„Volt, aki egy zacskóba hányt, utána lefeküdt a földre” - Ilyen állapotok uralkodtak a Bajcsy-Zsilinszky Kórház sürgősségijén kedden a várakozók szerint

Hétfőn a Dunántúlon és a középső tájakon felszakadozik a felhőzet, majd gomolyfelhős, napos idő várható. Az ország nyugati kétharmadán elszórtan fordulhat elő zápor, helyenként zivatar. Az északias szél élénk lesz, zivatarok idején átmenetileg meg is erősödhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között várható.

Kedden napos idő lesz gomolyfelhőkkel, de egy-egy zápor, zivatar kialakulhat. Az északi, északkeleti szél több helyen megélénkül. Hajnalban általában 7-13 fok valószínű, de a hidegre hajlamos helyeken pár fokkal hidegebb lehet. Délutánra 20 és 25 fok közé melegszik fel a levegő.

Szerdán a nap első felében kevés, később egyre több felhőre lehet számítani. Napközben csak egy-egy záporra, zivatarra van kilátás, estétől ugyanakkor növekszik a csapadék kialakulási esélye. Az északi, északnyugati szél többfelé megélénkül. Hajnalban 7-14, délután 20-25 fok valószínű.

Csütörtökön az ország legnagyobb részén többórás napsütés várható, de több helyen valószínű zápor, zivatar.

Pénteken változóan felhős időre van kilátás többórás napsütéssel, de elszórtan lehet zápor, zivatar. Az északi, északnyugati szél megélénkül, több helyen megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 25 fok között lesz.

Szombaton gomolyfelhős, napos idő várható, elszórtan fordulhat elő zápor, zivatar. Az északnyugati szél sokfelé megélénkül, erős széllökésekre is számítani kell. A hőmérséklet hajnalban 9 és 16, délután 17 és 24 fok között valószínű.

Vasárnap gomolyfelhős, napos idő várható, néhol lehet zápor, zivatar, a változó irányú szél helyenként megélénkül. A hőmérséklet hajnalban 7 és 14, délután 19 és 24 fok között alakul.

Magyar Péter a Transtelexnek adott interjúban beszélt az RMDSZ-hez fűződő kapcsolatáról, valamint az erdélyi magyar közösséget érintő kérdésekről. A Tisza Párt vezetője szerint nem céljuk beleszólni az RMDSZ belügyeibe, és nem kívülről akarják megmondani, mit csináljon a párt. Úgy fogalmazott: „nem az én dolgom lecserélni vagy átírni egy másik politikai közösség belső működését”. Hozzátette, szerinte minden pártban lehet változás – „ha valóban demokratikus szervezetről van szó”.

Magyar szerint nem elvenni akarják a már meglévő jogokat, hanem bővítenék azokat. Példaként említette, hogy a Nyugat-Európában élő magyarok számára is lehetővé tennék a levélben való szavazást, illetve akár az internetes voksolást is, hiszen – mint mondta – „2025-ben ez már nem ördöngösség”.

Az interjúban szó esett az RMDSZ politikai irányvonaláról is. Magyar szerint a pártnak el kell gondolkodnia azon, hogy a jelenlegi politikája hosszú távon fenntartható-e, valóban az erdélyi magyar közösség érdekeit szolgálja-e, és van-e mögötte tényleges támogatás. Úgy látja, az elmúlt években nem helyben, hanem Budapesten születtek döntések az erdélyi magyarokat érintő ügyekben. Ezen szerinte változtatni kell, amihez politikai felelősségvállalásra és bátorságra van szükség.

A Tisza Párt vezetője az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatáról is beszélt. Kifogásolta, hogy az RMDSZ nem határolódott el a Fidesztől és Orbán Viktortól, miután a miniszterelnök egy tihanyi fórumon méltatta George Simiont, a román szélsőjobboldali elnökjelöltet. Ennek ellenére hangsúlyozta:

A jövőbeli együttműködés lehetőségéről így nyilatkozott: „nem is várom el, hogy bárki egyik napról a másikra lecserélje a Fidesz-táblát a Tisza Pártéra”. Úgy látja, az elmúlt években túl sok politikai szövetség pusztán érdekek alapján – gazdasági alkuk, hatalmi pozíciók és lojalitás mentén – jött létre, és szerinte „ennek véget kell vetni”.

Hozzátette azt is, hogy az RMDSZ-en belül is vannak mozgások és belső viták. Példaként említette Markó Bélát, aki szerinte bár nem konfrontálódik nyíltan a pártjával, „nagyon is világosan, erőteljesen fogalmazta meg a kritikáját”.

A beszélgetés végén Magyar Péter elmondta: „Én nyitott vagyok egy hivatalos vagy informális találkozóra az RMDSZ vezetőivel.”

Legalább 67 gyermek fogant meg 2008 és 2015 között egy olyan férfi spermájából Európa különböző országaiban, aki egy ritka, örökletes, rákkeltő génmutáció hordozója volt – derül ki egy friss esettanulmányból, amelyet a Guardian ismertetett.

Az eset akkor kezdett kibontakozni, amikor

Az Európai Spermabank később megerősítette, hogy az érintett donor spermájában jelen volt a TP53 nevű génvariáns, amelyet időközben a Li-Fraumeni-szindrómával hoztak összefüggésbe. Ez az egyik legsúlyosabb, öröklődő rákhajlamot okozó genetikai elváltozás.

akik tőle származnak – köztük leukémia és non-Hodgkin limfóma is előfordult. Összesen 23 gyermek örökölte a mutációt.

A ritka esetet Dr. Edwige Kasper, a roueni egyetemi kórház biológusa mutatta be az Európai Humángenetikai Társaság éves konferenciáján Milánóban. A szakember úgy véli, fontos lenne szabályozni, hogy egy spermiumdonor hány családban lehet jelen. „Európai szintű korlátozásra van szükség arra vonatkozóan, hogy egy donor hány családban vállalhat szerepet. Nem azt mondom, hogy minden donornál teljes genomszűrést kell végezni, de ez az eset már a genetikai betegségek abnormális elterjedésének kategóriája” – fogalmazott.

Kasper genetikai adatbázisok, szimulációs modellek és laborvizsgálatok alapján arra jutott, hogy a génmutáció nagy valószínűséggel daganatot okoz. Az érintett gyermekeknek genetikai tanácsadásra lenne szükség, és szoros orvosi követésre, amely magában foglalja a rendszeres egésztest-MRI-t, agyi MR-t, felnőtt korban emlő-MRI-t és hasi ultrahangot is.

Szabályzatuk szerint egy donor spermáját legfeljebb 75 család használhatja világszerte. Kasper ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy nem lehet pontosan tudni, hány gyermek született végül ettől a donortól. „67 a végső szám? Ez egy nagyon jó kérdés, amit én is feltettem a spermabanknak, de nem akarták elárulni, pontosan hány gyermek született ettől a donortól” – mondta.

Az ügy több gyermekkórház és genetikai központ figyelmét is felkeltette, amelyek hasonló eseteket vizsgáltak Európa-szerte.

Prof. Nicky Hudson, a Leicesteri De Montfort Egyetem kutatója szerint az eset jól rávilágít arra, milyen összetett problémákhoz vezethet, ha az emberi ivarsejteket különböző országokban, több családnál is felhasználják.

(via Telex)

Kim Dzsongun is részt vett azon az ünnepségen, ahol Észak-Korea egyik legújabb hadihajóját bocsátották vízre. Ahogy már hírt adtunk róla, az 5000 tonnás romboló a cshongdzsini kikötőben sérült meg a vízre bocsátás során. Az állami média szerint a hadihajó különböző fegyverek, köztük nukleáris rakéták szállítására is alkalmas, és Észak-Korea eddigi legnagyobb és legfejlettebb hadihajójának számít.

A KCNA állami hírügynökség vasárnapi beszámolója szerint

A hatóságok a Cshongdzsini Hajógyár főmérnökét, a hajótestépítő műhely vezetőjét, valamint az adminisztratív ügyekért felelős helyettes vezetőt tartóztatták le, írta az MTI. A hajógyár igazgatóját csütörtökön idézték be kihallgatásra.

és bejelentette, hogy a felelősöket megbüntetik. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottsága csütörtökön megismételte a vezető álláspontját, hangsúlyozva, hogy a felelősök „soha nem kerülhetik el a bűncselekményért viselt felelősségüket”.

A hivatalos tájékoztatás szerint a hajó nem szenvedett komoly károkat. A jelentés szerint karcolások keletkeztek a hajótest jobb oldalán, és némi tengervíz jutott a hajó hátsó részébe. A dokumentum szerint a helyszíni helyreállítási munkálatok a tervek szerint zajlanak, és a javításokhoz tíz napra lesz szükség.

Eközben az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) műholdfelvételein az látható, hogy a hajót kék ponyvával takarták le, oldalára dőlt, tatja a kikötőbe lógott, miközben az orra a part menti sólyán maradt.

(via 24.hu)