A kaliforniai erdőtűz ízelítő a jövőből: tömeges migráció indulhat el a klímaváltozás miatt Amerikában
A hőség, a szárazság és az ezekből adódó éhínség miatt nemsokára milliók kényszerülnek majd arra, hogy új otthont keressenek maguknak a világban. A globális felmelegedéssel összefüggő tömeges migrációtól eddig elsősorban az afrikai, közel-keleti, ázsiai régiókban tartottak. Az immár minden nyáron visszatérő, egyre hevesebb és egyre nagyobb kiterjedésű kaliforniai erdőtüzek azonban már az amerikaiakat is kezdik gondolkodóba ejteni.
A New York Times felidézi, hogy idén augusztus 17-én a Halál Völgyében 54,4 C fokot mértek – ez volt 1931 óta a legmagasabb regisztrált hőmérséklet – miközben több ezer villám csapott le a kaliforniai mezőkre és erdőkre, amelyeket öt éve tartó aszály is sújt.
Hamarosan egész Kalifornia lángba borult.
A következő két hétben 900 helyen gyúltak újabb és újabb tüzek, amelyek hatszor annyi földet égettek fel, mint a 2019-es erdőtüzek összesen, 100 ezer embert kényszerítve otthona elhagyására.
A New York Times szerzője, Abraham Lustgarten már korábban foglalkozott a klímaváltozás okozta migráció kérdésével. Bejárt olyan országokat, ahol megtapasztalhatta, hogyan menekülnek el az emberek a világ legszegényebb és legforróbb vidékeiről. Részt vett egy nagy számítógépes szimuláció megalkotásában is, amely a várható globális demográfiai változásokat elemzi. Most pedig azt írja, elkészült egy olyan térkép, ami az Egyesült Államokon belül várható klímamigrációt mutatja be.
Egy olyan jövőjét, amellyel eddig a tengerentúlon eddig nemigen akartak szembenézni.
A közgazdászok, demográfusok, klímakutatók, biztosítási szakemberek, építészek és várostervezők közreműködésével elkészült térkép a következő 30 év amerikai veszélyzónáira hívja fel figyelmet. Kiderül belőle, hogy 162 millió embernek – azaz az Államok lakossága csaknem felének – kell melegebb hőmérsékletekkel és kevesebb vízzel számolnia.
A változások különösen súlyosan érinthetnek 93 millió embert, és ha 2070-ig nem következik be számottevő változás a széndioxid-kibocsátásokban, legalább 4 millióan kerülhetnek elviselhetetlen körülmények közé.
Az évente ismétlődő tűzvészek 28 millió embert veszélyeztetnek majd, ugyanakkor 100 millió embernek – főleg a Mississippi medencéjében Louisianától Wisconsinig – olyan rendkívüli párás levegő jut, hogy ellehetetlenülhet a szabadtéri munka vagy a kinti sport.
A chicagói egyetemnek 2018-ban megjelent tanulmánya szerint a következő 45 évben minden tizenkettedik délen élő amerikai fog az ország északkeleti, nyugati részére költözni a klímaváltozás miatt. Ez pedig tovább szélesíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint tovább gyorsítja és még kaotikusabbá teszi az urbanizációt.
1950-ben az amerikaiaknak kevesebb mint 65%-a élt városokban, 2050-ban viszont várhatóan alig 10% lesz azoknak az aránya, akik városokon kívül élnek.
A felduzzasztott városokban az alapszolgáltatások biztosítása is hatalmas kihívás lesz, az egyre élhetetlenebb tengerparti és a vidéki régiók egy része pedig a gazdasági összeomlás szélére kerülhet.
Akik anyagilag megengedhetik maguknak, elmenekülnek, az ott maradó szegények pedig nem számíthatnak többé a társadalom támogatására.
Atlanta sorsa lehet az egyik elrettentő példa. Georgia állam 5,8 millió lakosú fővárosába a becslések szerint 2100-ig több százezer klímamenekült érkezhet.
Atlantában már ma is nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint bármelyik amerikai nagyvárosban. Minden tizedik háztartásban 10 ezer dollár alatti az évi jövedelem, és miközben a városközpont egyre gazdagabb lesz, a külvárosokban rendkívüli szegénység uralkodik.
A klímaváltozást ellensúlyozó intézkedések, a zöldövezetek létrehozása is csak a különbségeket erősítette, mert a szegényebb fekete családok kénytelenek voltak kiköltözni a megdrágult kerületekből.
Ez megosztottság pedig csak nőni fog, és a társadalmi fesztültség bármikor robbanásveszélyes helyzethez vezethet.
És akkor még nem is szóltunk a tengerszint emelkedésének fenyegetéséről, amely olyan nagyvárosokat érint majd, mint Boston, New York és Miami. Veszélybe kerülnek a városok infrastruktúrái, a tengeri sós víz beszivárgása például tönkre teheti az ivóvízhálózatokat.
Mathew Hauer, a floridai állami egyetem szociológusa szerint
legalább 13 millióan kényszerülnek majd az elárasztott partvidékekről elköltözni.
A New York Times emlékeztet rá, 1916 és 1970 között mindössze 6 millió fekete amerikai vándorolt Délről Északra, ez mégis alapjaiban változtatta meg az amerikai társadalmat a demográfiai arányoktól a munkaerőpiacon át a kultúráig. Ennek fényében egyelőre felmérhetetlen, hogy mit jelentene legalább kétszer ennyi ember migrációja az Államokon belül.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!