News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Eltűnhet az európai poszméh fajok 40%-a a következő 30-40 évben, de mi is tehetünk ellene

Már az is sokat segíthet, ha fűszernövényeket vagy virágokat ültetünk az erkélyen - mondja Kovács-Hostyánszki Anikóval, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Link másolása

hirdetés

Globális probléma, hogy Földünkön csökken a beporzók száma, amelyekre szüksége van a növényközösségeknek, valamint az embernek az élethez és a változó környezeti körülmények között való túléléshez.

A különböző növények különböző beporzókat igényelnek. A beporzó rovaroknak fontos tagjai a méhek, a zengőlegyek, a nappali és éjszakai lepkék, a darazsak, bogarak és még sorolhatnánk. A méhek az utódaikat is a virágokról gyűjtött virágporral és nektárral etetik, így az evolúció során az ő életük fonódott leginkább össze a virágokkal, a növények beporzásával. Csoportjukba pedig mind a mézelő-, mind a vadméhek beletartoznak.

Jelenleg az európai méh- és lepkefajoknak a 9%-a veszélyeztetett, egyes országokban pedig a beporzó vadméh fajok 50%-a mutat csökkenő tendenciát. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, akkor ezek a fajok el fognak tűnni.

A beporzás nem kizárólag a gyümölcsök szempontjából nélkülözhetetlen. És kifejezetten fontos, hogy ne kizárólag a háziméheket óvjuk, hiszen a vad beporzó közösségekre ugyanolyan szükség van.

"A szárazföldi ökoszisztémák alapját olyan növényközösségek alkotják, mely fajok jelentős része rovarbeporzású. Azok a táplálékláncok, amelyek ezekre épülnek, vagy az ökológiai folyamatok, amelyek ezekben a növényi közösségekben működnek, nem tudják nélkülözni ezeket a beporzási folyamatokat, így rá kell döbbennünk arra, hogy ez egy esszenciális alapeleme a mindennapi életünknek" - mondta a Szeretlek Magyarországnak Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Egyes növények persze nem igénylik, hogy állatok közreműködjenek a beporzásukban, ilyenek például a gabonafélék, a kukorica, fűfélék. Amikért azonban aggódni kell, mert szükségük van beporzó rovarokra az optimális termés- és magképzéshez, azok például a gyümölcsfák, számos termesztett zöldségféle, a termesztett növények mintegy háromnegyede és a vadon élő zárvatermő virágos növények nagy hányada. Az almafák például keresztbeporzásúak, minden fajtának megvannak a porzófajtái, amelynek a virágpora szükséges a terméshozáshoz, és amely virágpor átviteléhez elengedhetetlenek a beporzó rovarok.

hirdetés

A beporzók csökkenésének hátterében több tényező áll. "Ami talán a legfontosabb, hogy nekik is táplálékra van szükségük, ami megfelelő virágforrást jelent. Ha ez nem elérhető az adott beporzó faj aktivitási időszakában (ami sokszor csupán néhány hét), akkor az a faj nem tud megfelelő táplálékot gyűjteni sem saját magának, sem az utódainak a méhek esetében. Ezáltal pedig csökken a számuk, szélsőséges esetben az adott beporzó faj előbb-utóbb eltűnik" - mondja Kovács-Hostyánszki Anikó.

A beporzók számára táplálékot biztosító vadvirágos területek száma folyamatosan csökken.

Itt nemcsak a vadvirágos rétekre, hanem akár a csatornaszegélyekre, erdőszélekre, útszegélyekre, virágos cserjefajokból álló sövényekre is gondolhatunk, az is mind-mind lehet virágos.

"Ezek azok az élőhelyek, amik egyben fészkelőhelyet is nyújtanak. Akár egy bolygatatlan talaj, vagy egyes fajok számára a növények szára is jelenthet fészkelőhelyet. A lakott vagy ipari területek növelésével csökken az élőlények változatossága, ezért kiemelten fontosak a természetközeli élőhelyek, akár egy mezsgye, akár egy nagyobb kiterjedésű gyep formájában. Amennyiben ez nem marad meg, akkor gond van."

A beépített területek mellett károsak a vegyszerek is, de a klímaváltozási folyamat is hatással van a beporzókra. Amikor ugyanis változik a növények virágzási ideje, akkor változnak a beporzók számára elérhető források is, valamint általánosságban az elterjedési területük is.

Kovács-Hostyánszki Anikó szerint egyes fajoknak a felmelegedés az elterjedési területük északabbra tolódását eredményezi, de az időjárás szélsőséges változásait egy adott ponton túl nem tudják tolerálni.

"Például a következő 30-40 évben az európai poszméh fajok 40%-a tűnhet el. Részben ez a mediterrán régióban jelenthet egy jelentős csökkenést, de az északi területeken már most is látszik, hogy változnak a beporzó közösségek."

Van, ahol úgy próbálják megoldani a problémát, hogy anyagi támogatást kap az a gazda, aki virágsávokat telepít.

"A szántóföld szegélyzónájában virágmagok elvetése költségekkel jár, de meg is térülhet. Ezzel veszít a területének szélén néhány métert, ahova nem veti az általa termesztett növényt, viszont ha ez olyan növény, aminek szüksége van beporzásra, akkor ez meg is térül, hiszen több beporzót vonz a területére, ami magasabb termésátlagot eredményezhet. Erre is vannak már kutatási eredmények. Egyes nyugat-európai országokban ennek már jobban megalapozott a gyakorlata. Tartani kell ebbe az irányba" - magyarázza Kovács-Hostyánszki Anikó.

Vadvirágokra és virágforrásokra a háziméheknek is szükségük van tavasztól őszig. Ez a folyamat tehát a méhészeket is ugyanúgy érinti.

A természetközeli élőhelyek és a vadvirágok megtartása és telepítése mindenkinek közös érdeke, és tehetünk is érte.

"Bárki otthon a saját kertjében vagy az erkélyén ültethet virágokat, vagy biztosíthat fészkelőhelyeket a beporzóknak, ezzel is sokat segítve az előrelépésben. Képzeljük el, ha mindenkinek az erkélyén virágok lennének, az mekkora virágmennyiséget jelent egy lecsupaszított betonfelülethez képest."

Ültetéskor elsősorban őshonos fajokban gondolkodjunk, de lakott területen egyes dísznövények is kiváló virágpor- és nektár-források lehetnek. A beporzók kedvelik a fűszernövényeket is, így például a kakukkfű, a rozmaring vagy a levendula ültetésével duplán jól járunk. Ha kora tavasztól késő őszig biztosítunk különböző időben nyíló virágokat, akkor egyaránt tudunk táplálékot nyújtani az év eltérő időszakaiban aktív beporzó fajoknak.

"Alternatív megoldásként az embereknek mindig beugrik a kínai kézi beporzásos fotó" - mondja Kovács-Hostyánszki Anikó. "A nyolcvanas évekre Szecsuán tartományban a több évtizedes intenzív vegyszerhasználat és a természetközeli élőhelyek eltűnése, művelésbe vonása következtében nagyon megfogyatkozott a beporzók száma. Évente a gyümölcsösökben 8-10 alkalommal permeteztek. Magas gazdasági értéke volt a gyümölcsöknek, viszont beporzók nélkül elég nagy bajban voltak."

Ebben a tartományban a megoldást a kézi beporzás jelentette, ami szó szerint azt jelenti, hogy leveszik az egyik fáról a virágport majd kis tégelyben átviszik a másikhoz és tisztított formában kis ecsetekkel felviszik azt, ami hatalmas munkát jelent.

Napjainkban van példa különféle robotméhek bevetésére, illetve drónos beporzásokra is.

Ilyen az Izraelben alkalmazott megoldás is. "Földön közlekedő tornyok a gyümölcsfák között vonulnak és ebből permeteződik a virágpor a virágokra. Valamint Amerikában létezik ennek a levegőben szálló verziója is, amelynek előnye lehet például a mandulaültetvények esetében, hogy a tavaszi hideg időjárás nem akadályozza a munkában a drónokat, a beporzó rovarokkal ellentétben."

A ötletek tárháza egyre bővül. Poszméheket is lehet már kapni dobozban. Kolóniáikat az üvegházi paradicsomtermesztésben alkalmazzák széles körben. Azon kívül azonban, hogy jelenleg az emberiségnek szüksége van a beporzó rovarok csoportjára, nagyon fontos, hogy akármilyen helyettesítő megoldás is születik, nem szabad a könnyebb utat választanunk, és hátradőlnünk. A biodiverzitás szempontjából a komplex egység szerves részeként kell a beporzókra tekinteni, így mindenki közös érdeke megállítani csökkenésüket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte biztos, hogy 30 éven belül cunami fogja sújtani Marseille-t, Isztambult és Alexandriát
Az UNESCO cunamiszakértője szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e szökőár a Földközi-tengeren, hanem az, hogy mikor. A veszélyeztetett településeknek pedig fel kell készülniük a katasztrófára.

Link másolása

hirdetés

Közel 100 százalék az esély arra, hogy a következő 30 évben cunami csap le a Földközi-tenger közelében lévő városokra – figyelmeztet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Az előrejelzések szerint ugyanis a Földközi-tenger part menti településein a szökőár veszélye fokozatosan nőni fog a tengerszint emelkedésével párhuzamosan. A térségből jövőre már öt város is a veszélyeztetett kategóriába kerül: Marseille, Alexandria, Isztambul, Cannes és Chipiona.

Ezeknek a városoknak el kell kezdeniük felkészülni egy esetleges cunamira, ebben az UNESCO is segíti őket. A szervezet cunamira felkészítő programjának célja az, hogy minden veszélyeztetett város lakossága pontosan tudja, mit kell tennie, ha szökőár sújtja a lakóhelyét.

Bernardo Aliaga, az UNESCO cunamiszakértője szerint a 2004-es indiai-óceáni cunami (amely becslések szerint 230 ezer ember halálát okozta 14 országban) és a 2011-es tóhokui cunami (amelyben 18 ezer ember halt meg) intő jel volt a világ számára, azóta viszont sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. Azonban még így is vannak hiányosságok a felkészültségben, ezen pedig dolgozni kell. Elsősorban azon, hogy a figyelmeztetéseket megértsék az emberek. Aliaga jelezte azt is, hogy a legtöbb területen alábecsülik a szökőár kockázatát, például a Földközi-tengeren is, mert ez a természeti katasztrófa nem gyakori ebben a térségben. Ez azonban változni fog.

A szakértő szerint már nem az a kérdés, hogy lesz-e cunami a Földközi-tengeren, hanem az, hogy mikor.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő figyelmeztetés mellett az is fontos, hogy az emberek képesek legyenek megfelelően reagálni cunami esetén. Felidézte, hogy a 2004-es szökőár idején egy 10 éves brit kislány 100 embert, köztük a családját is biztonságos helyre vitte, mert a földrajztanárától azt tanulta az iskolában, hogy azonnal meneküljön, ha azt látja, hogy a víz visszahúzódik.

Aliaga szerint a marseille-i, az isztambuli, az alexandriai, a cannes-i és a chipionai hatóságok már megkezdték a felkészülést egy esetleges szökőár elleni védekezésre. Dolgoznak az evakuálási procedúrákon, a turisták figyelmeztetésének módjain, gyakorlatokat fognak végrehajtani és a riasztási procedúrát is fejlesztik.

Körülbelül 10 perccel a földrengés után megkezdődnek a riasztások, a szirénától kezdve a WhatsApp-üzenetekig számos módon igyekeznek majd figyelmeztetni az embereket. A gyorsaság azért fontos, mert ha a lakóhelyed közelében csap le a cunami, maximum 20 perced van menekülni, mielőtt az első hullám megérkezik. A második, nagyobb hullám 40 perccel követi az elsőt, így még mindig megvan a lehetőség a biztonságos helyre jutáshoz – jelezte a szakértő.

hirdetés

Vlagyimir Rjabinin, az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának ügyvezető titkára azt mondta, 21 ország több mint 40 közössége már most nagyobb biztonságban van, miután végrehajtották a szervezet cunamira felkészítő programjának intézkedéseit.

„Ha 2030-ig fel akarunk készülni erre a globális kihívásra, nagyon gyorsan kell bővíteni a programunkat”

– tette hozzá.

Forrás: Guardian

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Már idén elkezdik árulni a világ első napelemes autóját, borsos ára lesz
Több mint 600 kilométert tesz meg egy feltöltéssel, és akár hónapokig használhatjuk egy huzamban.

Link másolása

hirdetés

Már novemberben megkezdi a Lightyear nevű holland cég a világ első, sorozatgyártásra kész napelemes autójának a kiszállítását – írja a Guardian.

A Lightyear 0 elnevezésű napelemes szedán 250 ezer euróba, átszámítva több mint 100 millió forintba fog kerülni az első vevőknek.

Az autót 5 négyzetméternyi, ívelt napelem borítja, amely vezetés- vagy várakozás közben tölti a kocsi akkumulátorát.

Roel Grooten, a cég vezető mérnöke szerint nagyon gondosan kellett kialakítani az autót, hogy az a lehető legnagyobb energiahatékonysággal tudjon működni. „Ha azt a mennyiségű energiát, amit ezeken a paneleken gyűjteni tudunk, bármelyik olyan autóhoz használnák fel, amelyik háromszor annyi energiát igényel, használhatatlanná válna” – fogalmazott.

A cég szerint a Lightyear 0 átlagosan kb. 624 km-t tud megtenni két töltés között. A Lightyeart jelenleg Hollandiában tesztelik. A tesztelők átlagosan kevesebb mint 35 km-t tesznek meg naponta. Így két hónapig tudják vezetni a kocsit anélkül, hogy hálózatról tölteniük kéne. De olyan helyeken, ahol többet süt a nap, mint például Portugáliában vagy Spanyolországban akár hét hónapig is használható a jármű egy feltöltéssel. .

Az azonban kérdéses, hogy megtérül-e a cég innovatív, de kockázatos projektje.

„A kérdés az, hogy a valóságban megéri-e [megvenni]? A koncepció nem rossz. De nem tudjuk, hogy a technológia alkalmas-e arra, hogy gazdaságilag fenntartható legyen” – mondta Jim Saker, a Loughborough Egyetem oktatója.

hirdetés
Videó: A jármű tesztelése


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A jövő hotele egy mesterséges intelligencia által vezérelt repülő lehet, amely 5000 vendéget képes fogadni
A repülő szálloda megálmodója impozáns videóban mutatja be ötletét. Sokak szerint azonban ezt nem lehet és nem is szabadna megvalósítani, mert borítékolható lenne a katasztrófa.

Link másolása

hirdetés

Egészen futurisztikus szállodaötlettel állt elő egy jemeni tudományos kommunikátor és videóproducer. Egy égi hotelt álmodott meg, amely valójában egy óriási repülő, amely akár 5000 vendéget is képes elszállásolni.

Hashem Al-Ghaili Sky Cruise névre keresztelt szállodájának alapja egy 20 nukleáris meghajtású motorral felszerelt, mesterséges intelligencia által vezérelt gép lenne, amely soha nem szállna le.

Vagyis az utasok csak úgy juthatnak fel rá, ha egy hagyományos repülő odaszállítja őket. Sőt, még a javításokat is repülés közben végeznék el a gépen.

A fedélzeten a szobák mellett egy hatalmas bevásárlóközpont, több moziterem, edzőterem és medence is helyet kapna, de esküvői helyszínként is szolgálhatna.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor indulhat újtára az első „felhők feletti futurisztikus hotel” (ahogy a megálmodója nevezi), de már készült róla egy promóvideó, ami igencsak lenyűgözte az embereket. Számos kommentelő azonban úgy véli, hogy a Sky Cruise esetében borítékolható lenne a katasztrófa. Többen is felvetették, hogy nem lenne okos dolog nukleáris reaktort tenni olyasmire, amely elromolhat és lezuhanhat. Más azt írta, hogy a hotelt valószínűleg csak a leggazdagabbak tudják majd megfizetni, talán egy ilyen gépen akarják majd megúszni az apokalipszist. Sokak szerint viszont a repülő hotel ötletét soha nem lehet megvalósítani, már csak a fizikai korlátok miatt sem.

Forrás: LadBible

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Atomreaktort telepítene a Holdra a NASA, ami a holdbéli élet alapja lehetne
Mini atomreaktorok töltenék a holdjárókat és holdbázisokat, de innen lenne energia a különböző kutatások lebonyolításához is.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. június 26.


Link másolása

hirdetés

Egy lépéssel közelebb került a NASA ahhoz, hogy hamarosan elérhető legyen az atomenergia a Holdon, írja a New York Post. Az űrügynökség és az amerikai energiaügyi minisztérium háromra szűkítette azokat a koncepciókat, melyek közül majd kiválasztják a Földtől 384 ezer kilométerre megvalósuló energiarendszert.

A tervek szerint ezek az atomreaktorok teszik majd lehetővé a holdjárók töltését, biztosítják az energiát a kutatásokhoz és általában a holdi élethez. A tudósok szerint a technológia már az évtized végére, az Artemis-űrprogram keretében elkészülhet.

A NASA elképzelései szerint olyan 40 kW-os, egyenként 5 millió dollár (1,9 milliárd forint) értékű rendszer terveznének, mely legalább tíz évig működne a holdi körülmények között. Az ilyen teljesítményű atomreaktor nagyjából harminc háztartás teljes körű ellátáshoz elegendő tíz éven keresztül.

A NASA szakértője szerint a kellő mennyiségű energia nélkülözhetetlen lesz a jövő űrkutatásában. Jim Reuter úgy véli, hogy a felszíni maghasadásos energiaellátó rendszer viszonylag kicsi és könnyű lesz a szóba jöhető többi megoldáshoz képest. Ráadásul állandó energiaellátást biztosítanak függetlenül a napfénytől, a helytől vagy egyéb környezeti feltételektől függetlenül.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: