TUDOMÁNY
A Rovatból

Génterápiás kezelés jöhet az ivartalanítás helyett a macskáknál, biztatóak az eredmények

Egy injekcióval gátolhatják a nőstény macskák vemhességét. A módszer hatékony lehet a százmilliós nagyságrendű globális macskapopuláció féken tartásában.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2023. június 09.


Link másolása

A macskák banditák

„Szeretjük a házimacskákat, de odakinn a természetben gyilkosok” – mondta a Cincinatti Állatkert természetvédelmi biológusa, Bill Swanson, aki részt vett a kutatásban.

A kóbor macskák évente milliárdszámra gyilkolnak meg madarakat és kistestű emlősöket,

és egyelőre egyedül az ivartalanítás tűnik kellően hatékonynak a számuk kontrollálására.

A sebészeti beavatkozás korábbi alternatívái, például egyes vakcinák, nem fejtettek ki hosszú távú hatást. Egy olyan vemhességgátló injekció kifejlesztése, ami az agyalapi mirigyet célozta volna – ez az a szerv, ami kibocsátja az ovulációt beindító hormonokat –, nem volt igazás sikeres.

Reménysugár

„Ez az első igazi reménysugár, hogy az ivartalanításon kívül létezik más megoldás is” – mondta Julie Levy, a Floridai Egyetem állatorvosa, aki nem vett részt a kutatásban.

Az egyszeri oltás azért is nagyon ígéretes, mert szükségtelenné teszi, hogy a kóbor macskákat bevigyék műtétre egy klinikára, vagy egynél többször is befogjanak állatokat az oltás miatt.

A kísérleti génterápia az úgynevezett anti-Müllerian hormont célozza, egy fehérjét, ami segíti a magzati nemi szervek kifejlődését. Az injekció révén egy módosított vírus viszi be a gént, amely a macskák sejtjeiben előállítja a hormont. A sejtek ezután a normálisnál több anti-Müllerian hormont kezdenek termelni, a fehérje magas szintje pedig megakadályozhatja a macska petefészkében a tüszőérést. A módszer előnye, hogy a gén izomsejtekbe kerül, amelyek nem pusztulnak el, vagyis a változás egy életen át tart.

Párosodás vemhesség nélkül

A kísérletben Swanson és kollégái hat macskát kezeltek a génterápiával: három közülük nagyobb adagot, három pedig kisebb adagot kapott. Még három macskát bevontak a kísérletbe, de nekik csak placebó jutott. Fontos, hogy egyik állatnál sem tapasztaltak semmilyen káros mellékhatást.

Ezután mind a kilenc macskát összeköltöztették egy kandúrral. Az egyik ilyen próbaperiódus nyolc hónappal, a másik két évvel az injekció beadása után történt. A kontrollmacskák (vagyis a placebóban részesültek) mindkét alkalommal vemhesek lettek a kandúrral való egyszeri párosodás után.

A másik hat macska közül viszont egyik sem esett teherbe, bár ketten is párosodtak a hímmel, egyikük kilencszer. A másik négy kezelt nőstény macska viszont nem is engedte magához a kandúrt, ami azt jelzi, hogy nem tüzelt.

Az eredmény kecsegtető, de így is évekbe telhet, mire a módszer eljut az állatorvosi rendelőkbe. Az anti-Müllerian hormon sok állat szervezetében fellelhető, így elképzelhető, hogy a módszer más invazív fajok esetében is alkalmazható lesz.

(Forrás: Science News, Nature)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET: