News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„A rendkívüli többé már nem rendkívüli” - Az extrém időjárási események gyakorivá válására figyelmeztetnek a tudósok

Ezek az események nemcsak egyre veszélyesebbek és károsabbak, de már olyan gyakran jelentkeznek, hogy alig van szünet kettő között - hangsúlyozzák a szakemberek.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is egyre több extrém időjárási eseménnyel találkozunk, ami a klímatudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás következménye. Amerikában idén számos példa volt időjárási extremitásokra a brutális hidegtől kezdve az elviselhetetlen hőségen át a természeti katasztrófákig.

Ahogy arról mi is beszámoltunk akkor, februárban Texas államot heteken át hó- és jégviharok sújtották a szokatlanul hideg időjárás közepette. A közösségi médiában sorra jelentek meg az elképesztőbbnél elképesztőbb képek az egyik leghidegebb időjárásról, amit Texasban valaha tapasztaltak. Az autópályákat és a strandokat is belepte a hó, a medencék befagytak, és még a csillárokból és a csapokból is jégcsapok álltak ki. Az extrém hideg miatt összeomlott az energiahálózat, millióan maradtak áram és vízellátás nélkül, és legalább 150-en meghaltak.

A nyáron pedig a brutális hőhullámokkal hőmérsékleti rekordok dőltek meg a nyugati államokban, több száz ember halt meg az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanadában. A hőség és a szárazság miatt rengeteg nyugati államban pusztítottak erdőtüzek, Kaliforniában többször is szembe kellett szállniuk a tűzoltóknak a hatalmas erdőterületeket felnyársaló lángokkal.

hirdetés

A Guardian már nyáron is meginterjúvolt néhány klímatudóst ezekről a szélsőséges időjárási jelenségekről, most pedig az év végi tanulságokról kérdezték őket.

Daniel Swain, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének tudósa szerint bár az elmúlt néhány évben is kiemelkedő globális éghajlati és időjárási szélsőségekre volt példa, az idei év feltette az i-re, vagyis inkább a figyelmeztető felkiáltójelre a pontot.

"Az elmúlt év során történt események komolysága és gyakorisága meglehetősen figyelemre méltó. A rendkívüli és példátlan már nem rendkívüli vagy példátlan, hiszen egyre gyakoribbak ezek az események"

- hangsúlyozta.

Számára az volt a legmegdöbbentőbb, amikor júniusban egy elképesztő hőhullám tombolt a Csendes-óceán nyugati részén és Brit Kolumbiában. Akkor Brit Kolumbia jeges völgyeiben is olyan meleg volt, mint a kaliforniai, sivatagos Halál-völgyben. De felelevenítette azt is, amikor egész nyugaton erdőtüzek pusztítottak, majd extrém mennyiségű csapadék hullott sok olyan városban is, amelyeket nemrég még hőhullámok és tüzek sújtottak.

Swain szerint az ember okozta klímaváltozás "ujjlenyomata" elég egyértelmű, és már kezdjük látni azt, a klímaváltozás hatásai közül sok már meghaladja a velük szemben tett erőfeszítéseinket. Szerinte az idei események azt is bizonyították, hogy például a veszélyhelyzet-kezelési rendszerek, a közlekedési infrastruktúra, az energia-infrastruktúra és a vízszállítási infrastruktúra sem alkalmas a szélsőséges időjárás kezelésére.

"A jó és a rossz hír az, hogy ennek mi vagyunk az oka. A klímaváltozás miattunk megy végbe, ezért nekünk is kell helyrehozni ezt. Persze dönthetünk úgy is, hogy nem hozzuk helyre - ez az a nyomás, amit folyamatosan érzek"

- fogalmazott.

Simon Wang, a Utah Állami Egyetem klímadinamikai professzora szerint az olyan jelenségek, mint a természeti katasztrófák, a szárazság és a hőség már aligha lehetnek meglepőek, hiszen minden ilyesmi a 10, 20 évvel ezelőtt megjósolt trendet követte.

"Utálom azt mondani, hogy 'megmondtam'. De szeretném tisztázni, hogy amikor a tudósok megjósolnak valamit, annak általában jó okai vannak. Az embereknek bízniuk kell a tudományban. Most egyre többen és többen szenvednek. De talán ez ébresztőt fújhat az emberek számára, talán többen észreveszik, hogy ezek a szélsőséges időjárási események újra és újra előfordulnak"

- figyelmeztetett.

A szakember abban reménykedik, hogy minden ilyen időjárási extremitásokkal teli év után változni fog egy kicsit az országok és a politikai vezetők hozzáállása a klímaváltozáshoz. Úgy látja, hogy még a konzervatív államok is kezdik érezni a veszélyes hatásokat, és emiatt elkezdik fontolóra venni a cselekvést. Utah államban például a Nagy-sóstó vízállása a szárazság miatt rekordalacsony szinten van, és egyre inkább zsugorodik. És ahogy a száraz tómeder egyre nagyobb része szabadul fel, a szél mérgező port fújhat a levegőbe, ami pánikot vált ki a lakosság körében.

Wang már több mint egy évtizede tanulmányozza a klímaváltozás hatásait a Nagy-sóstóra, de azt mondja, hogy ez az első év, amikor azt látta, hogy egyre többen akarnak tenni ellene. Szerinte ez azért van, mert az emberek kezdik felismerni, hogy mennyire törékeny a természetes egyensúly, és most van még esély a megmentésére. Ő pedig klímatudósként igyekszik egyszerre riasztó és optimista is lenni.

Kathleen Johnson, a Kaliforniai Egyetem irvine-i kampuszának földrendszer-tudományi docensét az érintette meg a legjobban az idei szélsőséges időjárási események közül, amikor a kaliforniai erdőtüzek súlyos pusztítást végeztek a Sierra Nevada-i óriás mamutfenyőkre. Neki ugyanis a Sequoia Nemzeti Park a kedvenc helye a világon, csodálatosnak tartja az ott található hatalmasra nőtt fákat. Ezek tűzhöz alkalmazkodó növények, de az idei és tavalyi tüzek már olyan extrémek voltak, amelyeket nem tudtak elviselni. Johnsont elszomorítja, hogy egy nemrégiben készült jelentés szerint az óriás mamutfenyők akár 20 százaléka is elpusztulhatott az erdőtüzekben.

"Aggaszt, hogy a jövő nemzedékei nem tudnak majd gyönyörködni ezeknek a fáknak a szépségében" - fűzte hozzá. Ez motiválja paleoklimatológusként abban, hogy próbáljon minél több kutatást végezni a Sierra Nevada-i tűzről, hogy jobban megértse, mi történt pontosan és mi jöhet még.

Szerinte mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a természet ne szenvedjen ilyen károkat. Elmondása szerint a tanítványai is hihetetlenül motiváltak ebben, komolyan foglalkoznak a fenntarthatósággal és a környezeti igazságossággal. Johnson oktatóként szeretné segíteni ezeket a jól képzett jövőbeli tudósokat, akik majd tanácsot adhatnak a politikai kérdésekben és segíthetnek megvalósítani is ezeket a változásokat.

Katharine Hayhoe klímatudós, a texasi Természetvédelmi Intézet vezető tudósa is arra figyelmeztet, hogy ezek a hatalmas természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válnak. Egy friss elemzés szerint az 1980-as évek elején még csak átlagosan három hónap telt el minden súlyos anyagi kárt okozó időjárási vagy éghajlati esemény között, ma már átlagosan csupán 18 nap van ezek között.

"Tehát nemcsak arról van szó, hogy ezek az események egyre veszélyesebbek és károsabbak, hanem hogy alig van szünet kettő között. Ez olyan, mint amikor egy hullám ledönt a lábadról. Amikor nagy nehezen felállsz, máris jön a következő hullám. Nincs idő közben levegőt venni és magadhoz térni"

- fogalmazott.

Szerinte az Egyesült Államok nyugati részén élőknek jó okuk van az aggodalomra és jogosak a félelmeik, hiszen ott rendszeresen hőhullámok, erdőtüzek és árvizek sújtják a lakosságot. Hayhoe szerint azt kell megérteniük az embereknek, hogy a klímaváltozás elleni cselekvéssel nem is a bolygónkat, inkább saját magunkat kell megmentenünk.

"A bolygó még jóval azután is a Nap körül fog keringeni, hogy mi eltűntünk innen. Ez arról szól, hogy magunkat, a civilizációnkat és sok más élőlényt kell megmentenünk, amelyekkel osztozunk ezen a bolygón"

- hangsúlyozta.

A klímatudós úgy látja, az emberek többsége aggódik amiatt, hogy nem tudjuk, mit tegyünk ezért, ez a félelem pedig megbénítja őket. Ha viszont ettől megbénulunk, halálra vagyunk ítélve. Szerinte éppen ezért fontos az, hogy megmutassák az embereknek, hogy egyénileg mit tudnak tenni a klímaváltozás megfékezéséért.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Megváltozik a Coca-Cola üdítőinek palackja
Már ettől a hónaptól, de egyelőre még csak Skóciában. Az üdítőital-gyártó Nagy-Britanniában 2024 végéig szeretné bevezetni az újítást minden termék csomagolásánál.

Link másolása

hirdetés

A szemetelés csökkentése és az újrahasznosítás fokozása érdekében jelentősen megváltozik Nagy-Britanniában a Coca-Cola üdítőinek palackja - írja a LADbible. A nagy üdítőital-gyártók közül elsőként a műanyagpalackokhoz rögzített kupakokat vezetnek be.

Az újítás elsőként Skóciában találkozhatnak a fogyasztók még ebben a hónapban, ahol a másfél literes Fanta, Coca-Cola Zero Sugar és Diet Coke kapja meg a környezetvédő kupakokat. Reményeik szerint 2024 elejére a vállalt összes terméke már ezzel a kupakkal kerül majd forgalomba.

A Coca-Cola célja, hogy a vásárlókat a palackok újrahasznosítására ösztönözze ahelyett, hogy egyszerűen kidobják a kukába. Ha mégis a szemétben kötne ki a műanyag-palack, akkor a megoldás miatt egyszerűbb lesz a szelektív hulladékgyűjtés a jövőben, egyúttal csökkenhet a szemét mennyisége is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Először áll bíróság elé egy önvezető autó civil sofőrje halálos baleset okozása miatt az Egyesült Államokban
120 km/h sebességgel zúgott át a Tesla a piroson, majd egy Honda Civicnek ütközött. A vétlen kocsi mindkét utasa meghalt.

Link másolása

hirdetés

Bíróság elé állítják annak a Teslának a sofőrjét, akinek autója önvezető módra állítva okozta két ember halálát Kaliforniában, írja az Evening Standard.

A 27 éves Kevin George Aziz Riad Model S típusú Teslája még 2019. december 29-én ütközött Los Angeles külvárosának egyik kereszteződésében egy Honda Civicnek. A Hondában utazó 39 éves Maria Guadalupe Nieves-Lopez és a 40 éves Gilberto Alcazar Lopez is életét vesztette. A pár aznap este ment először randizni. A vétkes autó sofőrjét és női utasát a kórházba szállították.

A rendőrség tájékoztatása szerint a Tesla letért a főútról, 120 km/h sebességgel áthajtott egy piros lámpán Gardenában, majd egy kereszteződésben nekiütközött a Hondának.

Az ügyet tárgyaló bíró csütörtöki döntése értelmében elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, hogy Riadot kétrendbeli gyilkosság vádjával bíróság elé állítsák. Ez lehet az első per, melyet egy részben automatizált vezetési rendszer civil sofőrje ellen folytatnak le az Egyesült Államokban.

A ügyészek szerint a baleset idején a Tesla önvezető rendszere és a forgalomfigyelő automatikája is aktív volt. Az autógyár mérnöke szerint ugyanakkor az érzékelők jelezték, hogy Riad keze a kormányon volt, ám az ütközés előtti hat percben egyáltalán nem fékezett. Csütörtökön ugyanakkor egy rendőr azt vallotta, hogy autópálya végén több tábla is lassításra szólította fel a sofőröket.

hirdetés

A Tesla szerint az autopilot mód és a kifinomultabb teljes önvezető rendszer egyelőre még nem képes önálló közlekedésre. Az autósoknak éppen ezért folyamatosan figyelniük kell készen arra, hogy beavatkozzanak, ha szükséges.

Korábban már indítottak bírósági keresetet az önvezető rendszer hibája miatt. 2020-ban az Uber bérelt fel egy sofőrt Neavadában, hogy részt vegyen az önvezető rendszer tesztelésében. A kocsi azonban elütött egy gyalogost, aki belehalt sérüléseibe.

A mostani, kaliforniai per lehet az első, amikor a halálos balesetet egy civil önvezető autója okozta.

Eközben már zajlik egy újabb nyomozás egy május 12-i baleset ügyében. Newport Beach-en három ember halt meg egy ütközésben. A hatóságok vizsgálják, hogy a balesetben érintett Tesla önvezető módra volt-e állítva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Parti a víz alatt: 24 órán át bulizhatnak a vendégek egy hatalmas tengeralattjárón
A 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkező hajó 200 méteres mélységig tud lemerülni és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas.

Link másolása

hirdetés

Olyan tengeralattjárót épített egy holland cég, amelyen akár 24 órán keresztül is lehet bulizni a víz alá merülve - írja a Zenger.

Az "Under Water Entertainment Platform", vagy röviden UWEP névre keresztelt hajó 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas a személyzeten kívül. Maximum 200 méteres mélységig lehet vele merülni, a vendégek pedig 14 ablakon keresztül csodálhatják a tengeri környezet úgy, mintha búvárkodnának.

Mivel a tengeralattjáró kizárólag akkumulátorral működik, 24 órát bír megállás nélkül, de könnyen feltölthető bármelyik kikötőben vagy úszódokkon.

Az üzemeltető igényének megfelelően a hajókban éttermet, edzőtermet és kaszinót is ki lehet alakítani.

Az U-Boat Worx tengeralattjáró-gyártó cég elsősorban nagyobb események megrendezésére ajánlja az UWEP-t, amely esküvők, termékbemutatók, partik, konferenciák, színpadi előadáson vagy bármilyen hasonló eseménynek otthont adhat.

A vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint az új fejlesztésük a tengeralattjáró- és a vendéglátóiparba is új színt visz, és úttörő szerepe lehet a testre szabott víz alatti események tekintetében is. Úgy fogalmazott, nemcsak nagyszerű élményt nyújtanak a "legigényesebb ügyfélkör" számára, de remek üzleti lehetőséget is. Egyelőre még tárgyalnak arról vállalkozókkal és vendéglátó csoportokkal, hogy hol lenne a legalkalmasabb bevetni az UWEP-hajókat. Azt nem közölték, hogy mennyiért lehet megvenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Újrahasznosított étolajjal tankolják a repülőket Dallasban
Ha széles körben elterjedne a módszer, jelentősen csökkenne a repülés ökológiai lábnyoma.

Link másolása

hirdetés

A dallasi reptér több mint kétszáz környékbeli étterem használt étolaját gyűjti be, hogy repülőgép-üzemanyagként hasznosítsák újra - írja az IFLScience. Ez azért nagy szám, mert a repülés az egyik, ha nem a leginkább környezetszennyező utazási mód, így bőven van mit "zöldíteni" rajta.

Az étolaj újrahasznosításával jelentősen csökkenteni lehet a repülés ökológiai lábnyomát.

A repülés jelenleg a globális kibocsátás két százalékáért felel, ez a szám viszont folyamatosan növekszik. Ezért fontos, hogy fenntarthatóbbá tegyék, akár az üzemanyagon keresztül.

Kizárólag újrahasznosított étolajjal egyébként nem lehet megtankolni egy gépet, de hagyományos üzemanyag mellett teljesen jól használható. Ha minden igaz, ezzel a módszerrel

80 százalékkal csökken egy repülőgép CO2 kibocsátása.

Ráadásul még a repteret sem varázsolja sültkrumpli szagúvá.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: