hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

100 évente van egy olyan becsapódás, amely simán eltöröl egy várost – beszélgetés dr. Kiss László csillagásszal

Milyen veszélyek fenyegetik a Földet, mennyi esélyünk van elköltözni a Marsra, és hogyan keresik a csillagászok a földönkívüli életet?
Göbölyös N. László - fotók: Flickr, NASA - szmo.hu
2019. október 30.

hirdetés

Az idei fizikai Nobel-díjat három tudósnak ítélték oda: felerészt James Peebles amerikai elméleti kozmológusnak, felerészt pedig Michel Mayor és Didier Queloz csillagászoknak, akik az első exobolygó felfedezéséért kapták meg az elismerést. Ez utóbbi kapcsán beszélgettünk dr. Kiss Lászlóval, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

- Mi az exobolygó-kutatás jelentősége és hol tart ma?

- Mayor és Queloz 1995-ben a Nature-ben publikált cikkükben jelentették be az 51 Pegasi jelzésű csillag bolygókísérőjének felfedezését. Ebből robbant ki az azóta eltelt negyedszázadban ez a hihetetlenül gazdag terület a csillagászaton belül, az exobolygó-kutatás. Ez a kifejezés az „extraszoláris”, vagyis a mi naprendszerünkön kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygókat jelöli.

Jelentőségének hátterében a következő kérdések állnak: egyedül vagyunk-e az univerzumban? Van-e máshol élet, értelmes élet, a földihez hasonló technikai civilizáció?

2019-es tudásunk szerint azt gondoljuk, hogy Naprendszerünkben semmi különleges nincs. Mayor és Queloz felfedezése óta már több mint 4000 exobolygót ismerünk, amelyek hihetetlen változatosságot mutatnak. Közülük már több tucatról is ki lehetett mutatni, hogy ha jó a légkörük, és ha van a felszínükön víz, az hosszú időn keresztül képes megmaradni folyékony állapotban, tehát a csillagászati értelemben vett lakhatóság kritériumainak megfelelnek.

hirdetés

Nem állítjuk, hogy ezeken élőlények vannak, csupán alkalmasak lehetnek az életre néhány 100 vagy 1000 fényévnyi távolságra.

De az a tudás, hogy ilyen bolygók vannak, és hogy a bolygók keletkezése a csillagok keletkezésének természetes kísérőjelensége, ma egy szolid, empirikus tényeken alapuló tudományos állítás. Ehhez járultak hozzá Mayorék rendkívül fontos felfedezésükkel.

dr.Kiss László - fotó: Wikipédia

-Az Ön kutatási területe is kötődik az exobolygókhoz.

-2009-ben a Magyar Tudományos Akadémiától kaptam egy ötéves támogatást a Lendület Fiatalkutatói Programban egy exobolygó-kutató csoport létrehozására és ezt sikerült megvalósítani. Az elmúlt 10 évben az exobolygós űrtávcsövek alkalmazása, új exobolygós űrteleszkópok megépítésében való magyar hozzájárulás megalapozása volt kutatásaim fókuszában. Nagy örömmel mondhatom, hogy idén december 17-én én magam is ott leszek Francia-Guayanában egy exobolygós űrtávcső, a svájci vezetéssel megépített CHEOPS indításán, mint a projekt tudományos irányító testületének magyar tagja. A CHEOPS tudományos csapatának vezetője pedig maga Didier Queloz, a friss Nobel-díjas. Elmondhatjuk tehát, hogy a szakterület magyar képviselői ott vannak az élvonalban, és

azon dolgozunk, hogy a következő évtizedben ténylegesen választ tudjunk adni nagyon precíz, alapvetően űrcsillagászati mérésekkel, hogy máshol kimutathatók-e életre utaló jelek.

Ez nem lesz egyszerű feladat, de amellett, hogy a dolognak van egy „érdekesség-faktora”, gyakorlati jelentőséget is ad az, hogy ezekhez az űrtávcsövekhez ipari partnerekre is szükségünk van. A CHEOPS-űrtávcsőnél például az 56 kg-os műholdból 1,2 kg-ot a miskolci Admatis Kft. tervezett meg és állított elő. A cégnek semmi köze a csillagászathoz, speciális anyagokkal foglalkoznak, így nekik is érdekes kihívás volt egy tudományos űrteleszkóphoz való alkatrészek készítése.

- Amikor a Földön kívüli élet-kutatásokról esik szó, mindig motoszkál bennem az a gondolat: vajon lehetnek-e az életnek olyan formái, amelyek kívül esnek a mi fogalmainkon?

- Az egyszerű tudós azt mondja: hogyan mutatunk ki valamit? Úgy, hogy tudjuk, hogy néz ki. A földi típusú életről tudjuk, hogy néz ki, tudjuk, hogy böfögő-emésztő tehenek milyen metán-ózon-oxigén arányt állítanak be egy lakható bolygó légkörébe.

De el tudom képzelni, hogy vannak gondolkodó sziklák, amelyek 50 ezer évig élnek, és 100 évente odébb mennek 2 centimért. Csakhogy ezekről a gondolkodó sziklákról azt sem tudjuk, hogy néznek ki. Innentől kezdve azt sem tudjuk, hogy milyen jelet keressünk.

Emlékeztetnék arra, hogy a három évvel ezelőtti fizikai Nobel-díjat a gravitációs hullámok detektálásáért adták, és a gravitációs hullámoknál alapvető jelentőségű volt a jelkereső algoritmus. Azt mondták az ezzel foglalkozó csillagászok: tudjuk azt az elméletekből, hogy milyen alakú tértorzulást okoz két nagy tömegű fekete lyuk egymás körüli keringése, és a legvégén egymásba olvadása, és ha tudjuk, hogy milyen alakú jelet keresünk, akkor nagy zajban is képesek vagyunk megtalálni.

Az emberi agy kiválóan alkalmas kis jel/zaj megfigyelésére. Gondoljunk arra, amikor a buszon egymás mellett állunk, beszélgetünk és úgy is képesek vagyunk megérteni beszélgetőtársunk szavait, hogy valójában a háttérzaj sokkal hangosabb, mint a másiknak a beszéde. De az agyunk tudja, milyen jeleket kell keresni a zajban.

Amikor az élet jeleit keressük, valami fényt detektálunk egy csillagon, leválasztjuk róla a bolygóról visszavert fényt, ami ott marad, azt felbontjuk színeire, és megpróbáljuk értelmezni különböző molekulák elnyelési sávjaiként. Egy nagy zöld őserdőnek a klorofill adja a színét. A klorofillnek az infravörösben van egy nagyon jellegzetes fényelnyelési sávja. Ha olyat találunk egy másik bolygón, feltehetjük, hogy van rajta "zöld élet".

A gondolkodó sziklára majd térjünk vissza akkor, ha találkozunk vele.

- Milliárdokat költenek világszerte arra, hogy földönkívüliek jeleit elfogják. Közben lehet, hogy rossz irányban keresünk?

- Nem tudhatjuk mi a jó irány, amíg az életre való egyetlen példánk az univerzumban, a földi élet. Mindaddig, amíg egy megfigyelési pontunk van, maga a Föld, addig a világot leíró elméletek közül bármelyiket rá tudjuk húzni arra az egy pontra. Ha legalább lesz még egy pont, akkor már több irányt ki tudunk zárni. A tudományos kutatásban éppen az a szép, hogy nem tudjuk, merre visz minket. De a kíváncsiságunk vezérel, rákényszerít, hogy ne hagyjuk abba a vizsgálódásainkat.

- A klímaválság, a túlnépesedés kapcsán egyre több szó esik arról, hogy az emberiségnek fontolóra kell vennie áttelepülését más bolygókra. Stephen Hawkingtól Elon Muskig számos ilyen véleményt hallottunk.

-Ezzel kapcsolatban rögtön idézném Michel Mayort, aki a Nobel-díj bejelentése másnapján kijelentette: „Felejtsük már el ezt”. A Naprendszerben nincsen még egy lakható bolygó, a Mars sem az. Elon Musk képzeleghet arról, hogy százezer, vagy 100 év múlva egymillió embert kolóniákon tartsunk a Marson, de a Földön már napjainkban hét és fél milliárd ember él.

Tehát ha egymillió ember elmegy a Marsra, az az égvilágon semmit nem old meg abból, ami a Földön történik.

Más csillagok bolygói pedig annyira messze vannak, hogy a jelenlegi technológia mellett teljességgel elképzelhetetlen, hogy máshová költözzünk. Teljesen evidens, hogy a modern tudomány legfontosabb feladata a Földünk lakhatóságának megőrzése, lehetőleg passzív módszerekkel. A geoengineering, a földmérnökség ugyanis nagyon ingoványos terület lenne, ha elkezdenénk játszani azzal, amit valójában nem értünk. Például a Nap leárnyékolásával, hogy ne legyen olyan meleg….

- Ha már a riogatásokról beszélünk: valóban kell-e félnünk az aszteroidák becsapódásától?

- Napjainkban már kb. egymillió parányi égitestet ismerünk a Naprendszerben, a bolygóközi térben. Ezeket hívjuk kisbolygóknak. Többségük a Mars és a Jupiter pályája körül kering, de egy kisebb hányada, ami még mindig százezreket jelent, a Naphoz közelebb jut és akár a Föld pályáját is metszheti az útvonaluk. Ezeket hívják földközeli vagy földsúroló kisbolygóknak.

Ezek közül 100 évente van egy olyan, amelynek a becsapódása egy várost simán letöröl a Föld felszínéről.

Utoljára 1908-ban volt ilyen, a híres Tunguz-meteorit, amikor Szibéria felett egy kisbolygó vagy üstökös becsapódott, a légkörben szétrobbant, és több ezer négyzetkilométeren elpusztított mindent – szerencsére lakatlan területen történt a dolog. Kisebb becsapódások évente-kétévente előfordulhatnak, amelyek nagyon látványosan, tűzgömb-jelenségként tűnnek fel a földi légkörben.

Ennek fontos üzenete, hogy a Földünk szempontjából a kozmikus hatások és kockázatok között olyan veszélyt jelentenek, amelyeknek a jelentőségét nem kell eltúlozni, de tudni kell róluk. Nem véletlen, hogy a NASA 2005-ben mandátumot kapott az amerikai Kongresszustól, hogy derítse fel az összes, legalább 1 km átmérőjű égitestet, amely a Föld közelében jár. Tizenöt év alatt ez nagyjából sikerült. Ismerjük ezeket és tudjuk, hogy belátható időn belül egyik sem fog becsapódni.

De egy 20-30 méter átmérőjű szikla már képes átjutni a földi légkörön, és ha lakott területen csapódik be, pusztítani is képes.

Emlékezzünk a 6 évvel ezelőtti cseljabinszki esetre. A meteoroid nem jutott el a Föld felszínére, a légkörben robbant fel, egy kisebb nukleáris robbanás energiája szabadult fel, több ezer ház ablakai törtek be, emberek ezrei sérültek meg. Éppen ezért ezeket kutatni kell. A piszkéstetői obszervatóriumunkba épp ezekben a napokban érkezik egy CCD kamera, egy nagyon érzékeny képrögzítő eszköz, amely e kisebb mérettartományba tartozó égitesteket fogja vizsgálni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Másfél hónap múlva kifogyhat a vízből Isztambul - súlyos szárazsággal küzdenek a török nagyvárosok

A főváros Ankarában sem sokkal jobb a helyzet, ott már csak alig több mint 100 napra elegendő vízkészlet áll rendelkezésre.
Címkép (illusztráció): sulox32 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Súlyos szárazság van Törökország több nagyvárosában is, Isztambulban annyira komoly a helyzet, hogy 45 napon belül teljesen kimerülhet a vízkészlet - írja a Guardian.

Az ország a kevés csapadék miatt az évtized egyik legsúlyosabb aszályával küzd,

de már 1980 óta számos száraz időszak sújtotta a népességnövekedés, az iparosodás, a városok terjeszkedése és a klímaváltozás együttes hatása miatt. Jelenleg csak évi 1346 köbméter/fő vízkészlettel rendelkezik, ennek ellenére a kormány nem a vízigény biztosítására fókuszál, hanem gátépítéssel igyekszik a vízkészletet bővíteni egy isztambuli vízgazdálkodási szakértő szerint.

"Már évtizedek óta vannak figyelmeztető jelek, de eddig nem sok mindent tettek a veszély elkerülése érdekében"

- mondta Dr. Akgün İlhan.

Mivel 2020 második felében nagyon kevés csapadék esett az országban, a legnagyobb városokban már kongatják a vészharangot a szárazság miatt.

Ankara polgármestere korábban azt mondta, hogy a fővárosnak már csak 110 napra elegendő vízkészlete van a gátaknál és a tározókban. Isztambulban még rosszabb a helyzet, ahol már kritikus szintre apadt a tartalék, ami csak alig másfél hónapra elég.

De İzmir és Bursa is komoly vízhiánnyal küzd: előbbi városban 36, utóbbiban pedig csak 24 százaléknyi víz van a duzzasztógátakon. Izmirben a hatóságok most új fúrólyukak kiásásával, a szennyvíz újrahasznosításával és az elöregedett csövek megjavításával igyekeznek minimalizálni a vízveszteséget.

hirdetés

Törökországnak azonban most minél hamarabb minél több esőzésre lenne égető szüksége, hogy a következő időszakban ne víztartályokból kelljen adagolni a vizet a városok lakosságának. De az országnak is tennie kell azért, hogy minél több víztartaléka legyen, különösen az ilyen ínséges időszakokban.

"Törökországnak megvannak a gazdasági és technológiai eszközök a vízellátási rendszer hibáinak kiküszöbölésére, csak a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson"

- véli Dr. İlhan.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

„Szabaduljunk meg a tehenektől!” - teljesen megszüntetné az állatok kizsákmányolását a növényi húspótlót gyártó cég

Patrick Brown szerint az ipari állattenyésztés a legpusztítóbb iparág, amellyel végleg le kellene számolni a világnak, ha nem akarjuk elveszíteni a Föld biológiai sokféleségét.
Címkép (illusztráció): Pascvii/Pixabay - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

A klasszikus értelemben vett húsevés ideje lejárt, végleg le kell számolni a kereskedelmi célú állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal Patrick Brown szerint - írja a Guardian.

Brown az Impossible Foods nevű amerikai cég ügyvezető igazgatója, amely növényekből készült hús gyártásával foglalkozik. Azt ígéri, hogy tudósok és élelmiszeripari technikusok segítségével olyan növényi alapú termékeket állítanak majd elő, amelyek minden állati eredetű ételt helyettesíteni fognak a világ minden táján.

"Meg akarom szüntetni az ipari állattenyésztést. Ez ennyire egyszerű. Nem azért célom ez, mert elítélem azokat az embereket, akik ebben dolgoznak, hanem azért, mert ez a Föld legpusztítóbb iparága"

- jelentette ki Brown.

A vállalkozó, aki korábban a Stanford Egyetem biokémikus professzora volt, 2011-ben alapította az Impossible Foods-ot, amelynek legfőbb terméke az Impossible Burger nevű növényi alapú hamburgerhús, amit már több ezer étteremben lehet kapni az Egyesült Államokban, Hongkongban és Szingapúrban, köztük kb. 7000 Burger Kingben. Tavaly már az Impossible Pork névre keresztelt sertéshúspótló és az Impossible Sausage növényi kolbász is bekerült a kínálatba, de már dolgoznak a tej és a hal pótlására szolgáló termékeiken is.

A "műhús" nem olcsó: az 5 kg-s Impossible Burger (amely egy családi csomagnak felel meg) kb. 65 dollárba kerül az Egyesült Államokban, ami forintban számolva 19 ezer forintra jön ki. A cég azonban szeretné csökkenteni az előállítási költségeket, hogy olcsóbban tudják kínálni termékeiket, és ezáltal vonzóbbak legyenek a hús helyettesítésére szolgáló készítmények a vásárlók szemében.

hirdetés

Az ügyvezető igazgató tisztában van vele, hogy sokak számára elrettentő a cég hitvallása, de ő azt állítja, ez egy merész, de mégis reális stratégia egy élelmiszeripari cégtől a klímaváltozás elleni küzdelem sikerességéhez és a biológiai sokféleség globális összeomlásának elkerüléséhez. Brown úgy véli, az erdőirtás, az antibiotikum-rezisztencia és a túlzott halászat is visszafordítható egyes esetekben, illetve abban is bízik, hogy úgy is lehet élni, hogy nem húst eszünk hússal.

Annak ellenére, hogy a növényi alapú étkezés hasznosságát a környezetvédelemben már sok tanulmány hangsúlyozta, úgy tűnik, a társadalom még nincs felkészülve arra, hogy teljesen lemondjon a húsról.

Egy tavaly januárban készült felmérés szerint az amerikai felnőttek több mint kétharmada vallotta magát húsevőnek, és sokkal ízletesebbnek tartják a marhahúsból készült hamburgerhúst, mint a növényi alapú megfelelőjét.

Pedig a tudósok szerint jobb lenne minél előbb átállni a főleg növényi alapú étkezésre, mert az előrejelzések szerint az évszázad közepére több millió hektárnyi ökoszisztéma tűnik el a Földről, amelyek többek közt a mezőgazdaság és az állati takarmány jövőbeni igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlenek. Ráadásul egy 2018-as felmérés szerint a Föld madarainak 70 százalékát már a tenyésztett baromfi teszi ki, az emlősöknek pedig több mint a fele állatállomány része (főleg szarvasmarha és sertés), és csupán négy százaléka vadállat.

Brown szerint az állatok élelmiszeriparban való felhasználása az oka annak, hogy a vadon élő állatok populációi folyamatosan csökkennek. Éppen ezért kell szerinte véget vetni a hagyományos értelemben vett állattenyésztésnek, amelynek "lejárt az ideje".

"Csak tehenekből tízszer több van, mint a szárazföldön élő gerinces vadállatokból. Szó szerint tehenekre cseréltük le a biológiai sokféleséget. Szabaduljunk meg végre a tehenektől és engedjük, hogy a természet újjáépítse magát"

- véli a cégvezető.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Felháborító: elborította a műanyagszemét a Kékestetőt

A legtöbben a törött műanyag szánkójukat hagyják a hegyen. A sípálya üzemeltetője szerint minden hétvégén több zsák szemetet gyűjtenek össze a kirándulók és szánkózók után.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés

Elborította a műanyagszemét a Kékestetőt. Egy baráti társaság videót készített a hétvégén snowboardozás közben, melyen jól látszik, hogy törött műanyagok hevernek a hegyen.

Balogh Norbert elmondta, hogy

már az erdőben is láttak elhagyott műanyagszánkót, de a Veronika-rét alján már sok szemét fogadta őket. A snowboardosok szerint ez tiszteletlenség. Azt javasolta, hogy ha bárkinek bármilyen szemete van, azt vigyék le magukkal, ne hagyják ott.

Kékestetőn még hétfő délelőtt is sok volt a szemét. A sípálya üzemeltetője is lefilmezte, hogy a műanyagszemét borította a hegyet. Az üzemeltető szerint minden hétvégén több zsák szemetet gyűjtenek össze a kirándulók és szánkózók után. Főleg összetört műanyag szánkókat hagynak itt.

Banka Zsolt, Kékestetői Sípálya üzemeltetője elmondta, hogy "azt látjuk, hogy amikor eltört, akkor az pont ott marad, ahol sajnos balesetet szenvedett ez az eszköz. Nagyon-nagyon sokat szedünk össze, tehát napi szinten köbméterszámra szedjük össze a műanyagdarabokat".

A pálya üzemeltetői azt kérik a hegyen kirándulóktól, hogy a szemetet ne dobálják el, hanem tegyék konténerekbe, vagy legalább a konténerek mellé.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Bionikus kézzel élhet tovább a skót nő, aki kis híján meghalt vérmérgezésben, miután elvágta a kezét

Az 57 éves asszony kapta meg elsőként a „Michelangelo keze” névre keresztelt protézist az Egyesült Királyságban.
Fotó: Northfoto - NHS Greater Glasgow and Clyde/SWNS.COM - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Egy skót nő kapta meg elsőként a "Michelangelo kezének" hívott bionikus kart az Egyesült Királyságban a brit egészségügyi szolgálat (NHS) páciensei közül - számolt be róla a Daily Record.

Marguerite Henderson 2018-ban veszítette el a bal alkarjának alsó felét és mindkét lábát vérmérgezés miatt, miután elvágta a kezét. Életveszélyes állapotban, kómában feküdt a kórházban, így az orvosok azt látták a legjobb megoldásnak, ha amputálják az említett testrészeit. Az 57 éves nő ennek köszönhetően meggyógyult, de kerekesszékbe kényszerült, ráadásul a bal kezét sem tudta már használni, ami igencsak megnehezítette a mindennapjait, főleg mivel varrónőként dolgozott.

Az asszonynak felajánlották a lehetőséget, hogy megkaphatja az Ottobock cég "Michelangelo keze" névre keresztelt bionikus karját, ő pedig élt a lehetőséggel. Ez egy rendkívül érzékeny protézis, amely a nő alkarjában lévő izmok és a beépített szenzorok segítségével működteti a kézfejet és az ujjakat különböző tevékenységekre.

Marguerite tavaly részt vett a műkéz tesztelésében egy glasgow-i rehabilitációs központban, majd decemberben véglegesen a karjára illesztették, amivel nagy álma vált valóra.

hirdetés
"Még csak pár hete van rajtam, de már most rengeteget segített abban, hogy önállóbb legyek. Olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint például az, hogy egyedül el tudom készíteni az ételemet, olyanokat ehetek, amiket eddig nem tudtam, és már nem érzem magam kényelmetlenül, ha étteremben eszek. Alig várom, hogy két kézzel ehessek egy hamburgert. De tudok már telefonon és számítógépen írni, telefonálni, varrni, frizurát készíteni, és még sok mást"

- mesélte a nagymama, aki azt is mondta, a brit egészségügyi szolgálatnak köszönheti az életét, és mindennap hálás azért, hogy "új kezet" kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: