JÖVŐ
A Rovatból

Autógyárat építhet Magyarországon a kínai csodacég, a Tesla legnagyobb riválisának számító BYD

A BYD épp most taszítja le Elon Musk cégét az elektromos autók elsőszámú értékesítőjének trónjáról. A kínai márka ma már többet ér, mint a Porsche, az Audi, a Mercedes vagy a BMW. Az első európai autógyárukért európai országok sora verseng.


Széles mosollyal, a hüvelykujját felfelé mutatva állt Orbán Viktor egy kínai üzletember, Vang Csuan-fu mellett legutóbbi kínai látogatásakor. A fotó a BYD autógyárában készült Sencsenben. A miniszterelnök közelről is megnézte a kínai autóipar legnagyobb reménységének tartott cég csúcskategóriás autóit, és személyesen tárgyalt a vállalat alapító-elnökével.

Nem sokkal később a G7 külgazdasági forrásokra hivatkozva már arról írt, hogy terítéken van egy kínai autógyár lehetséges magyarországi építése, és a jelek a világ legnagyobb elektromos autógyártójára, a BYD-ra utalnak.

A Build Your Dreams, vagyis a "Valósítsd meg álmaid" angol szavak kezdőbetűiből elnevezett autómárkát ma már egyértelműen a Tesla legnagyobb versenytársaként emlegeti a világsajtó. A BYD-ról már korábban is a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójaként írtak, ez azonban a közelmúltig csak akkor volt igaz, ha ebbe a kategóriába soroljuk a hibrid járműveket is.

A harmadik negyedévben azonban a BYD már a tisztán elektromos autók eladásait nézve is beérte a Teslát.

67 százalékos növekedést produkálva 431 ezer ilyen kocsit értékesítettek, miközben a Tesla 27 százalékos növekedéssel 435 ezret. Ha pedig nemcsak az elektromos autókat vesszük figyelembe, az eladások alapján a kínai cég idén augusztusra a Toyota, a Volkswagen és a Honda után a világ negyedik legnagyobb autógyártója lett.

95,2 milliárdos értékével a vállalat jelenleg a Tesla és a Toyota után a világ harmadik legértékesebb autógyártója, olyan márkákat előzve meg, mint a Porsche, az Audi, a Mercedes vagy a BMW. (Igaz, a Tesla még jóval előttük jár, 627 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával.)

Világszerte 290 ezer alkalmazottuk van. Ráadásul nemcsak az autógyártásban erősek, a CATL után a BYD a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója. A Portfolio nemes egyszerűséggel az autóipar új királyának titulálta a céget.

Nem csoda, hogy számos európai ország reménykedve olvasta a Financial Times márciusi tudósítását arról, hogy a Brexit miatt az első európai autógyárukat mégsem Nagy Britanniában építik fel. A nemzetközi gazdasági lap akkor arról írt, hogy öt lehetséges célországot vizsgálnak: Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Lengyelországot és Magyarországot. Akár két európai gyár építésébe is belevágnának, amelyekben már 2015-ben megindulna a gyártás. A cél pedig az, hogy 2030-ra a három legnagyobb európai szereplő közé kerüljenek.

A New York Times szerint ez nem is lehetetlen: idézik az UBS bank prognózisát, ami szerint a kínai autógyártók a globális autópiac harmadát fogják uralni az évtized végére.

A legnagyobb ugrás pedig épp az európai piacon várható: a mostani 3 százalékról 20 százalékra növekedhet a kínai autógyártók piaci részesedése.

A Financial Times márciusban arról írt, hogy az első európai BYD gyár helyéről még idén dönthetnek.

A lehetséges magyar helyszínek közül Szegedet említette eddig legtöbbször a sajtó. A Népszava szerint minden idők legnagyobb magyarországi beruházása valósulhatna meg a városban, ahol 300 hektáron ötmilliárd eurós gyárat építene a BYD. Az azonban egyelőre még nem teljesen világos, hogy elektromos buszokat vagy pedig autókat gyártanának ott, esetleg mindkettőt.

Egy kisebb elektromos buszgyára egyébként már van a kínai vállalatnak, méghozzá Komáromban. Júniusban pedig arról beszélt Szijjártó Péter, hogy tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít a BYD Fóton, ami ellen a helyi civilek folyamatosan tiltakoznak, és perre is vitték az ügyet.

Szegeden is komoly ellenállás bontakozott ki, amikor elkezdődött a gigantikus beruházáshoz szükséges földek kisajátítása, és elterjedt, hogy akkumlátorgyártó üzem települne a területre. Ezt Botka László polgármester azonnal cáfolta, azonban a 24.hu úgy tudja, hogy egy kisebb, 50 hektáros részen mégis lehet akkumlátorgyártás is a leendő telepen.

Ez azért sem lenne meglepő, mert a BYD fő előnyének éppen azt tartják, hogy a lítiumbányászattól a mikrocsip-, akku- és autógyártásig mindenre képesek házon belül, így a Teslánál jóval olcsóbban tudják előállítani a csúcskategóriás autókat.

Kínában épp az árral előzték meg fő versenytársaikat, a Teslát, a Niot és az XPenget.

A kínai elektromosautó gyártók sikerének egyik titka a jelentős állami támogatás, amivel a kínai kormány a szektor fejlődését egyengeti. A New York Times szerint az elmúlt években a kínai cégek a brutális veszteségeket is bevállalták, hogy a technológiában az élre törjenek.

A Tesla egy másik kínai versenytársa, a Nio például 11 ezer embert alkalmaz kutatási-fejlesztési területen, de csupán 8 ezer autót adott el havonta idén április és június között.

A robotizálásba a cég olyan hatalmas összegeket fektet, hogy az egyik gyárában mindössze harminc technikus dolgozik, és évente 300 ezer elektromosautó motort állítanak elő. A Nio 350 dollárért kínál kiterjesztett valóság szemüveget az autóiba, és már bemutatta azt a mobiltelefont is, amely képes kapcsolatba lépni a jármű önvezető rendszerével.

Ez a lenyűgöző fejlesztés azonban a Nio esetében egyelőre nem jár profittal: 835 millió dolláros veszteségük keletkezett a második negyedévben, ez azt jelenti, hogy minden eladott kocsira 35 ezer dollárnyi (12,7 millió forintnyi) veszteség jutott.

A kínai gyártóknak ugyanakkor hatalmas előnyt jelent, hogy a világ élvonalában vannak az ellátási lánc egy kritikus pontján: az akkumulátor-technológiában.

Új összetételű akkumulátorokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik nagy távolságok megtételét jóval kedvezőbb áron. Kína ugyancsak az élen jár az elektromos motorok gyártásában, és olyan nagy hatékonyságú rendszerek tervezésében, amelyek összekötik az akkumulátort és a motort.

Mindez egyre növekvő fenyegetést jelent az európai és amerikai autógyártókra nézve. Az elmúlt három évben a kínai elektromosautó export 851 százalékkal bővült, és ennek nagy része Európába irányult.Az Európai Unió nemrégiben vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a kínai gyártók részesültek-e kormányzati támogatásban. A vizsgálat végén az Unió kereskedelmi korlátozásokat vezethet be, például behozatali vámot vethet ki a Kínából érkező elektromos autókra.

Ha azonban a BYD és a többi kínai vállalat európai gyárakat épít, jó eséllyel megkerülhetik ezeket a vámokat, és amennyiben munkahelyek ezreit teremtik meg valahol, az érdekérvényesítő képességük is nőhet.

A Nioval szemben a BYD már nem is szorul rá a kínai állam segítségére sem a terjeszkedéshez. Az idei harmadik negyedéven 1,4 milliárd dollár nyereségük volt, ami 82%-os növekedés a tavalyi eredményeikhez képest. Az egész éves nyereségük pedig megközelítheti a 4 milliárd dollárt.

A cég a gyárépítési tervei mellett egyébként kínai hajógyárakkal saját szállítóhajókat is építtet: megrendelték a valaha készült legnagyobb óceáni autószállító hajót, nem is egyet, hanem egy egész flottát belőle.

Hogy Magyarországot mennyire kiemelten kezelik, azt jól bizonyítja, hogy nemsokára három modelljükkel is megjelennek a magyar piacon. A Wallis Motor Dél-Pesten, míg a Duna Autó Észak-Budán nyit nemsokára bemutatótermet, ahol az autók megvásárolhatóak lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Kiderült, meddig marad élhető a Föld – szuperszámítógépekkel számolta ki a NASA
Nem villámcsapás-szerű összeomlásra, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlásra kell készülnünk a kutatás eredménye szerint.


A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.

A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.

A becslés alapján a földi élet nagyjából az 1 000 002 021-es évben érhet véget, amikor a felszíni viszonyok már a legellenállóbb élőlényeknek is túl szélsőségesek lesznek.

A lejtmenet azonban sokkal korábban elindul. Ahogy a Nap forrósodik, a Föld légköre jelentősen átalakul: csökken az oxigénszint, meredeken nő a hőmérséklet, és romlik a levegő minősége. A részletes éghajlati és napsugárzási modellek szerint

ez nem villámcsapás-szerű összeomlás, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlás.

Ennek jelei már most látszanak. Erősödnek a napviharok és a koronakidobódások, nemrég az elmúlt 20 év legerősebb viharát rögzítették. Ezek hatnak a Föld mágneses mezejére és csökkentik a légköri oxigént.

Közben az ember okozta klímaváltozás is tovább növeli a terhelést:

a globális felmelegedés és a sarki jég olvadása a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban halad, ami arra utal, hogy a környezet már jóval az egymilliárd éves időtáv előtt is ellehetetleníti az életet az emberek számára.

A kutatók a felkészülés és az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Egyesek zárt életfenntartó rendszereket és mesterséges élőhelyeket javasolnak, mások pedig a Földön túli lehetőségeket vizsgálják: a NASA és a SpaceX hosszú távú Mars-missziói az emberi élet fennmaradásának lehetséges útjait keresik, ha bolygónk lakhatatlanná válik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Jön a vaskorszak az akkumulátoriparban? Meglepő áttörés előtt állhat az ágazat
Laborban finomhangolt kristályszerkezet adja a varázslatot. Ha a gyártás bírja a tempót, az MRI-től a mágnesvasútig sok minden megváltozhat.


Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.

A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.

Az elején nem ment zökkenőmentesen: a minták a töltési ciklusok alatt többször is szétestek. A megoldás az extrém lekicsinyítés lett: 300–400 nanométeres szemcsenagyságnál stabil állapotot értek el. „A részecskék lekicsinyítése óriási kihívás volt, de ez tette lehetővé, hogy a kristály stabil maradjon” – mondta az egyik kutató.

Ha ez a megközelítés beválik, a drága és környezeti szempontból vitatott kobalt- és nikkeltartalmú akkuk helyett olcsóbb, vasalapú megoldások is jöhetnek.

A felfedezés hatása túlmutathat az energiatároláson: a vas új elektronikus és mágneses tulajdonságai hatással lehetnek MRI-berendezésekre, mágnesvasúti technológiára, sőt akár a szupravezetők fejlődésére is.

A fordulatot egy 2018-as elmélet indította el: William Gent vetette fel, hogy a vas magasabb oxidációs állapotba kényszeríthető, ha a szomszédos atomok távolsága megfelelő. A következő lépés a nagyobb méretű prototípusok gyártása és a hosszú távú ciklustesztelés. A kutatók szerint néhány éven belül ipari fejlesztések indulhatnak az új technológiára építve, és megkezdődhet az akkumulátorok „új vaskorszaka”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk