TUDOMÁNY
A Rovatból

Lehetséges lehet az időutazás, egy paradoxont most kiiktathattak a rendszerből

Az eddig nagypapa-paradoxonnak ismert jelenségre talált megoldást egy fiatal kutató. Ha számítása bejön, eljöhet az idő, amikor szabadon garázdálkodhatunk a múltban.

Link másolása

Habár a fizikusok szerint – legalábbis elméletben – lehetséges az időben hátrafele is haladni, azaz az időutazás lehetséges, akadnak további, elméleti akadályok is, melyeket, eddig nem sikerült kiküszöbölni.

A legismertebb, az úgynevezett „nagypapa-paradoxon”. Ez röviden azt mondja ki, hogy

amennyiben visszamegyek az időben és megölöm a saját nagyapámat, akkor sem az egyik szülőm, sem én magam nem születhetek meg, azaz nincs aki visszamenjen az időben, hogy megölje a nagyapámat, aki.. és így tovább.

Próbálkoztak ennek a feloldásával, talán a legismertebb a párhuzamos univerzumok elmélete, miszerint egy ilyen cselekedet már csak egy párhuzamos univerzumban történhet meg.

Most azonban, a Science Alert cikke szerint mintha megoldás született volna a kérdésre. Néhány évvel ezelőtt Germain Tobar, az ausztráliai Queenslandi Egyetem fizikushallgatója kidolgozta, hogyan lehet olyan megoldást találni, hogy

az időutazás életképes legyen paradoxonok nélkül.

„A klasszikus dinamika azt mondja, hogy ha ismerjük egy rendszer állapotát egy adott időpontban, ez elmondhatja nekünk a rendszer teljes történetét” – magyarázta Tobar még 2020-ban.

Einstein általános relativitáselmélete azonban megjósolja az időhurkok vagy időutazás létezését, ahol egy esemény egyszerre lehet a múltban és a jövőben is, így elméletileg a feje tetejére állítva a dinamika tanulmányozását."

A számítások azt mutatják, hogy a téridő potenciálisan alkalmazkodhat a paradoxonok elkerülése érdekében. Egy aktuális példával élve, képzeljünk el egy időutazót, aki a múltba utazik, hogy megállítsa egy betegség terjedését.

Ha a küldetés sikeres lenne, nem is létezne az a betegség, ami miatt visszamehetne az időben, hogy legyőzze.

Tobar eredményei azt sugallták, hogy a betegség még mindig más módon, más úton vagy más módszerrel menekül, megszüntetve a paradoxont.

Bármit is tett az időutazó, a betegséget nem lehetett megállítani.

Tobar munkájába a nem-matematikusok számára nem könnyű beleásni magát, de a matematikus megvizsgálta a determinisztikus folyamatok hatását (véletlenszerűség nélkül) a tér-idő kontinuum tetszőleges számú régiójára, és kimutatta, hogy

mindkét zárt időszerű görbe (ahogy azt Einstein megjósolta) illeszkedik a szabad akarat és a klasszikus fizika szabályaihoz.

A kutatás elsimította a problémát egy másik hipotézissel, miszerint az időutazás lehetséges, de az időutazók cselekedeteikben korlátozottak lennének abban, amit tesznek, hogy elkerüljék a paradoxon kialakulását. Viszont Tober modelljében az időutazók szabadon tehetnek, amit akarnak, de paradoxonok nem lehetségesek.

Bár a a matematikai modell működhet, azonban

a tér és az idő tényleges meghajlítása a múltba való belépéshez továbbra is fizikailag megoldhatatlan.

A tudósok által eddig kidolgozott időgépek technológiailag még jó ideig kivitelezhetetlenek, vagy annyi energia lenne szükséges megvalósításukhoz, ami gyakorlatilag nem állhat rendelkezésünkre.

Azonban lehet, hogy egy nap eljutunk az időutazás világába. Stephen Hawking ezt lehetségesnek tartotta, és ha így teszünk, akkor ez az új kutatás azt sugallja, hogy szabadon tehetünk a világgal, amit csak akarunk a múltban: az annak megfelelően alkalmazkodni fog.

A kutatás a Classical and Quantum Gravity folyóiratban jelent meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: