égetik el a telet jelképező koporsót.

Húshagyókedden, 17-én a második máglyagyújtással és táncházzal zárul a hatnapos esemény, amelynek hangulatát a Zora, Misija és a Planina tamburazenekarok alapozzák meg.

„A munkám egy kézlenyomat, amit ha látok a busókon, annál nincs jobb érzés” – fogalmazta meg Rosta Endre busómaszk-faragó.

A hatalmas érdeklődés miatt a szervezők a korábbi évek tapasztalatai alapján mentesítő vasúti járatokkal és a tömegközlekedés használatára való felhívással készülnek.

De a télűző hangulat nem korlátozódik a Duna-partra. Miskolcon február 6. és 8. között az ország egyik legnagyobb gasztrofesztiválja, a Kocsonyafesztivál veszi át a főszerepet.

A belvárost megtöltő vásári forgatag mellett közel száz ingyenes koncert várja a közönséget, a színpadokon olyan nevekkel, mint a Wellhello, Horváth Tamás, a Hooligans, Kowalsky meg a Vega vagy a Bikini.

Míg a borsodi megyeszékhelyen a kocsonya gőzölög, addig Nagykanizsán a fánk illata száll: február 14-én, szombaton a Kanizsa Arénában tartják a XVIII. Országos Farsangi Fánkfesztivál központi eseményét, ahol fánksütő-verseny és karneváli felvonulás is lesz.

Somogyban a látványos utcaszínházé a főszerep. Kaposváron február 6-án és 7-én a „Téllidércek” óriásbáb-show-ja és fényjátéka foglalja el a Kossuth teret, másnap pedig a Vaszary parkból indul a nagy jelmezes menet.

A nyugati határszélen, Kőszegen pedig a „farsang farka” zárja a szezont február 17-én. A város Fő terén délelőtt gyerekprogramok, délután utcabál és jelmezverseny lesz, a helyieket pedig arra buzdítják, hogy jelmezben dolgozva vegyenek részt a közös bolondozásban.

Bár a legtöbb szabadtéri program ingyenes, érdemes készülni, mert Mohácson például a Busóudvar egyes kézműves foglalkozásai belépődíjasak.

Január 22-e minden évben az a nap, amikor évről évre a magyar kultúra kerül a figyelem középpontjába: mindaz, ami a nyelvünktől és irodalmunktól kezdve a zenénken, képzőművészetünkön és hagyományainkon át formálja a közös gondolkodásunkat és identitásunkat.

2026-ban ráadásul nem csupán egyetlen napra koncentrálódik az ünneplés. Január 22. köré egész hetes programsorozatok szerveződnek Budapesten és vidéken egyaránt, így bőven lesz miből válogatni azoknak is, akik aktív kikapcsolódásra, és azoknak is, akik elmélyültebb kulturális élményekre vágynak.

Több mint emléknap: élő ünnep országszerte

A Magyar kultúra napja ma már jóval túlmutat az emlékezésen. Az ország számos pontján rendeznek ilyenkor kiállításokat, színházi előadásokat, irodalmi esteket, koncerteket és díjátadókat, miközben sok kulturális intézmény ingyenes vagy rendhagyó programokkal várja a látogatókat.

Az elmúlt években egyre erősebb lett az a szemlélet is, hogy a kultúra nemcsak intézményekben él: közösségi terek, szabadtéri helyszínek, sőt, városi séták és interaktív programok is bekapcsolódnak az ünneplésbe. Ennek köszönhetően a Magyar kultúra napja egyszerre szól a hagyományokról és a jelenről.

Programajánló: így ünnepeljük a Magyar kultúra napját 2026-ban

Budapest és környéke: koncertek, múzeumok, különleges helyszínek

A főváros idén is kiemelt szerepet kap az ünnepi programkínálatban. Több kulturális tér és koncerthelyszín magyar zenékre hangolódik január 22-én, ahol feltörekvő előadók, kortárs produkciók és akusztikus estek váltják egymást.

Idén ingyenesen látogathatóak lesznek a magyar kultúra napján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei, továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum állandó kiállításai.

A magyar kultúra napján, január 22-én többek között a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, valamint a sárospataki Rákóczi Múzeum és a visegrádi Mátyás Király Múzeum állandó kiállításai tekinthetők meg ingyenesen.

Különösen népszerűek ilyenkor a népi hagyományokra és a magyar kulturális örökségre fókuszáló intézmények.

A város több pontján szabadtéri és közösségi programokkal is készülnek, amelyek egyszerre szólnak a családoknak, fiataloknak és azoknak, akik egy kicsit más szemszögből szeretnék megélni a kultúra ünnepét.

Fonó Budai Zeneház

Bár a Fonóban minden nap A magyar kultúra napja, mégis a január 22-ei kiemelt ünnepre különleges műsorral készül a ház: A Fonó30 Életműdíjjal kitüntetett Borbély Mihály unikális fúvós és alkotótársai, a táncházmozgalom legendás alakja Farkas Zoltán „Batyu”, valamint a virtuóz bőgős, Mohácsy Lőrinc Ágoston triója teszi feledhetetlenné az estét, amelyhez Tóth Ildikó „Fecske” csatlakozik. A hónap végén, 30-án pedig az évtizedes hagyományra visszatekintő Népzenészbállal folytatódik kultúránk ünneplése, ahol a népzenész szakma és a közönség emlékezetes koncertekkel és táncházzal ünnepelheti meg emblematikus alkotóinkat és azt a kultúrát, amely nap mint nap éltet bennünket.

Magyar kultúra napja a Városligeti Műjégpályán, január 22.

Január 22-én a jégen nemcsak a korcsolyák csúsznak, hanem a magyar zene is főszerepbe kerül. A napra félretesszük a nemzetközi slágereket, és kizárólag hazai előadók dalai szólnak majd: az Omega, a KFT, a Hungária vagy Charlie klasszikusaitól kezdve az olyan kortárs nevekig, mint Analog Balaton, Hiperkarma, 30Y, Beton.Hofi vagy Azahriah.

Korcsolyázás magyar zenére – ennél hangulatosabb módon nehéz lenne ünnepelni a Magyar kultúra napját.

Magyar kultúra napja 2026 – NKA Hangfoglaló Minifeszt, január 22.

A Magyar kultúra napján a kortárs magyar könnyűzene kerül reflektorfénybe a Turbina tereiben. Az NKA Hangfoglaló Program 2025/26-os évadának Induló előadói alprogramjában támogatott zenekarok és előadók mutatkoznak be, akik a hazai zenei színtér következő generációját képviselik.

A minifesztivál keretében a Turbina mindhárom terme megtelik élő zenével: egy este alatt hallgathatjátok meg a Hangfoglaló 12. évadának friss produkcióit, és fedezhetitek fel azokat az előadókat, akikről még sokat fogunk hallani.

Regős Mátyás & Vértesi Ferenc: Cseh Tamás- és Fedon-dalok, január 22.

Regős Mátyás és Vértesi Ferenc hosszú évek óta dolgoznak együtt, közös gondolkodásukból pedig két külön világ született meg. Az egyik Cseh Tamás dalain keresztül idézi meg a magyar dalköltészet klasszikus korszakát, a másik pedig a Fedon-dalok című lemez anyagára épül, amely saját szerzeményeikből áll.

A képzeletbeli Patyik Fedon alakja köré szerveződő dalok különös sorsokat, szatmári kőműveseket, kőbányai nőket és hétköznapi történeteket idéznek meg. Január 22-én, a Magyar kultúra napján – és egyben Cseh Tamás születésnapján – a két műsor egymás után hangzik el, egy estére összefonva két eltérő, mégis mélyen összekapcsolódó alkotói világot.

Platon Karataev duó koncert és tárlatvezetés, Szentendrei Régi Művésztelep – január 23.

A Platon Karataev dalai különösen érzékenyen rezonálnak a Magyar kultúra napjának szellemiségére: befelé figyelnek, kérdeznek és elcsendesítenek. Ezúttal a zenekar duófelállásban lép fel egy egészen különleges helyszínen, a Szentendrei Régi Művésztelepen, ahol a dalok a kiállított művek között szólalnak meg.

A koncert előtt a látogatók részt vehetnek az Örökölt minták című kiállítás tárlatvezetésén is, így a vizuális és zenei élmény szorosan összekapcsolódik ezen az estén.

Nyílt nap az Országos Széchényi Könyvtárban, január 24.

A Magyar kultúra napjához kapcsolódva január 24-én egész napos nyílt napra várja az érdeklődőket Országos Széchényi Könyvtár, vagyis a nemzet könyvtára.

A kurátorok vezetésével megtekinthetők a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal eredeti kéziratai, miközben a versek keletkezéstörténetébe is bepillantást nyerhetünk. A program részeként a látogatók olyan, máskor zárt területekre is beléphetnek, mint a toronyraktár, és különleges sétákon ismerhetik meg az épület és a gyűjtemény történetét.

A családokra és gyerekekre is gondoltak: múzeumpedagógus által vezetett játékos feladatok és nagyméretű kirakók teszik élményszerűvé a látogatást a legkisebbek számára is.

Vidéki programok: ahol a kultúra közösségi élménnyé válik

A Magyar kultúra napja nem csak Budapesten fontos. Vidéki városokban és kisebb településeken gyakran egész hetes rendezvénysorozatok kapcsolódnak január 22-höz. Irodalmi estek, helyi alkotók kiállításai, zenés műsorok és színházi előadások teszik ünnepivé ezt az időszakot.

Sok helyen a kulturális eseményeket gasztronómiai programokkal, borkóstolókkal vagy közösségi találkozókkal kötik össze, ami még közvetlenebb, emberközelibb hangulatot ad az ünnepnek.

Hogyan érdemes készülni a Magyar kultúra napjára?

Érdemes előre körülnézni a helyi programkínálatban, mert számos esemény ingyenesen látogatható, másokra viszont regisztráció szükséges. Jó ötlet lehet több programot összekapcsolni: egy délutáni kiállításlátogatást például egy esti koncerttel vagy előadással zárni.

A Magyar kultúra napja kiváló alkalom arra is, hogy családdal, barátokkal közösen vegyünk részt egy-egy eseményen, hiszen sok program kifejezetten több generációt szólít meg.

Miért fontos ma is a Magyar kultúra napja?

Mert emlékeztet arra, hogy a kultúra a mindennapjaink része. Ott van a dalokban, amelyeket ismerünk, a történetekben, amelyeken felnőttünk, és azokban az élményekben, amelyeket együtt élünk át.

A Magyar kultúra napja jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és újra felfedezzük mindazt az értéket, amely körülvesz bennünket. Akár egy koncerten, akár egy múzeumban, akár egy csendesebb irodalmi esten – minden találkozás hozzátesz valamit ahhoz a közös történethez, amelyet magyar kultúrának hívunk.

A magyarországi cigányzene egyik legfontosabb zenekara és az egyik legszerethetőbb ethno-beat formáció találkozik egy színpadon:

– egy estére a hagyomány, a szenvedély és a felszabadult tánc kerül a főszerepbe.

Nemzetközi siker, hazai csúcspont

A Parno Graszt története nem a reflektorok fényében kezdődött. A szabolcsi Paszabról indult zenekar 1987 óta építi azt a különleges zenei világot, amely ma már generációkat köt össze – nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában is. Az útjuk soha nem volt egyenes, sem könnyű, de a recept végig ugyanaz maradt: őszinte, szívből jövő örömzenélés, ami előbb százakat, majd ezreket, végül tízezreket szólított táncra.

Ez az este nem csupán egy újabb fellépés lesz, hanem egyfajta összegzés is – több mint harminc év munka, útkeresés, közösségépítés és zenei szenvedély sűrűsödik bele.

Zenéjük az autentikus cigányfolklórból táplálkozik, tradicionális hangszerekkel, mégis minden megszólalás frissnek, mainak és elementárisnak hat. Nem félnek hozzányúlni magyar vagy akár nemzetközi slágerekhez sem – ezekből a saját eszköztárukkal új jelentést teremtenek. Pont ez az, ami miatt egyszerre tudnak mélyen hagyománytisztelők és bátran kísérletezők lenni.

Ennek a nyitottságnak az eredménye az is, hogy a hazai zenei élet legkülönbözőbb szereplőivel dolgoztak már együtt: Pogány Induló, Dánielfy, Bagossy Brothers Company, Bohemian Betyars – csak néhány név azok közül, akik ebből az ösztönös, elementáris zenei világból merítettek.

Kevés olyan magyar formáció van, amelyik itthon folyamatosan növeli a közönségét, miközben külföldön is telt házas turnékat ad. Ők ilyenek. Zenéjük univerzális, mert a ritmus, az érzelem és az öröm minden nyelven érthető. Nem véletlen, hogy a nyarat nemrég telt házas Budapest Park-koncerttel zárták - az Aréna most ennek a sikersorozatnak a következő, minden eddiginél nagyobb állomása lesz.

Egy este, két világ – közös szívvel

Az arénakoncert különleges ünnepi hangulatát tovább erősíti, hogy az Aurevoir. is csatlakozik a Parno Graszthoz. A zsámbéki ethno-beat zenekar egy frissebb, modernebb nézőpontból nyúl a népzenei hagyományokhoz, de ugyanazzal a tisztelettel és szenvedéllyel.

Bár a két zenekar más világból érkezik, a közös nevező tökéletesen egyértelmű: tiszta szívvel és alázattal nyúlnak vissza a régi dallamokhoz, hogy azok ne vitrinekben éljenek tovább, hanem a jelenben, koncerttermekben, fesztiválokon és – most először – egy egész Arénában.

Ez az este valódi híd lesz múlt és jelen között, ahol a magyar és cigány népzene értékei újabb és újabb közönségekhez találnak utat.

A koncertre a jegyek ide kattintva érhetők el.