Az északi sarki jég olvadása növeli a vírusterjedés kockázatát
A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak között régóta szerepel az, hogy az állandó jégtakarók felolvadása halálos baktériumokat és vírusokat szabadíthat fel. Ezt erősíti meg egy új kanadai tanulmány.
Az ottawai egyetem Audrée Lemieux vezette kutatócsoportja az Északi-sarkkör legnagyobb tavát, a George Clooney Éjféli ég című filmjéből is ismert Hazent vizsgálta és megállapították:
A tudósok a tó talajából és üledékéből vettek mintákat, és az ezekben található RNS és DNS töredékeket szekventálták. Így találtak rá a vírusokra és potenciális gazdáikra, köztük állatokra, növényekre és gombákra. Ezután egy algoritmust futtattak, amelyet nemrégiben fejlesztett ki egy másik team, és amely képes felmérni egymással kapcsolatban nem álló organizmusok közös fejlődését vagy szimbiózisát. Azok a minták mutatták a vírusterjedés nagyobb kockázatát, amelyeket a tóba ömlő, és a környező gleccserek olvadt jegét szállító mellékfolyók közelében gyűjtöttek – írja a New Scientist.
Lemieux elmondta, hogy jelenleg az Északi-sarkkörről elterjedő fertőző betegségek kockázata alacsony, mert a régióban kevés az úgynevezett „hídvektor”, amelyek, mint például a moszkitók, más fajokra képesek átadni vírusokat. Mindazonáltal a kutatók megjegyzik, hogy a klímaváltozás nem csupán megolvasztja a gleccsereket, hanem egyre több faj fog a felmelegedés miatt a pólusok felé vándorolni, és ennek drámai következményei lehetnek a Felső Arktikumban.
Az algoritmus futtatásából nem teljesen világos, hogy a gleccserolvadás miként növeli a vírusterjedés kockázatát. Stéphane Aris-Brousou, a tanulmány társszerzője szerint az egyik lehetséges elképzelés, hogy
Mindketten figyelmeztettek azonban arra, hogy első ízben használták ezt az algoritmust erre a célra, ezért további fejlesztésre van szükség, hogy a valódi kockázatot felmérhessék vele.
A legtöbb vírust növényekben és gombákban találták. Más kutatók arra keresik a választ, hogy ebből mennyi marad annyira érintetlen, vagy elég magas koncentrációjú, hogy fertőzhessen. Alex Greenwood, a németországi Leibniz Intézet munkatársa szerint többségükben olyan vírus-genómtöredékekről van szó, amelyek már nem jelentenek veszélyt.
A felmelegedés miatt az Északi-sarkkörről terjedő betegségek fenyegetése 2016-ban került a köztudatba, amikor halálos lépfene-megbetegedéseket észleltek Szibériában, és azt összefüggésbe hozták egy fagyott föld felolvadásával, amely egy régóta eltemetett, fertőzött rénszarvast borított.
A kanadai tudósoknak meggyőződése, hogy a permafroszt eltűnésével teljesen ismeretlen területre kell lépniük a víruskutatóknak.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
