A Dayton Research Institute kutatói megvizsgálták, mi történik, ha egy repülőgép egy drónnal ütközik - bukkant rá a Business Insider.
Egy kísérletben a tudósok egy hagyományos utasszállító repülőgép szárnyának vezettek egy drónt 383 kilométer/óra sebességgel. Kiderült: a lehetséges károk sokkal nagyobbak, mint korábban gondolták.
A kísérletben egy szokásos "hobbi" drónt és egy hagyományos, kereskedelmi szállításra alkalmas repülőgépet használtak. A kísérletet ugyanolyan körülmények között végezték, mintha a való életben ütközne a drón a repülőgéppel.
"Szerettük volna segíteni a légiközlekedési szakmának és a drón-iparnak megérteni annak a veszélyét, hogy még a szabadidős drónok is komoly veszélyt jelenthetnek a felszálló repülőgépekre"
- mondta Kevin Poormon, az UDRI ütközésfizikai csoportjának vezetője.
"Tudtuk, hogy az egyetlen módja annak, hogy valóban tanulmányozzuk és megértsük a problémát az volt, hogy tényleges ütközést szimulálunk" - tette hozzá.
Hozzátette: a drónok nagyjából olyan súlyúak, mint a madarak, de az állatoknál a tárgyak súlyosabb károkat okozhatnak a repülőgépekben.
"A madár sokkal nyilvánvalóbb kárt okozott a szárny vezető élén, de a Phantom mélyebben behatolt a szárnyba"
- magyarázta Poormon, aki azt mondta, hogy a nagyobb és nehezebb drónok még drámaibb hatást gyakorolhatnak a repülőgépre.
A szakember kifejtette: "Mindez azért aggasztó, mert a csomagküldő vállalatok mindig új utakat keresnek a rendelések szállítására, és végül mindannyian a drónokat szeretnék használni."
Itt az videó az ütközésről:
A Dayton Research Institute kutatói megvizsgálták, mi történik, ha egy repülőgép egy drónnal ütközik - bukkant rá a Business Insider.
Egy kísérletben a tudósok egy hagyományos utasszállító repülőgép szárnyának vezettek egy drónt 383 kilométer/óra sebességgel. Kiderült: a lehetséges károk sokkal nagyobbak, mint korábban gondolták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.
Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.
A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.
Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.
Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.
A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.
Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint
a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.
A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.
„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.
2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.
Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,
a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.
Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.
Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
„Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”
A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy
vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.
Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint
a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.
A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:
állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.
Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.
Bejegyzésében ezután a TISZA EP-képviselőcsoportjának sajtóközleményét idézte, amely szerint az Európai Parlament elnöke egy ülésen jelentette be a magyar hatóságok kezdeményezését. A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy Takács Péter rágalmazás miatt tett feljelentést a politikus egy 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt, amelyben
Kulja András arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban.
A posztban ez állt:
„A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a FIDESZ-közeli cégekhez többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése kapcsán – összesen több tízmilliárd forintért. Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád volt az egyik aláírási joggal rendelkező, - az ügyben érintett cég - ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig. A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével – azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, Kőszegi Éva Boglárka és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.”
A TISZA közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormányhoz köthető propaganda nap mint nap valótlan állításokkal árasztja el a nyilvánosságot, addig ellenzéki politikusokat tényekkel alátámasztott posztok miatt büntetőeljárással próbálnak meg elhallgattatni.
A közlemény szerint a Fidesz rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi nyomásgyakorlást.
Kulja András a posztjában azt is kiemelte, hogy korábban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy kész ugyanazzal a feltétellel élni:
„ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, akkor a csatlakozás pillanatában minden, a velem szemben indított – politikailag motivált– ügyben lemondok mentelmi jogomról.
A hatalom fél és retteg attól, hogy alig több, mint 2 hónap múlva új fejezetet nyitunk Magyarország történelemkönyvében és lezárjuk ezt a dicstelen korszakot, amit az Orbán kormány fémjelez.”
Az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmeket az EP Jogi Bizottsága (JURI) tárgyalja, majd a plenáris ülés dönt az ajánlásukról. A bizottság 2025 őszén elutasította a magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére, a döntés során felmerült szempont volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggály is. A képviselő mandátuma a mentelmi jog esetleges felfüggesztésétől függetlenül érvényben marad.
Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:
állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.
Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.
Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.
Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.
Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.
A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:
„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”
A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint
minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.
Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.
Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.
