JÖVŐ
A Rovatból

Szuperhiteles videókat generál az AI – hamarosan végképp nem hihetünk majd a szemünknek

A Sora előre megmutathatja majd, milyen lesz építkezés eredménye vagy az étel, amit még el sem kezdtünk főzni, ugyanakkor hiába nyugtat az OpenAI, nem ok nélkül aggódnak a színészek, és azok, akik a manipulált videók áradatától tartanak.

Link másolása

Hiperrealisztikus kisfilmek kíséretében jelentette be februárban az OpenAI, hogy a szöveggeneráló ChatGPT és a képkészítő DALL·E után elkészült a Sora, a vállalat első videógeneráló mesterséges intelligenciája. Az első közzétett felvételeken azóta is ámul a világ, hiszen látványosak és hitelesek (vagyis annak tűnnek), pedig a rajtuk szereplő egyetlen személy, élőlény, tárgy, táj, utca sem létezik a valóságban.

Ilyen minőségű kisfilmek elkészítéséhez normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lett volna szükség, de úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá.

Nem véletlen, hogy az amerikai forgatókönyvírók és színészek tavalyi sztrájkövetelései között a második legfontosabb feltétel (a magasabb jutalék és a folyamatos foglalkoztatás után) éppen a mesterséges intelligencia alkalmazásának korlátozása volt.

Mi lenne a Sora célja?

Az OpenAI felhívja rá a figyelmet, hogy az első körben kiadott tesztvideók egyikén sem hajtottak végre semmilyen utólagos módosítást, vagyis azoknak minden egyes képkockáját a Sora generálta, szöveges utasítások alapján.

Mint írják, a mesterséges intelligenciát a fizikai világ megértésére és szimulálására tanítják, hogy végül olyan modelleket képezzenek, amelyek segítenek az embereknek a valós térben lévő problémák megoldásában.

Ez így nagyjából olyan lesz (csak még jobb minőségben), mintha az életünk összes hétköznapi aspektusában megjelennének az iparban ma is használt ún. digitális ikrek, amelyek egy adott gyártósor és gép működését szimulálva mutatják meg például azt, hogy adott beállításokkal milyen termékekre számíthatunk vagy várhatóan mikor válik szükségessé a karbantartás.

Ha a Sora célja valóban az, hogy előre megnézzük: milyen eredményre vezet, amit tenni szándékozunk, akkor egy nap láthatjuk, hogyan fog kinézni az étel, amit még el sem kezdtünk főzni, vagy milyen buktatói vannak a gyerek fakuckójának, amit adott anyagokból és szerszámokkal készülünk megépíteni.

De ezek teljesen banális példák ahhoz képest, hogy mekkora segítséget kaphatnak tőle különböző szakemberek, a víz-vezetékszerelőktől az építészmérnökökön át a sebészorvosokig. Hiszen milyen jó lenne előre megmutatni az ügyfélnek a házába csak ezután bekerülő csörendszert, vizualizálni a művezetőnek az építkezésen elvárt munkafázisokat, vagy műtét előtt szimulálni egy operáció végkimenetelét - egyetlen vágás nélkül? Onnan persze, ahol a Sora most tart, még hosszú az út az utóbb írt szcenáriókig, de a lehetőség kétségtelenül benne van.

Képességek és gyengeségek

A szövegből videót készítő AI modell jelenleg maximum egyperces videókat képes létrehozni, miközben megőrzi a vizuális minőséget és maximálisan követi a felhasználó utasításait.

Az OpenAI közölte: számos vizuális tartalmat készítő művész, tervező és filmkészítő máris hozzáférést kapott a Sorához. A tesztektől egyértelmű visszajelzéseket várnák arra vonatkozóan, hogy az AI működésében milyen javításokat kell eszközölni, esetleg hogyan szavatolhatnák a biztonságos széleskörű alkalmazását.

A Sora képes összetett jeleneteket generálni több szereplővel, meghatározott típusú mozgásokkal, valamint a téma és a háttér pontos részleteivel. A modell nemcsak azt érti meg, hogy a felhasználó mit kért a beírt szövegben, hanem azt is, hogy ezek a dolgok hogyan léteznek a fizikai világban.

Ezeken kívül mélyen érti a nyelvet is, amelyeken az utasításokat kapja, tehát képes pontosan értelmezni a felszólításokat és lenyűgöző karaktereket létrehozni, amelyek élénk érzelmeket fejeznek ki. A Sora egyetlen videón belül több felvételt is generál, és ezek mind pontosan megtartják a kívánt karaktereket, illetve vizuális stílust - állítja az OpenAI.

Egy képkocka sem valódi:

A jelenlegi modell még nem tökéletes. Bármennyire tűnnek első látásra valódinak a felvételek, akadnak folytonossági és abszurd hibák, a sétáló városi lány alatt finoman megcsúszó talajtól a hirtelen ötödik lábat növesztő macskán át az emberi tekintetek torzulásáig. Utóbbi hatást – amit a digitálisan épített arcok miatt fellépő nyugtalanító érzésnek, az ún. „uncanny valley” jelenségnek hívunk – a legtöbb mintavideón napszemüvegekkel tompítják.

Az AI nehezen tudja lekövetni egy összetett jelenet fizikáját is, hiszen nem érti az ok-okozati összefüggések konkrét eseteit. „Előfordulhat például, hogy egy személy beleharap egy sütibe, de utána a sütin nem biztos, hogy marad harapásnyom” - szemléltette a gyártó, hozzátéve: a modell összekeverheti még a felszólítás térbeli részleteit, mondjuk a bal és a jobb oldalt vagy nehézségekbe ütközhet az időben lezajló események pontos leírásával, mondjuk egy adott kameraív követésével.

Utasításra így pásztáz:

Soha többé, egyetlen videóról sem tudhatjuk biztosan, hogy valódi-e?

Az OpenAI azt ígéri, hogy a Sora csak fontos biztonsági intézkedések mellett válhat mindenki számára elérhetővé. A protokollokat a félretájékoztatás, a gyűlöletkeltő vagy elfogult tartalmak szakértőivel együtt dolgozzák ki és olyan eszközöket építenek hozzá, amelyek segítenek felismerni a félrevezető tartalmakat.

Gondolkodnak például egy mindenki számára elérhető szűrő alkalmazáson, ami egyértelműen megállapítja, ha egy videót részben vagy egészben a Sora generált. Ehhez nem kell teljesen új szoftvereket írni, hiszen a DALL·E 3-hoz kidolgozott biztonsági módszerek a Sorára is alkalmazhatók.

„Amint [a felhasználói] kérések egy OpenAI-termékbe kerülnek, a szövegosztályozónk ellenőrzi őket és elutasítja azokat, amelyek sértik az irányelveinket. Ilyen a szélsőséges erőszak, a szexuális tartalom, a gyűlöletkeltő kép, a hírességek arcáról készült másolat vagy a másokat illető szellemi tulajdon. Emellett robusztus képosztályozókat is kifejlesztettünk, amelyek segítségével minden egyes létrehozott képkockát felülvizsgálunk, mielőtt a felhasználónak megmutatnánk.”

A lehetetlen is lehetséges:

A vállalat azt ígéri, hogy a Sora bevezetése előtt a világ minden tájáról megkeres politikai döntéshozókat, oktatókat és művészeket, hogy megértsék az újabb AI-termékkel kapcsolatos aggodalmaikat és meghatározzák az új technológia pozitív felhasználási lehetőségeit. A kiterjedt kutatás és tesztelés ellenére sem lehet azonban megjósolni, hogy az emberek milyen módon fogják használni a technológiát, ahogy azt sem, hogy milyen módon fognak visszaélni vele.

Ezért hiszünk abban, hogy a valós használatból való tanulás kritikus eleme az egyre biztonságosabb mesterséges intelligencia-rendszerek létrehozásának és idővel történő kiadásának – fogalmaz a közlemény.

A Sora egy diffúziós AI modell, ami egy statikus zajnak tűnő videóból kiindulva generál új mozgóképes tartalmat, hogy aztán fokozatosan átalakítsa, a zaj eltávolításával, sok lépésen keresztül. Képes továbbá teljes videókat generálni, vagy generált videókat meghosszabbítani, sőt, meglévő állóképeket mozgásba lendíteni úgy, hogy az apró részletekre is figyelve animálja a fotót.

„A Sora olyan modellek alapjául szolgál, amelyek képesek megérteni és szimulálni a való világot; ez a véleményünk szerint fontos mérföldkő lesz az AGI (általános mesterséges intelligencia) megvalósításában” – fűzi hozzá az OpenAI.

Új aggodalom: „egzisztenciális katasztrófa” közelít

Nem tudni, hogy a Sora, vagy más AI fejlesztésével összefüggésben, esetleg ezektől elhatárolódva, de néhány héttel az OpenAI bemutatója után jelent meg Dr. Roman V. Yampolskiy mesterséges intelligencia-szakértő összefoglaló könyve (AI Unexplainable, Unpredictable, Uncontrollable címmel), ami az AI szabályozhatóságát és társadalmi következményeit vizsgálja.

A Louisville-i Egyetem professzora arra jutott, hogy jelenleg semmilyen tudományosan bizonyított garancia nem létezik a mesterséges intelligencia ellenőrizhető keretek között tartására. Nincs nyoma olyan módszernek vagy mechanizmusnak, ami teljes biztonságot szavatolna – fejtegeti közleményében, hozzátéve: az ilyen fejlett rendszerek használata – pláne közkinccsé tétele – mindig rizikós, hiszen önállóan cselekvő mesterséges intelligenciáról beszélünk.

Yampolskiy hangsúlyozta: pillanatnyilag fogalma sincs, hogy a témával foglalkozó szakemberek mire alapozzák azokat a kijelentéseiket, amelyek szerint az AI szabályozható. A mesterséges intelligencia alapvető tulajdonsága ugyanis éppen az, hogy képes tanulni, alkalmazkodni és saját döntések végeláthatatlan sorozatát meghozni. Ebből képtelenség megjósolni a viselkedését, vagy megmondani, hogy miért dönt úgy, ahogy.

Miközben az AI autonómiája fokozódik, az emberi ellenőrzés lehetősége csökken. És ennek nagyon súlyos egzisztenciális következményei lehetnek az emberiségre nézve.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Egy magyar tudós az űrbe kifeszített napernyővel mentené meg a Földet, mások az űrbe telepítenének naperőművet
Egy hatalmas napernyő, ami a Nap sugarainak kitakarásával megakadályozná a globális felmelegedést? Naperőmű, ami az űrből sugározná le a napenergiát? Két meghökkentő terv, de egyik sem lehetetlen.

Link másolása

Végzetünk, vagy megmentőnk? A Napnak hatalmában áll felperzselni vagy éltetni égitesteket, míg az energiája a modern megoldásainkkal egyre jobban kiaknázható és a saját céljainkra fordítható. Az utóbbi időben több olyan megoldás született, amivel csillagunk pusztító erejére adhatunk hatékony választ, vagy éppen kihasználhatjuk a belőle áradó végtelen energiát. Előbbi egy magyar professzor nevéhez kötődik, aki Teller Ede korszakalkotó ötletére alapozva eszelt ki megvalósítható tervet a napsugárzás mérséklésére.

Óriási napernyő az űrben

Szapudi István, a Hawaii Egyetem professzora hazalátogatóban adott interjút a Magyar Narancsnak arról a nagy figyelmet keltő tudományos tervéről, amely szerint egy többszáz kilométeres ernyővel eltakarható lenne a Földet érő napsugárzás 1,7 százaléka. Bár ez elsőre kevésnek – na meg persze lehetetlen küldetésnek – tűnik, igazából világmegmentő ötlet: ha sikerül megvalósítani, végre igazi esélyt kapnánk a globális felemelegedés elleni hatékony küzdelemre. Ennek a tudós szerint három lehetséges útja van:

  1. a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ami a legkézenfekvőbb és legalapvetőbb kellene, hogy legyen, de nem állunk vele túl jól,
  2. földi geomérnökség: a napsugárzás visszaverése, például sztratoszférába szórt porral vagy globálisan az összes ház tetejének kötelező fehérre festésével,
  3. az űr-geomérnökség, amely azzal számol, hogy az emberiség idővel képes lesz telepíteni a világűrbe egy óriási árnyékoló szerkezetet.

Utóbbi miatt vált világhírűvé Szapudi István tanulmánya, amiben a magyar tudós a napsugárzás kezelésének sajátos módját írja le: a közeli gravitációs pontban rögzített napellenzőt, amivel kitakarható a Földre eső napsugárzás 1-2 százaléka. A kérdéses terület, ahol az óriási, eddig főleg háromszög alakzatúként illusztrált ernyőt ki kellene kötni, az L1-es Lagrange-pont, ami – bár az ötből ez van hozzánk a legközelebb – éppen 1,5 millió kilométerre, vagyis 4-5-ször akkora távolságra van, mint a Hold. Ez az a pont, ahol a Föld és a Nap gravitációs ereje kiegyenlítődik, vagyis egyik égitest sem húzná vagy lökné el az óriási szerkezetet. A Szapudi tervei szerint könnyű, de iszonyatosan erős grafénból szőtt napvitorla egy kisbolygóhoz, vagy Holdról oda vitt kőtömeghez láncolva védené a Földet a túlmelegedéstől.

Vajon megvalósítható?

A magyar professzor által részletesen leírt elmélet egyhamar biztosan nem válik valósággá, viszont lehetetlen jelzővel annak ellenére sem lehet már illetni, hogy iszonyatos méretről és főleg tömegről van szó. A szerkezet összességében 3,5 millió tonnás lenne, ám ennek „csupán” egy százalékát, vagyis kb. 35 ezer tonnát kellene a Földről odavinni.

Itt a bökkenő: az űrmérnöki felső határt jelenleg a SpaceX tesztelés alatt álló szuperrakétája, a 100-150 tonnás kapacitású Starship jelenti. Ettől a hadrendbe még nem is állított óriástól kb. 300 küldetést igényelne Szapudi terve.

Az óriási számok és mennyiségek, illetve a jelenlegi technológiai fejlettségünk ismeretében nagyon távolinak tűnik, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni a konkrét tervezést. Az is igaz ugyanakkor, hogy nagyon nagy iramban fejlődnek azok a megoldások, amelyek egy nem is annyira távoli napon lehetségessé teszik a bolygómentő terv megvalósítását. Az L1-es pontot például meghódította az emberiség, sőt, messzebbre, az L2 pontra is sikeresen telepített már űreszközt, nevezetesen a 2022-ben célba ért James Webb űrtávcsövet. Ezt a bravúrt talán meg tudjuk ismételni egy még nagyobb szerkezettel, ám rengeteg idő és még több pénz kell majd hozzá. Szapudi úgy számol, legalább trillió dolláros beruházásra lenne szükség, ami kb. annyi, mint a Teslára eddig fordított összeg. Annak a cégnek „kellett húsz év;

jó volna ezt is megvalósítani harminc-negyven éven belül, amíg még tényleg kritikussá nem válik a földi felmelegedés, mielőtt valóban eltűnnek szigetek a tengerek szintemelkedése miatt, mielőtt százmilliók kelnek útra a lakhatatlanná váló területekről”.

Naperőmű az űrben

Bármilyen furcsán hangzik, valószínűleg hamarabb válik valósággá, hogy hazasugározzuk a napenergiát, mint az, hogy a sugárzás részleges kitakarításával megmentjük a saját irhánkat. A projektre már céget is alapítottak: a Space Solar azt állítja, a 2030-as évekre megvalósítja az akár több kilométer hosszú napelem- és tükörszerkezetből álló erőművet, ami 35 ezer kilométerre (kb. a Föld-Hold távolság egytizede) fog keringeni, és irdatlan mennyiségű energiát juttat vissza hozzánk.

A forradalmi elképzelés lényege egy – a kiterjedt napelemparkokkal szemben – környezeti hatás nélkül telepített és időjárástól függetlenül, folyamatosan maximális kapacitással üzemelő naperőmű, ami a Földtől való hatalmas távolság ellenére Földön hasznosított energiát termel. Műholdra telepített megoldásról van szó, egyrészt azért, mert így akadálytalanul hozzáférne a napfényhez és a legjobb földi erőmű energiafelvételének 13-szorosára lenne képes, másrészt pedig azért, mert a telepítése az űripar mai képességei mellett már messze nem lehetetlen. Olyannyira nem, hogy Martin Soltau társalapító a Sky Newsnak nyilatkozva elárulta:

már meg is kezdték a tárgyalásokat a SpaceX-szel, hogy annak Starship rakétájával milyen módon lehetséges a szerkezet elemeinek pályára állítása, majd összeszerelése.

A napenergia távoli megtermelése még csak fél siker. Az igazán forradalmi megoldás a Space Solar saját innovációja, a 360 fokos vezeték nélküli energiaátvitel, amivel képes megoldani az energia hazasugárzását egy földi fogadóállomásra – még egyszer: 35 ezer kilométeres távolságból. Ez a lehetőség, valamint az a tény, hogy ma már tizedannyiba kerül a hasznos teher Föld körüli pályára állítása, mint 10-20 évvel ezelőtt (NASA, korábban: 7,5 millió forint/kilogramm, SpaceX, ma: 750 ezer forint/kilogramm), a naperőmű projekt igenis lehetséges – vallja a vállalat.

A megvalósítás útján

A Space Solar jelenleg egy egykilométeres szatellit szerkezetben gondolkodik, ami könnyű napelemekből és óriási tükrökből fog állni. Az általa gigawattos nagyságrendben megtermelt napenergia nagyfrekvenciás rádióhullámokká alakítva utazik majd az űrön át a Földön rögzített vevőantennáig, ahol a hozzá kapcsolódó üzemben alakítanák vissza felhasználható vagy akkumulátorokban eltárolható villamosenergiává. Mindez már nem elmélet, hiszen a cég tudósai nemrég a belfasti Queen's Egyetemen működő HARRIER (lenti kép) kísérleti eszközzel bebizonyították, hogy lehetséges.

A magánűripar fejlődésének újabb fontos mérföldköve lehet a napenergia észszerűbb, hatékonyabb, fejlettebb, környezeti hatásoktól mentes és folyamatos termelése. Ez egy újabb megoldás, amiről a kizárólag állami űrkutatási intézmények érájában még álmodni sem mertek a tudósok, de ma kézzelfogható közelségbe került. Az immáron Földön kívül is zajló gazdasági verseny teljesen új távlatokat nyitott meg, és a világűr végre nem csak politikai alapon egymásnak feszülő hatalmak erőfitogtatásának terepe, hanem egy tér, amit okos megoldásokkal a távközlés, a kommunikáció vagy az energiaipar forradalmasításának szolgálatába lehet állítani.  A fegyverkezés és a hulladéktermelés helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: