hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Állatokat tanulmányoztak a drónrajok irányításához magyar kutatók - sok helyen felfigyeltek rájuk

Az ELTE kutatóinak egymással kommunikáló drónjai számos területen lehetnének hasznosak, a csomagküldéstől a határvédelemig.

Link másolása

hirdetés

Kiosztották az ELTE Innovatív Kutatója díjat, amelyet idén az egyetem egy olyan kutatócsoportnak adott a Biológiai Fizika tanszéken, akik az élőlények csoportos mozgására alapozva egymással kommunikáló drónrajokat építettek. A kutatócsoport tagjai több tucat drónt képesek egyszerre reptetni, ami rekordnak számít a világon. Az utóbbi évek eredményeiről a Science Robotics és a Royal Society Interface folyóirat is címlapon számolt be.

"Mára jól menő vállalkozássá nőtte ki magát, de maga a kutatás 2009-ben kezdődött, amikor Vicsek Tamás kutató egy öt éves pályázat keretében támogatást nyert ennek létrehozására. Ekkor kezdtük el a Biológiai Fizikai tanszéken állatok csoportos mozgását vizsgálni, és az eredményeket később robotokra szerettük volna alkalmazni" - meséli Vásárhelyi Gábor, az ELTE Biológiai Fizika tanszék tudományos főmunkatársa, a Collmot Kft. egyetemi spinoff cég ügyvezetője.

A kutatók az élőlények teljes spektrumát próbálták lefedni. Kamerák segítségével figyelték meg az állatok szociális életét. "A tanszéken készítettünk miniatűr GPS modulokat, amelyeket galambcsapatokra helyeztünk el, azt figyelve, hogyan repülnek együtt. De voltak laboratóriumban sejtes élőlényvizsgálatok is, és vadlócsapatok vonulási irányát is elemeztük drónok segítségével."

Az eredmények megmutatták, hogyan kell irányítani egy csapatot, illetve milyen vezérelvek és dinamika alapján lehet jól kontrollálni egy sok egyedből álló rendszert.

"Azt láttuk, hogy a nagy egyedszámú csapatoknál - mint a seregélyeknél, vagy a rovarok között, - nincsenek kőbe vésett személyes hierarchikus viszonyok. Ott mindenkinek azonos szerepe van, és mindenki azonos módon reagál a többiekre. Minél kisebb a csoport, annál kiszámíthatóbban jelennek meg a hierarchia-viszonyok."

hirdetés

A vizsgált 30 fős galambcsapatoknál a dominanciától független, egyértelmű viszonyokat fedeztek fel a kutatók.

"A földön domináns, a táplálékot elsőnek megszerző galamb szerepe teljesen más is lehet a levegőben. Ha repülés közben jobbra fordul, nem biztos, hogy követi őt a csapat. Azt a madarat követik, amelyik jól tud repülni és navigálni.

"Megfigyeléseink alapján olyan állatok is tisztában vannak a csoport tagjainak képességeivel, amelyekről korábban nem gondoltuk volna."

A magyar kutatók által galamboknál feltérképezett hierarchikus viszonyokat a rangos Nature magazin is publikálta. Nem minden állapcsoportra volt azonban jellemző az általánosan kimutatható tendencia.

"Vizsgáltunk 28 patkányt is 11 hónapig, és legnagyobb meglepetésünkre egészen egyedi és az emberre is nagyon jellemző sokféleség uralkodik közöttük. Náluk nagyon nehéz fekete-fehér igazságokat kimutatni. Hatékonyabban működik együtt a csoport, ha például labirintusban kell valamit megkeresni, de a szociális életre vonatkozóan sokszínűek. Van olyan vezéregyed, aki befogadja a hierarchia legalján lévő patkányt, és azzal jóban van, de a sorban fölötte elhelyezkedővel már nincs jóban. Azt láttuk, hogy jobban oda kell figyelni rájuk, mert okos, intelligens élőlények" - mondja Vásárhelyi Gábor.

A kutatók csapatrendszer-modellezését leginkább a galamboknál egyénileg mért navigációs képességek segítették. Elvitték őket messzire, azt figyelve, hogy mennyire egyenes úton és mennyi idő alatt találnak haza.

"Voltak olyan egyedek, amelyek ügyesebben navigálva találtak haza, és azt láttuk, hogy a csapat is őket követi repülés alatt. Ezen elvek feltérképezése után kezdtünk el drónokkal foglalkozni, hogy a valóságban is be tudjuk bizonyítani, hogy a megfigyeléseink működő modellek."

Az ELTE kutatói azt tervezték, hogy mesterséges eszközökön demonstrálják az élőlények modellezéséből megfigyelt elveket. Kezdetben kisméretű hajókkal próbálkoztak egy medencében, de hamar váltottak.

"A drónok megjelenése mindent megváltoztatott. Azonnal lecsaptunk rájuk. A legutóbbi publikációnk ötvennél is több drón együttműködéséről szólt, ami világrekord. Egyetlen videót láttunk eddig, nevezetesen a US Air Force-nak a reklámját, ahol a miénknél nagyobb, száz egyedes autonóm flotta szerepel, de ennek a fejlesztésnek a részleteiről - velünk ellentétben - nem sokat árulnak el."

Vannak ugyan előre programozott, több ezer drónt számláló show-k, de ott az egyes drónok nem kommunikálnak egymással.

"A mi flottánk drónjai wifi hálózaton adatcsomagokat kapnak egymástól, így nyomon tudják követni egymást. Tudják, hogy ki-hol van, milyen sebességgel megy, mit szeretne csinálni. Ezen információk alapján képesek összehangolni a mozgásukat."

A kutatócsoport tagjai céget is alapítottak, és első körben a szórakoztatóiparba léptek be a flottával. Egy kész szoftvert is kifejlesztettek, amely képes egy ilyen flottát irányítani.

"Nagyon várjuk, hogy a piac érettebb legyen arra, hogy merjen autonóm flottát alkalmazni. Elméletben akár automatizált csomagküldő szolgálatként, katasztrófavédelmi feladatokat ellátó egységként, de kamerával felszerelve határőrségként is működhetne egy ilyen flotta" - mondják.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Így néznek majd ki a világ nagyvárosai, ha a klímaváltozás miatt megemelkedik a tengerszint

London, Barcelona, Koppenhága, Stockholm és Split: néhány város azok közül, amiknek már csak néhány évtizede lehet hátra.

Link másolása

hirdetés

Ötven nagyváros és valamennyi kontinens legalább egyik nagy országa hatalmas veszélyben a klímaváltozás következtében megemelkedő tengerszint miatt. Amennyiben nem változtat sürgősen az emberiség a széndioxid-kibocsátáson, úgy rengeteg, ma még milliók által lakott terület kerülhet rövid idő alatt víz alá, írja a The Guardian, mely új képeket is közöl az emberi tevékenység várható hatásairól.

A non-profit Climate Central 180 interaktív grafikát közöl olyan világhírű látnivalókról és mindenki által ismert helyekről, melyeket közvetlenül fenyeget a tengerszint várható emelkedése. A képeken bemutatják, hogy mi történik például a londoni Buckingham-palotával, a dubaji Burj Khalifával, a houstoni űrközponttal vagy a stockholmi palotával, ha 1,5 vagy 3 Celsius-fokot emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ha az emberiség nem mérsékli gyorsan a károsanyag-kibocsátást, akkor a jelenlegi tempóban nagyjából az évszázad végére elérjük, vagy meg is haladjuk a 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést. Ennek várható következményeit a csúszka jobbra húzásával lehet megnézni minden képen, míg a 1,5 Celsius-fokos emelkedés eredményét jobbra húzva lehet szemügyre venni.

A londoni Buckingham-palota

A dubaji Burj Khalifa

hirdetés
A houstoni űrközpont

A tokiói torony

A stockholmi palota

Diocletianus palotája Splitben

A koppenhágai Christiansborg-palota

A thesszaloniki Arisztotelész tér

Az üzleti negyed Hongkongban

A durbani Városháza


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Papírpalackokban gondolkodik a Coca Cola, hamarosan Magyarországon is elérhető lehet az új csomagolás

A hazai fogyasztók egy része már találkozhatott is az új fejlesztéssel, amivel a vállalat célja a 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladék nélkül.

Link másolása

hirdetés

A The Coca-Cola Company a dán Paper Bottle Company (Paboco) startuppal összefogva alkotta meg az üdítőitalok egészen újszerű csomagolását: a papírpalack prototípusát – számol be róla a Napi.hu.

Az üdítőital-gyártónál a PET-palackok helyett már olyan csomagolásfajtákban is gondolkodnak, amelyek gyártása eleve kevesebb hulladék- és energiafelhasználással jár, fenntartható forrásból származik az alapanyaga.

Ezért a cég és a a dán Paper Bottle Company (Paboco) közösen próbálkozott meg a 100 százalékban újrahasznosítható papírpalack fejlesztésével

A jelenlegi fázisban a csomagolás a papírborításon belül egyelőre teljes mértékben újrahasznosítható műanyag belsőt tartalmaz, ahogy kupakja is 100 százalékban újrahasznosítható műanyag. A prototípus bemutatása után a fogyasztói tesztelés időszaka következett, a hazai vásárlók próbálhatták ki először az új csomagolás első kísérleti darabjait. 2021. június 16-tól a Kifli.hu online bevásárlóhelyen rendelt AdeZ növényi alapú ital mellé ajándék termék is járt, amely már a papírpalack prototípusában érkezett a vásárlókhoz.

A kiürült palackokat a Coca-Cola Magyarország visszagyűjtötte, a fejlesztőközpont pedig laboratóriumi vizsgálatoknak vetette alá, hogy kiderüljön, hogyan teljesített a csomagolás, miként állta ki a szállítás és a használat próbáját.

A The Coca-Cola Company a brüsszeli központjában fejlesztett papírpalackokra egyelőre nem a meglévő újrahasznosítható csomagolások helyettesítéseként, hanem azok kiegészítéseként tekint. A cél: 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladékmentesen.

hirdetés

A társaság egyébként a minap más vállalásokat is tett már a fenntartható termelésért:

  • 2030-ig minden elsődleges italcsomagolásnak 100 százalékban újrahasznosíthatónak kell lennie – a Coca-Cola Magyarországon felhasznált italcsomagolásai – köztük a PET palackok - már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók;
  • a PET palackok előállításához egyre nagyobb arányban kell újrahasznosított műanyagot felhasználni – 2025-ig az újrahasznosított műanyag arányát 35 százalékra, 2030-ra 50 százalékra növelik;
  • 2030-ra az italpalackok és -dobozok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését vállalták, függetlenül attól, ki gyártotta, csomagolta a palackokat és dobozokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Havanna-szindróma: irányított energiafegyverek okozhatják a rejtélyes sugárbetegséget

Ezt gondolja egy amerikai tudós, aki személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Link másolása

hirdetés

Az ügy még 2016 elején kezdődött, amikor Kubában tartózkodó amerikai állampolgárok különös megbetegedéseikről számoltak be, de mivel valamennyien a CIA alkalmazottai, illetve családtagjai voltak, az eseteket sokáig titokban tartották. A betegség furcsa panaszokkal járt: voltak, akik néhány percig zümmögéshez vagy fémes surlódáshoz hasonló hangokat hallottak, miközben erős nyomást érzékeltek a fejükben.

Ezt követően sokan tapasztaltak közülük tartós fáradtságot, fejfájást, szédülést, látászavarokat, mintha egy súlyos agyrázkódást kaptak volna, pedig semmilyen fejsérülésük nem volt.

Ezt az eddigi megmagyarázhatatlan „betegséget” nevezték el Havanna-szindrómának, amelynek legújabb eseteire az elmúlt hetekben derült fény. Még tavaly novemberben a Fehér Házban is felütötte a fejét. Idén év elején az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén tucatnyi megbetegedést észleltek, augusztusban pedig két, Hanoiban szolgálatot teljesítő amerikai diplomata lett az áldozat, akiknek részt kellett volna venniük Kamala Harris alelnök vietnami programjában. Az amerikaiak szerint az elektromágneses hullámokkal támadhatták meg őket.

Ezt támasztja alá a Conversation-ben megjelent cikk szerzője, Iain Boyd, a coloradoi Boulder egyetem professzora, aki korábban az amerikai légierő tudományos tanácsadó testületének volt az alelnöke. Boyd kutatási területéhez hozzátartoztak az irányított energiák, sőt, személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Emlékeztet arra, hogy az amerikai tudományos akadémia 2020-ban megjelent tanulmánya megállapította: a több mint 130 áldozat valóságos fizikai fájdalmakat tapasztalt, és hogy ennek oka az elektromágneses sugárzás valamilyen formája lehet.

A kubai tudományos akadémia jelentésében cáfolta az amerikai kutatók megállapításait, és a tüneteket pszichológiai eredetűnek vagy korábban szerzett betegségek megnyilvánulásának állította be. Boyd professzor azonban kitart saját álláspontja mellett, és elmagyarázza, hogy milyen káros hatást fejtenek ki az emberekre az elektromágneses hullámok, hosszuknak megfelelően.

hirdetés

A Napból érkező ibolyántúli rövidhullámú sugarak képesek megégetni a bőr felszínét, ha valaki túlságosan sokáig van a sugárzásuknak kitéve. Ezeknél hosszabbak a mikrohullámok, amelyet mindennap használunk ételmelegítésre. A mikrohullámok energiát visznek át az ételen belüli vízmolekulákba.

Az amerikai hadsereg olyan irányított energia-technológiát dolgozott ki, amely egy kicsit hosszabb hullámhosszon lő ki sugarakat egy célzott területre egy mérföldön belüli távolságra. Célja a tömegek nem halálos eszközökkel való féken tartása volt. Amikor ezek a hullámok érintkeznek egy emberrel, beszűrődnek a bőre alá, és energetizálják a bőrfelszín alatti vizet.

A tudós maga is átélt egy ilyen támadást. Mintegy fél mérföldnyire állt a forrástól, és testének a sugár által elért része azonnal átforrósodott. "Úgy éreztem magam, mintha valaki velem szemben kinyitotta volna egy nagy kohó ajtaját" – emlékezik Boyd.

Az elektromágneses sugárzás még hosszabb hullámhosszokon képes interakcióba lépni elektronikus rendszerekkel, használhatatlanná tehet számítógépeket és ellenőrző rendszereket, mert elektromos áramlatokat vagy mezőket hoz létre. A hadsereg ezt a technológiát a dróntámadások visszaverésére fejleszti.

Elképzelhető tehát, hogy egy bizonyos hullámhosszon egy elektromágneses sugár több száz méterről képes a Havanna-szindrómához hasonló tüneteket produkálni. Ha ez így van, akkor valószínűleg ezek a sugarak beavatkoznak az agy és a központi idegrendszer elektromos funkcióiba. Akárcsak a Frey-effektus esetében, amelyet legtöbbször a mobiltelefonok káros hatásával összefüggésben emlegetnek, a mikrohullámok a hallásérzékelő idegeket aktivizálják.

Más kutatások viszont a mikrohullámoknak a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai közül a csökkenő reakcióidőt, a szociális zavarokat és a szorongást emelik ki.

A Havanna-szindróma magyarázatát nehezíti az is, hogy ez a fajta elektromágneses sugárzás nem hagy maga után látható nyomot. Az akadémia után várhatóan az amerikai szövetségi ügynökségek is kivizsgálják az eseteket. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a kormány nem akar túl sok információt nyilvánossága hozni, mert akkor fel kellene fedniük e támadások felderítésének, illetve elhárításának technikáját – vélekedik Iain Boyd.

Úgy véli, hogy ha valóban az elektromágneses hullámok a tettesek, akkor a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az épületeket és járműveket felszerelni detektorokkal, amelyek egyrészt segítenének beazonosítani a támadások forrását és kiindulópontját, másrészt elrettentésül is szolgálnának. Ugyanakkor a szabadban az emberek továbbra is sebezhetők maradnának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Napelemekből álló tetővel védi a szőlőültetvényét a klímaváltozás hatásaitól egy francia borász

Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a kemény fagyok és a rekkenő hőség miatt elmondása szerint sok szomszédja termése rongálódott meg.
Címkép: Sun'Agri/Twitter - szmo.hu
2021. október 11.


Link másolása

hirdetés

A globális hőmérséklet-emelkedés, a hőhullámok, aszályok és hideghullámok gyakoribbá válása hatással van a borászatra is. A melegebb hőmérséklet hatására a szőlő hamarabb érik, így több cukrot tartalmaz, emiatt pedig megváltozik az íze is.

"Megoldásokra lesz szükségünk, ha meg akarjuk tartani a helyi szőlőfajtáinkat" - mondta egy francia borász, Pierre Escudie a Reutersnek a délnyugat-franciaországi szőlőültetvényén, ahol napelemekből készíttetett tetőt, hogy legalább átmenetileg felvegye a harcot a klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt negatív hatásaival.

Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a kemény fagyok és a rekkenő hőség miatt elmondása szerint sok szomszédja termése rongálódott meg.

A napelemeknek köszönhetően Escudie a hideg időszakokban és hőhullámok idején is megfelelő hőmérsékleten tudja tartani a szőlőt, és védi a napsugárzástól is. A technológia feldolgozza az időjárási adatokat és meghatározza, hogy mikor kell árnyékolni a növényeket, és mikor kell forgatni a paneleket, hogy napfényt kapjanak.

A napelemek által védett termények cukortartalma emiatt alacsonyabb lett - mondta Alexandre Cartier, a napelemeket kifejlesztő, lyoni székhelyű Sun'Agri pénzügyi igazgatója.

A panelek emellett mintegy két Celsius-fokkal képesek felmelegíteni a talajt is, megvédve a termést és a szőlőt a késői fagyoktól, amelyek tavasszal Franciaország-szerte pusztítottak az ültetvényeken.

hirdetés

Az Escudie földjén telepített napelemek ráadásul a térség mintegy 650 otthonának ellátásához elegendő energiát termelnek.

Videó: Escudie napelem-tetője


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: