News here
hirdetés

JÖVŐ

„Egy maroknyi földben több élet van, mint ahány ember él a bolygón” – beszélgetés dr. Drexler Dórával, az ÖMKi ügyvezetőjével

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője szerint tudatosítanunk kellene, hogy a fenntarthatóság önmagában fontos. Nem egy járvány vagy egy háború függvénye.

Link másolása

hirdetés

Napjaink globalizációjának egyik előnye, hogy a világ bármely táján, az év bármelyik időszakában hozzájuthatunk ugyanazokhoz a zöldségekhez, gyümölcsökhöz. Ez egyben a legnagyobb hátránya is: csapás a biodiverzitásnak, tönkreteszi a helyi termelést, generációk nőnek fel egyenízeken. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, amelynek ügyvezetőjével, Dr. Drexler Dórával beszélgetünk.

– Feladatunk az ökológiai gazdálkodás kutatása és fejlesztése, a szintetikus, kémiai növényvédő szerek és műtrágyák nélküli, fenntartható termelés előmozdítása. A problémára reflektálva: ha megnézzük a statisztikákat, az elmúlt 30 évben nettó zöldség-gyümölcs exportőr országból nettó importőrökké váltunk. Ez nemcsak nemzeti büszkeségünknek nem tesz jót, hanem a táplálkozásunk minőségének sem.

Azzal is tehetünk ellene, hogy a házi kertünkben nemcsak füvet termesztünk, hanem megtartjuk a haszonnövényeket, a család ellátását szolgáló veteményeseket, és abban a diverzitást. Nem is gondolnánk, hogy az egyéni hozzájárulás milyen fontos tud lenni az értékmegőrzésben, az élelmezésben.

– A Föld Napja alkalmából kiadott közleményükben az „agrárörökségre” is felhívják a figyelmet. Én ugyan pesti gyerek vagyok, de emlékszem, hogy Zalából származó nagymamámmal rendszeresen jártunk piacra és én ötévesen tudtam a szőlők érésének sorrendjét a Csabagyöngyétől a Delaveráig. De ugyanígy ismertem a krumpli- és paradicsom-fajtákat is. Az ízük még most is a számban van.

– Nekem is megvan még az élményem a nagymama kertjéről, a vidéki rokonok névnapjairól, az ízek orgiájáról, hiszen kultúránkban az étkezés központi elem. Ma ott tartunk, hogy egy vidéki boltban gyakran sokkal silányabb a kínálat, mint Budapesten, ahol az ínyencboltokra van fizetőképes kereslet – miközben a minőségi alapanyagokat vidéken termelik meg. Ugyanígy, a legmagasabb minőséget képviselő bioélelmiszerek nyersanyagainak mintegy 80%-át exportáljuk, nem itthon dolgozzuk fel és fogyasztjuk el. Kutatásunk fontos célja ezért a helyi termékpályák, a rövid ellátási láncok erősítése is – például az olyan paradicsommal, amely minőségvesztés nélkül nagyjából a kert és a konyha közötti utat bírja ki. Fedezzük fel újra ezeket az ízeket és termesszük meg a biozöldségeket saját örömünkre.

– És még nem szóltunk a földrajzi determinációról: egy bizonyos tájhoz és az ott élő emberek ízléséhez kötődő ízekről.

hirdetés

– A tájfajta paradicsomokkal végülis egyfajta esélyt is adunk, hogy visszakerülnek az eredeti helyükre, Gyöngyösre, Ceglédre, Máriapócsra, Faddra, ahonnan annak idején begyűjtötték őket a génbank számára és amelyekről elnevezték őket. Kezdeményezésünktől függetlenül is vannak helyek, például Fóton, ahol már paradicsomfesztivált is tartanak az újra meghonosított tájfajtákból.

– Közismert, hogy a globális felmelegedés szempontjából az egyik legnagyobb „ökolábnyommal” járó emberi tevékenység a mezőgazdaság. Nemcsak azzal, hogy kiirtjuk az esőerdőket, hogy még több legelőt teremtsünk, hanem azzal is, hogy a világ egyik végéből szállítjuk a mezőgazdasági termékeket a másikba.

– A piac törvényei szerint ez is megéri, miközben borzasztóan fenntarthatatlan. Ha már itt tartunk, a két legfontosabb dolog, amin változtatnunk kellene a fenntarthatóbb mezőgazdaságért: az egyik a húsfogyasztás – nemcsak azért, mert egészségesebb is lenne a kevesebb hús, hanem azért is, mert óriási területeken termesztünk takarmányt állatok számára, ott, ahol emberi élelmiszert is elő tudnánk állítani. Például a takarmány szója egyrészt rendszerint messziről érkezik, másrészt pedig 90%-ban génmódosított. Ha a húsfogyasztást a felére csökkentenénk – ahogy nagyszüleink hetente legfeljebb 2-3 alkalommal ettek húst – már nagyon sokat tennénk a fenntarthatóságért; a másik pedig az élelmiszer-pazarlás.

Az élelmiszerek kb. 30%-a kukában végzi. Néha már a termőföldről sem kerül be, mert a boltokban „egyenuborka” kell, meg teljesen „hibátlan” répa, egy kétvégűt már kidobnak…

Ezeken a dolgokon kellene a fogyasztói társadalomnak változtatnia, és megszűnne az a mesterséges vita, mely szerint az „ökotermelés azért nem járható út, mert alacsonyabbak a hozamok.”

– Sokan éppen azzal érvelnek a fenntarthatósággal szemben, hogy a klímaváltozással egyre több lesz a Földön az élhetetlen terület, közben a népesség egyre növekszik, tehát a tömeges éhínségek elkerülésére egyre több élelmiszer termelésére van szükség. Kellene lennie valami középútnak.

– Amikor a Covid elkezdődött, sokan rádöbbentek, hogy mennyire fontos az egészség, és hogy ha kiirtjuk az esőerdőket, nem lesz a vadon élő, állatoknak, így például a denevéreknek élőhelyük. Tovább nő az állatról emberre terjedő betegségek, a zoonózisok kockázata. A fenntarthatóság és a helyi ellátás gondolata felerősödött. Ez nagyon pozitív hozadéka volt az amúgy szörnyű járványhelyzetnek. Most meg az orosz-ukrán háború miatt terjednek olyan, ezzel szöges ellentétben álló nézetek, hogy szántsunk fel mindent, a tájvédelmi területeket is, mert nem lesz mit enni.

Fontos volna tudatosítanunk, hogy a fenntarthatóság önmagában fontos. Nem egy járvány vagy egy háború függvénye.

Nem jó a globális függőség, hogy a szegényebb észak-afrikaiak azért éheznek, mert valahol máshol a világban háborúznak. Helyben, vagy a közelben kellene előállítani legalább annyit, hogy az emberek ne haljanak éhen. Most sokan megpróbálják ezt a helyzetet felhasználni arra, hogy aláássák az Európai Unió zöldpolitikai céljait, holott nem Európában lesz éhínség, hanem ott, ahol a megdrágult élelmiszereket nem tudják sem megtermelni, sem megfizetni.

– Vannak óvodásoknak szánt programjaik is. Ezt nagyon jó kezdeményezésnek tartom, mert saját unokáimon is látom, hogy mennyire fogékonyak minden új dologra. És a szemléletmód-váltást nem lehet elég korán elkezdeni.

– Az Ovikert-program Stiller Tamás séf kezdeményezése, amihez tavaly mi is csatlakoztunk. A tájfajta palántákat az óvodák kertjében is ültették, gondozták. Néhány éve Svájcban és Bajorországban voltunk tanulmányúton, ahol gyerekeknek mutatták meg, hogyan lesz a búzából kenyér, hogyan fejlődik egy kismalac. Rá kellett jönnünk, hogy ezek a mai gyerekeknek már nem egyértelműek, ezért meg kell nekik tanítani, hozzáférhetővé, élményszerűvé kell tenni. Emlékszem, amikor elmentünk a gyerekeimmel egy disznóvágásra, a fiunkat nem lehetett elvakarni onnan, minden érdekelte, mindent megfigyelt, mindenbe bekapcsolódott. Ezek az ismeretek nem ragadnak meg úgy bennük, ha csak könyvből kell megtanulniuk.

– És hogyan kertészkedjenek a városi emberek, a panelek lakói? Itt Óbudán látunk ugyan szép kis virágoskerteket, amelyeket az egyes lakóközösségek hoztak létre, de hol termeljünk zöldséget? A mi erkélyeink nem akkorák, mint mondjuk a római házak csodálatos teraszai, legfeljebb egy kis fűszerkertre alkalmasak. És nálunk még nem dívik a „vertikális zöldövezet”.

– A városi zöldségtermesztésre többféle koncepció is fejlődik egymással párhuzamosan. Az egyik például a hidropónia, amikor nem talajban, hanem steril tápoldatban nevelnek növényeket, és a városi pincékben rendeznek be növénytermesztő kamrákat, teljesen zárt körülmények között. A mi utunk az ökológiai gazdálkodásban teljesen más út.

Számunkra fontos, hogy a természetes erőforrásokat használjuk. A talaj nemcsak termesztő közeg, hanem élő ökoszisztéma. Tartsuk fenn a benne lévő életteret! Egy maroknyi földben több élet van, mint ahány ember él a bolygónkon.

Ezeket a természetes erőforrásokat kell jól és fenntartható módon hasznosítani, hogy élelmiszert állítsunk elő belőlük.

– Ma még a bioélelmiszerek többnyire drágábbak, mint a hagyományosak. Így, különösen egy olyan országban, ahol a lakosság nagyobbik része kevésbé tehetős, elég nehéz rávenni az embereket, hogy egészségesen táplálkozzanak.

– Fokozni lehet a tudatosságot, azt megértetni az emberekkel, hogy hosszú távon mi kerül többe: az, ha most egy kicsit jobb minőségű élelmiszert engedek meg magamnak, vagy ha később betegségek, környezeti problémák jelentkeznek, amik szorosan összefüggenek a táplálkozásommal. Az egyébként nagy baj, hogy az egészségesebb a drágább és nem az, ami a szennyezés nagy részét okozza. Éppen erre lehet megoldás a saját termelés, akár egy közösségi kertben. Egyik kolléganőm öt négyzetméteren több mint 50 kg zöldséget szüretel évente egy lakótelepen. Igaz, hogy időigényes és némi tudás is kell hozzá, de megvalósítható. És a tudatossághoz tartozik az is, hogy ne költsünk olyasmire, ami nem feltétlenül szükséges. Dohány, alkohol, a különböző kütyük, egyszer használatos játékok, de visszakanyarodhatok az élelmiszerpazarlásra is. Az is igaz viszont, hogy nálunk a biotermelők többsége kis gazdaságokban, nem ipari méretekben termel, ezért is kerülnek többe a termékeik. De az élelmiszerárak megugrásával csökkent ez az olló…

– Az emberiség egyik legnagyobb hibája, hogy igen kevesen tudnak, vagy mernek hosszú távban gondolkodni. Nyilván ez is a fogyasztói társadalom, a felgyorsult világ következménye, hogy mindenben azonnali eredményre törekszünk. Ezért olyan nehéz előrelépni a klímaváltozás elleni küzdelemben is.

– Nem véletlen, hogy a fenntarthatóság jelszava: „Kölcsönkaptuk a Földet az unokáinktól”. De ez a szemléletváltás valóban nagyon nehezen megy. Amikor én voltam gyerek, kaptunk könyveket a természetről, és nem volt bennük szó a kihalástól veszélyeztetett fajokról. Az én gyerekeimnél már benne vannak ezek, de mégsem fogjuk fel, mit kéne másképp tennünk, mert nem kötődünk hozzájuk közvetlenül, pedig az elvesztésük hatása érinteni fog minket is. Életmódot kellene változtatni. Ez épp olyan, mint amikor az ember elmegy az orvoshoz, de a betegségére nincsen gyógyszer, nem kell műteni, csak többet kellene mozognia, több zöldséget, gyümölcsöt kellene ennie, le kellene egy kicsit fogynia. És akkor a beteg azt mondja: „Ezek szerint nincs menekvés”. A legnehezebb a berögzültségeinket megváltoztatni, a mindennapi kényelmünket. Pedig tudjuk, hogy bajunk lesz belőle. Sajnos ugyanez történik „nagyban” is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
3 dolog a fenntartható kávétermelésért
Fenntartható forrásból származó kávét szinte bármelyik üzletlánc polcain találhatunk. Érdemes tisztában lenni például a minősítőrendszerekkel, melyek védjegyével gyorsan megtalálhatjuk azokat a kávékat, amelyek termesztésekor és előállításakor a környezettudatosságra törekedtek. Ebben segítünk!

Link másolása

hirdetés

Magyarországon évről évre nő a minőségi kávék iránti kereslet, és a koffeinbevitelen túl egyre többen élményként tekintenek a kávézásra. Ezzel párhuzamosan azonban az éghajlatváltozás, a kávécserjéket sújtó betegségek, a csökkenő természeti erőforrások, a trágyák emelkedő költségei, valamint a kávé csökkenő ára és a növekvő gyártási költségek oda vezetnek, hogy a kávéültetvényesek egyre nehezebben élnek meg a kávétermesztésből.

Fenntartható gazdálkodási módszerek és beszerzés nélkül hamarosan búcsút inthetünk több kávéfajtának is. A kávéipar fennmaradásának feltétele, hogy aktívan tegyünk a termőterületek megóvásáért és a kávétermelő közösségek támogatásáért. Éppen ezért a Tchibo kávémárkáján keresztül fenntartható és tiszteleten alapuló gyakorlatokat valósít meg, ezáltal termékeiben az élvezeti érték szorosan összefonódik a környezeti és a társadalmi felelősségvállalással.

A cég nem csak a kávétermesztés során figyel a fenntarthatóságra, hanem a használati cikkeknél is ügyelnek a fenntartható forrásokra és az újrahasznosításra: a pamutalapú textilek 98%-a fenntartható forrásból származik, 2020-ban 63 millió műanyag palackot hasznosítottak újra textiltermékeikben*, a csomagolóanyagoknak pedig már 97%-a újrahasznosított.

Mikor minősül egy kávé „fenntarthatónak”?

Fenntartható kávétermesztés alatt azt értjük, hogy a származási országokban élő kávétermesztők és családjaik ma és a jövőben is jól meg tudnak élni a kávétermesztésből.

A fenntartható termesztési módszerekre való átállással a farmerek fontos ismereteket és módszereket sajátítanak el olyan témakörökben, mint a talajtermékenység, a vízhez való hozzáférés vagy a klímavédelem. Ez segít abban, hogy hosszú távon több és jobb minőségű kávét termesszenek.

hirdetés

Na de mit tesz a Tchibo a fenntartható kávé érdekében?

1. Elismert szervezetekkel működnek együtt

A fenntarthatósági törekvéseihez kapcsolódóan olyan nemzetközileg elismert szervezetekkel működnek együtt, mint például a Rainforest Alliance ( a tanúsítás célja az esőerdők, a környékén élő állatok és emberek védelme, a kávé, tea és egyéb növények fenntartható termelésének biztosítása), a Fairtrade (A Fairtrade-nek az a lényege, hogy se a természetet, se a termelőket ne zsákmányolják ki az adott termék előállítása során), a UTZ Certified, továbbá a bio tanúsítás mögött álló szervezetekkel, valamint agrártudósokkal, kereskedelmi partnerekkel és állami, illetve nem állami szervezetekkel közösen tevékenykednek a fenntartható kávétermesztés és a farmerek életkörülményeinek javítása érdekében.

2. Kiállnak az ültetvényesek és családjaik jobb életkörülményeiért

Tchibo Joint Forces!® képzési programjukkal 2009 óta támogatják a kávéültetvényeseket és családjaikat a hagyományos termesztésről a társadalmilag és ökológiailag tolerálható, valamint ökonómiailag nem megterhelő kávétermesztésre való, lépésenkénti átállásban. A származási országokban lebonyolított projektjeikkel lehetőségük van arra, hogy a kávéültetvényesek és családjaik valós életkörülményeit a közvetlen közelből tapasztalhassák meg. Közösen dolgoznak ki olyan megoldásokat, melyek nemcsak regionálisan, de nemzetközileg is megvalósíthatók. 16 projekt keretében eddig 8 ország több mint 35.000 termelője teljesítette sikeresen a programot.

Továbbá a származási országokban megvalósított képzési projektjeiknek köszönhetően, Coffee Care és Save the Children partnereinkkel közösen, 2009 óta több mint 5500 gyermekre és fiatalra vigyáztak a szüretek idején Tanzániában és Guatemalában, és biztosítottak számukra oktatást.

3. Nem használnak növényvédő szereket

A fenntartható kávétermesztésben nem használnak növényvédő szereket vagy műtrágyát, kímélve ezzel a talajt és a klímát. Így a talaj termékenyebb, a kávé minősége jobb, az ültetvényesek jövedelme pedig magasabb lesz.

A kávéválasztásnál érdemes tehát figyelni a csomagolás rejtette plusz információkra, mert a Fairtrade és Rainforest Alliance tanúsítvánnyal ellátott kávé fogyasztása nemcsak a kávézás élvezetét jelenti, hanem a fenntartható fejlődés ötletének és szellemének támogatását.

Harmincadik születésnapját ünnepli idén a Tchibo!

Ennek alkalmából a kávézás egyedi élményén túl sok szórakozásra és nyereményre számíthat minden meglévő és jövőbeni vásárló.

Az ünnepi időszak alkalmából a Tchibo több meglepetéssel is készül a vásárlói számára. Május másodikától országos nyereményjáték indul, melyben minden Tchibo termék részt vesz, értékhatár nélkül.

Május 14-én pedig útjára indul a "Tchibo Barista Bár" roadshow, amely több mint 11 városba viszi el a Tchibo kávéélményt országszerte, egészen 2022. június 25-ig. Helyszínekért kattints: www.tchibobaristabar.hu

(*Forrás: Textile Exchange (Shen L., et al. (2010) Resour Conserv Recycl, 55 (1), 34-52) alapján végzett számítás)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ültessünk MÉG, jobb levegőt!
A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében.

Link másolása

hirdetés

A Procter & Gamble 2021-es ’Ültessünk jobb levegőt’ programja során több mint 7,5 millió forint adomány gyűlt össze, amiből a vállalat a MyForest Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve több mint egy hektárral növelte az erdők számát Szarvasgede térségében. A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját, hogy a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében helyi szinten is támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Kiemelten rossz a levegőminőség Magyarországon

A globális felmelegedés a 21. század legfontosabb környezeti problémája, melynek fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, aminek következtében a hő megragad a légkörben, ezzel egyre magasabb hőmérsékletet okozva. A levegő rossz minőségéhez a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mellett az emberi ipari tevékenység és a háztartási szilárdtüzelés légszennyező melléktermékei is nagyban hozzájárulnak. Magyarországon a szállópor-kibocsátás rendszeresen a jogszabály szerinti megengedett határéték felett van, aminek nagy része a nem megfelelő fűtési és tüzelési szokásokhoz köthető. A levegő részecskeszennyezettsége miatt egyaránt kialakulhatnak szív-és érrendszeri, daganatos és légúti megbetegedések, ami krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztály és a legfiatalabbak számára végzetes is lehet. Hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt.*

 

A fák nélkülözhetetlen szerepe

A hazánk térségében az erdők kiemelt szerepet játszanak a klíma javításában, azonban számuk az elmúlt évszázadok során jelentősen lecsökkent. Magyarország területéről 2001 és 2020 között 214 ezer hektár természetes erdő tűnt el, ami 11%-os csökkenést jelent a 2000 óta.** A fák haszna jóval több oxigéntermelő képességüknél: javítják a levegő minőségét, hűtik a környezetük hőmérsékletét, zaj-és talajvédő funkciót látnak el, valamint élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok sokaságának.

A fák asszimilációs folyamataik során nem csak oxigént termelnek, de feldolgozzák, növekedésük során megkötik az emberi tevékenységek által kibocsájtott szén-dioxidot is. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felülete 650 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel egy év alatt a vegetációs időszakban, azaz a lombkoronafejlesztő és terméstermelő hónapokban.***

hirdetés

A fák és erdőségek lombkoronája segít lekötni az olyan szilárd légszennyező részecskék egy részét, mint a szálló por és a hozzátapadó nehézfémek. Egy 40 éves erdő 1 év alatt hektáronként 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Ültessünk MÉG, jobb levegőt!

Az erdőtelepítéshez bárki hozzájárulhat: április 19 és június 25 között, a vállalat az ebben az időszakban megvásárolt P&G termékek után (Ariel, Lenor, Jar, Pampers, blend-a-med, blend-a-dent, Naturella, Always, Discreet, Pantene, Head&Shoulders, Aussie, Herbal Essences, Mr. Proper, Gillette, Ambi Pur, Old Spice, Tampax, Bear Fruits, Oral-B, Swiffer) a hazai erdőtelepítést támogatja, amelynek keretében további több ezer fa elültetése a cél.Minden egyes elültetett fa, minden új hektár erdő kiemelkedő jelentőségű a levegőszennyezés csökkentése szempontjából. A résztvevő üzletekről és a promóciós időszakokról további információ a program weboldalán található.

További információ: www.ultessunkjobblevegot.hu

* https://www.levego.hu/kampanyok/tisztafutes/

** https://tinyurl.hu/HWEE/

*** https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Madarak hullanak az égből Indiában, ahol tarol az extrém hőség
Ahmanábádban 45-46 fok volt a napi csúcs az utóbbi időben. Az előrejelzés szerint a folytatásban sem várható enyhülés. Éjjel és hajnalban is csak 30 fok köré csökken a hőmérséklet.

Link másolása

hirdetés
Madarak tucatjai potyognak az égből Indiában. A kimerült, dehidratált állatok a nyugat-indiai Gudzsarát államot sújtó extrém hőhullám miatt hullanak el

- írja a Reuters.

Ahmanábádban - állam legnagyobb városában - 45-46 fok volt a napi legmagasabb hőmérséklet az utóbbi napokban. Az előrejelzés szerint a folytatásban sem várható enyhülés. Éjjel és hajnalban is csak 30 fok köré csökken a hőmérséklet.

A helyi állatorvosok és állatmentők szerint az állatok nem jutnak ivóvízhez, mert a nagy melegben a források is kiszáradnak. Egy állatkórházban több ezer madarat kezeltek már az elmúlt hetekben, és naponta több tucat madár érkezik hozzájuk, amiket állatmentők visznek be.

Az utóbbi idő legnehezebb évei közé tartozik a mostani - állítják az állatvédők. Tapasztalatuk szerint tíz százalékkal több a mentésre szoruló madár. A kórházban a madarakat multivitamin tablettákkal etetik, és fecskendők segítségével itatják őket.

Dél-Ázsia az utóbbi évek - nyarat megelőző - forrósága miatt nagyrészt kiszáradt. Narendra Modi indiai miniszterelnök a megnövekedett tűzveszélyre is figyelmeztetett.

hirdetés

„Az olyan szélsőséges forróságok, mint a Dél-Ázsiát márciusban és áprilisban sújtó hőhullám, már most is a leghalálosabb szélsőséges éghajlati események közé tartoznak” – figyelmeztet Friederike Otto klímaszakértő, a londoni Imperial College Grantham Intézetének tudósa.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Parti a víz alatt: 24 órán át bulizhatnak a vendégek egy hatalmas tengeralattjárón
A 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkező hajó 200 méteres mélységig tud lemerülni és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas.

Link másolása

hirdetés

Olyan tengeralattjárót épített egy holland cég, amelyen akár 24 órán keresztül is lehet bulizni a víz alá merülve - írja a Zenger.

Az "Under Water Entertainment Platform", vagy röviden UWEP névre keresztelt hajó 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas a személyzeten kívül. Maximum 200 méteres mélységig lehet vele merülni, a vendégek pedig 14 ablakon keresztül csodálhatják a tengeri környezet úgy, mintha búvárkodnának.

Mivel a tengeralattjáró kizárólag akkumulátorral működik, 24 órát bír megállás nélkül, de könnyen feltölthető bármelyik kikötőben vagy úszódokkon.

Az üzemeltető igényének megfelelően a hajókban éttermet, edzőtermet és kaszinót is ki lehet alakítani.

Az U-Boat Worx tengeralattjáró-gyártó cég elsősorban nagyobb események megrendezésére ajánlja az UWEP-t, amely esküvők, termékbemutatók, partik, konferenciák, színpadi előadáson vagy bármilyen hasonló eseménynek otthont adhat.

A vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint az új fejlesztésük a tengeralattjáró- és a vendéglátóiparba is új színt visz, és úttörő szerepe lehet a testre szabott víz alatti események tekintetében is. Úgy fogalmazott, nemcsak nagyszerű élményt nyújtanak a "legigényesebb ügyfélkör" számára, de remek üzleti lehetőséget is. Egyelőre még tárgyalnak arról vállalkozókkal és vendéglátó csoportokkal, hogy hol lenne a legalkalmasabb bevetni az UWEP-hajókat. Azt nem közölték, hogy mennyiért lehet megvenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: