Csak akkor kapunk észbe, amikor már a mi túlélésünk a tét – Budapesten adott elő Yuval Noah Harari
Harari éles különbséget tett a nacionalizmus és a fasizmus között. A nacionalista azt vallja, hogy nemzete egyedi és különleges kötelezettségei vannak iránta. A fasiszta azt vallja, hogy nemzete felsőbbrendű, és iránti való kötelezettségei kizárólagosak. Ez vezetett a holokauszthoz is – mondta a professzor – de a mai fasiszták még veszélyesebbek, mert akadályozzák a nemzetek közötti együttműködést az egész világot érinti globális problémák megoldásában.
Nem vesznek tudomást a három legnagyobb fenyegetésről: a nukleáris háborúról, a klímaváltozástól, és az elszabadult technológiai fejlődés okozta mély társadalmi szakadékokról.
Harari úgy gondolja, bizalmat kellene építeni az országok között, csak így lehet elkerülni egy olyan háborút, amit mesterséges intelligencia vezérel, és amiben biofegyverek játszák a főszerepet.
Nem a bevándorlás, vagy a Brexit a legnagyobb probléma, még Európa számára sem, az igazi problémákat viszont nem lehet falakkal megoldani.
„A zászlók és falak nem érnek semmit” – fogalmazott.
Ami a közelgő választásokat illeti, Harari azt tanácsolta, hogy
kérdezzük meg kampányoló politikusainkat: hogyan csökkentenék a nukleáris háború veszélyeit, hogyan mérsékelnék a klímaváltozás hatásait, és mit tesznek a technológia elszabadulása ellen, például a mesterséges intelligencia és a biotechnológia szabályozásáért? Kérdezzük meg, hogyan képzelik a világot 2050-ben? „Ha ezekre nincsenek válaszaik, ne szavazzatok rájuk!”
Yuval Noah Harari kérdésekre válaszolva beszélt a fake news-jelenségről, amit ő ősi emberi dolognak tart, új formátuma miatt azonban mára világméretű problémává vált. Bizonyos közösségi oldalak, kép- és videó-megosztó portálok tömeges hatását szerinte jelenleg szinte lehetetlen ellensúlyozni.
„A fake news ma az emberek kizsákmányolását, a fontos dolgokról való figyelemelterelést jelenti. Holott a technológiai fejlődésnek nem lehet célja az emberek gyengeségének kihasználása, lealacsonyítása.” – mondta.
Szóba kerültek a Föld jövőjét, a természetet fenyegető veszélyek is.
„Azért most kezdünk rájönni, hogy az emberi faj veszélyben van, mert egocentrikusak vagyunk, és csak akkor kapunk észbe, amikor már a mi túlélésünk a tét.
A jó nacionalizmus ebben is segíthetne, ha az egyes országok vezetői azzal foglalkoznának, hogy mi lesz a hazájuk földjeivel, vizeivel, erdeivel – mondta a történész.
"Vegyük észre, hogy a Földön valamennyien egymástól függünk és ugyanazok a veszélyek leselkednek ránk.”
Természetesen Harari sem térhetett ki a kérdés elől: hogyan képzeli ő a világot 2050-ben?
„Lehet paradicsom, lehet pokol és lehet a kettő között is. Lehet, hogy még nagyobb szakadék lesz a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Megszülethetnek olyan totalitárius rezsimek, amelyekhez képest Hitler, Sztálin vagy Orwell 1984-e semmi sem volt. De jöhet olyan világ is, amelyben igazságosan osztják el a javakat és mindenki megkapja a számára szükséges oktatást, egészségügyi ellátást. A mai technológiai fejlődésben mindegyik lehetőség benne van” – mondta.
Az izraeli professzor csütörtökön, a Société Budapest aulájában rendezett sajtóbeszélgetés során kitért más rázós kérdésekre is. Kifejtette például, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy szabad választásokat tartanak, mert ha ez nem társul a hatalmi szférák egyensúlyával, akkor csupán a többség diktatúrájáról beszélhetünk.
Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy az embereket az igazságról kérdezzék meg a választásokon, arról az igazságról, amelynek tartalma nem függ attól, hogy ki nyeri a voksolást.
Harari beszélt az ember legősibb ösztöneiről, a félelemről, az erőszakról, mint olyanokról, amelyeket bármikor fel lehet éleszteni ma is manipulatív célokkal. Ugyancsak a manipulációk közé sorolta a 20. századi magyar történelem kapcsán a fel nem dolgozott nemzeti traumák egymásra rakódását, a nacionalizmusnak azt az igencsak káros fajtáját, amikor egy nemzet mindig ártatlan áldozatnak tekinti magát.
A „fake news”-témára visszatérve Harari emlékeztetett arra, hogy ezek az „álhíreket” sokszor nem is tudatos propaganda, hanem olyan algoritmusok hozzák a felszínre, amelyek a potenciális szenzációkra, a „címlapsztorikra” vannak beállítva. A professzor szerint a legnagyobb átverés ma az ingyenes hírszolgáltatás. „Ingyen kapod a híreket cserébe a figyelmedért, az idődért”. És az ingyenes/szabad (az angol mindkettőt a „free” szóval fejezi ki) hírekben ott vannak a reklámok, a politikai nyilatkozatok és más felesleges, felszínes dolgok.
Harari úgy véli, sokkal tisztességesebb lenne, ha inkább fizetnünk kellene a hírekért, de akkor valóban hiteles és bennünket érdeklő információkhoz jutnánk.
„Azt mondják: szabadok vagyunk, de a szabadság nem önmagától van, hanem meg kell küzdeni érte. Éppen ezért ne hagyjuk szellemünket eltunyulni. Ha megfelelő önismerettel rendelkezünk, és meg tudjuk védeni magunkat a szellemi kizsákmányolástól, az lesz az igazi szabadság ” - mondta Yuval Noah Harari.
