Dr. Gergely Lászlóval, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyugalmazott növény-fajtakísérleti- és növénykórtani szakértőjével.

- Saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy felborult az a kontinentális éghajlatra jellemző „négy évszakos” rend, amelyben az előző generációk felnőttek.

- Abban szerintem mindenki egyetért, hogy az elmúlt évtizedekben változott a világ, ezen belül Magyarország klímája, és a mezőgazdaság szempontjából nem éppen előnyére. Engem régóta foglalkoztat, hogy a vitathatatlan felmelegedés hogyan hatott hazánk növényegészségügyi helyzetére. Más területeken dolgozó szakemberek is megerősítették, hogy az éves középhőmérséklet és a hőségnapok számának növekedése vitathatatlan. Szintén megnőtt a szélsőséges időjárási események gyakorisága mind a hőmérséklet, mind a csapadék vonatkozásában.

Egyre több az aszályos időszak, majd az ezeket követő, hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék. Hallunk olyan eseteket is, amikor néhány nap alatt leesik egy éves csapadékmennyiség. Ezek az extrém időjárási jelenségek nagyon komoly hatással vannak nemcsak az emberek, hanem a növényeink egészségi állapotára is.

És ezekhez járulnak még a nagy erejű szelek, viharok, nem ritkán jégveréssel. Egyes előrejelzések szerint a teleink is enyhébbek lesznek és várhatóan csapadékosabbak. Ebből következően az állati kártevők és a kórokozók áttelelése kedvezőbb lesz, nyáron pedig a melegigényes kártevők és kórokozók fogják magukat jobban érezni nálunk. A viharok és a jégverések sérüléseket okoznak a szántóföldi növényeken, zöldségféléken és gyümölcsfákon, fertőzési kaput nyitva számos kórokozó gombának és baktériumnak.

- Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy akár a mindennapi, nagyvárosi életükben találkozzunk olyan rovarokkal, amelyeket korábban soha nem láttunk.

- Az Európai Uniós csatlakozás számos előnnyel járt, de a mi szakmánk szempontjából vannak hátrányos következményei is. Kozár Ferencnek, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete (mai nevén: MTA ATK Növényvédelmi Intézet) néhai kiváló rovartanos szakemberének megállapítása szerint az éghajlatváltozás és a fokozódó nemzetközi kereskedelem növeli az új növényi károsítók (rovarok, kóroko-zók, gyomok) behurcolásának és megtelepedésének veszélyét.

Szabadabb lett a növényi szaporítóanyagok mozgása a tagországok között, ami együtt járt számos kórokozó és kártevő hazai megjelenésével.

Az utóbbi évtizedekben tapasztalható felmelegedés pedig elsősorban a melegigényes növényi károsítók fellépésének kedvezett. Ilyennek tekinthető például a gyapottok-bagolylepke nevű, vándorló életmódot folytató állati kártevő, amely eredetileg Észak-Afrikában és Délkelet-Európában károsított, és mint ilyen, ritkán látott vendég volt Magyarországon. Az 1990-es években vált hazai előfordulása rendszeressé és gyakran tömegessé. A meleg évjáratokban délről, a Balkán felől érkezik, de már áttelelésre is képes és évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki nálunk. Az eddigi legsúlyosabb károkat 1993-95-ben és 2002-2003-ban okozta csemegekukoricán, napraforgón, babon, borsóban, paprikán és paradicsomon. Hernyója soktápnövényű kártevő, dísznövényeket is megtámad, így például a muskátlit, krizantémot és a házikertekben szintén gyakori angyaltrombitát. Ha az utóbb említett növények bimbóin kb. 3 mm-es lyukat fedezünk föl, akkor nagy valószínűséggel ezzel a kártevővel van dolgunk, mivel hernyója kifejezetten az ún. generatív növényi részeket (virágbimbó, termés) kedveli...

Egy másik melegkedvelő kártevő az amerikai lepkekabóca, melynek felbukkanását 2004-ben észlelték először Magyarországon. Sajnos ez a rovar is soktápnövényű, több mint száz növényfaj található az „étlapján”, köztük gyümölcs- és díszfák, a szőlő, a szeder, különböző dísznövények, valamint gyomok.

A kifejlett kabóca és a fehér viaszszálakkal fedett lárvák és nimfák szívogatják a növényi részeket, a mézharmatnak nevezett váladékukban megtelepedő korompenész pedig jelentős piacképesség-rontó tényező. A fentieken kívül két poloskafajt, a zöld vándorpoloskát és az ázsiai márványos poloskát kell még megemlítenünk. Az előbbi kelet-afrikai eredetű (Etiópia) és Dél-Magyarországon 2016-ban már jelentős kárt okozott paprika-hajtatásban. A kifejlett poloska és a lárvák szívogatása nyomán a bogyótermések kifehéredtek, foltosodtak, aminek következtében a termés 20-30 %-a piacképtelenné vált.

Az ázsiai márványos poloska hazai előfordulását 2013 őszén jelezték először (Budapestről és Ócsáról), azóta az egész országban megtalálható. Száznál is több növényfajon képes táplálkozni, szívogatásával a termések/gyümölcsök kifakulását, foltosodását, valamint deformálódását idézi elő, jelentősen csökkentve ezzel piacképességüket. Ráadásul az ősz folyamán tömegesen húzódnak be zárt terekbe (pl. lakásokba) áttelelés céljából, ahol riadalmat és bűzmirigyeik váladéka miatt viszolygást keltenek, továbbá allergiás reakciókat is kiválthatnak.