HÍREK
A Rovatból

A Bubi biciklik majdnem fele eltűnhet az utcákról – Vitézy Dávid szerint ez nagyon rossz ötlet

Jelenleg 2100 kerékpár érhető el a városban, azonban az új, 5 évre szóló tender mindössze 1200-ra szólna.


A BKK Igazgatósága szeptemberben írt ki tendert a MOL Bubi üzemeltetésére, 5 évre, 1,7 milliárd forintért. A tender beadási határideje október 26-án lesz, azonban jelenleg nincs sok esélye, hogy addigra lesz új üzemeltető. Így, ha a BKK nem hoz rendkívüli intézkedést, november végén, 6 év után először, leállhat a közbringarendszer működése.

A MOL Bubi 2014 szeptemberében indult el, akkor még csak 1100 kerékpárral és 76 dokkolóállomással. Azóta a biciklik száma közel 2100-ra bővült és 158 állomáson érhető el a Bubi. Az új, 5 évre szóló tender ehhez képest mindössze 1200 biciklire szólna.

Mindez azt jelenti, hogy a rendszer nem csak, hogy nem bővülne 2026-ig, hanem jelentősen szűkülne is, több mint 40%-kal.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közösségi oldalán fejezte ki aggodalmát a közbringarendszer leépítési terveivel és bizonytalan jövőjével kapcsolatban.

„Látva a rendszer fejlesztésének és kiterjesztésének elmúlt 5 éves ütemét, a BKK Igazgatóságának a Bubi visszafejlesztéséről szóló döntése rövidlátó hozzáállást tükröz és szembemegy a városvezetés klímavédelemmel és fenntartható közlekedéspolitikával kapcsolatban megfogalmazott célkitűzéseivel”

- fogalmazott Vitézy, majd hozzátette, hogy azt azonban egy pillanatig sem állítja, hogy a Bubi tökéletes lenne.

„A népszerű indulás után több adminisztratív nehézség riasztotta el az első bérletüket megújítani szándékozó felhasználókat, a mobilapp éveken át nem frissült, a díjszabás a kezdeti óvatosság (kaució előírása) után nem követte a felhasználói szokások változását. Rég integrálni kellett volna a BKK bérletekkel a Bubi díjszabását, megszüntetni a személyes szerződéshosszabbítást és eltörölni a kauciót. Ez mind igaz - ezek azonban megrendelői döntéseken és egy régóta időszerű átfogó szoftverfrissítésen múlnak, ehhez nem kéne kidobni az egész rendszert biciklistül és drasztikusan csökkenteni a biciklik számát.

A Bubi azok számára is elérhető közlekedési móddá tette a városi kerékpározást, akik saját biciklivel nem rendelkeznek vagy ha van is saját kerékpárjuk, azt nem tudják napközben Budapest belső területein használni. A Bubi ezért egy sikeres szolgáltatás és brand, mely az elmúlt években - egy ilyen új szolgáltatásnál talán nem is meglepő módon - kicsit megkopott és valóban frissítésre szorul. De a frissítésnek a továbbfejlesztés és nem a visszafejlesztés irányába kellene mutatnia - hisz Európa-szerte és Amerika vagy Ázsia számos nagyvárosában is látjuk, a közbringa-rendszerek növekedési potenciálja a mai budapesti szinthez képest még óriási.”

„A Budapest Fejlesztési Központ részéről minden Budapestet érintő közlekedésfejlesztés műszaki tartalmáról konzultálunk a Fővárossal és az érintett kerületi önkormányzatokkal - a másik oldalról a Bubi leépítéséről azonban sajnos senki nem kérdezett meg bennünket. Pedig készek lennénk az együttműködésre, hiszünk a Bubiban és a közbringa-rendszer fejlesztésében. A belvároson kívül is van élet, a külvárosi csomópontok, nagyobb lakótelepek és akár, együttműködési készség esetén az agglomerációs központok irányába is érdemes lenne továbbfejleszteni a rendszert. Sajnálom, hogy ehelyett most a leépítésről kell itt írnom. Bízom benne, hogy sikerül ezt a rossz döntést korrigálni és a BKK vagy a Főváros vezetése visszavonja ezt az elhibázott koncepción alapuló közbeszerzési kiírást” - zárta közleményét Vitézy Dávid.

Vitézy Dávid

? A BUBI VISSZAFEJLESZTÉSÉRŐL ? Szomorú vagyok a MOL Bubi közbringarendszer leépítési tervei és bizonytalan jövője miatt. A Bubi üzemeltetésére szóló szerződés idén november végén lejár és úgy...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval” – nem volt hajlandó kézbesíteni a Bors háborús különszámát egy idős lapkihordó Somogyban
Az idős asszony azt mondja, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.


Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.

„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”

– írta a posztban.

A Somogyi Hírlapot terjesztő nyugdíjas nőt a szerdai posztja után kereste meg a Népszava. A nő a lapnak elmondta, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.

„Idős asszony vagyok, de van annyi eszem, ha elfajul az orosz-ukrán háború, és akárcsak az egyik NATO-országot megtámadja az orosz vagy az ukrán hadsereg, akkor a szerződés szerint minden NATO-tagnak be kell avatkoznia. Éppen ezért furcsa, bár már évek óta háborús vészhelyzet van Magyarországon, semmilyen tájékoztatás nem hangzott el, mit tegyünk, ha kitör a háború. Emlékszem rá, az »átkosban« még voltak légvédelmi oktatások a tanácsok közreműködésével, pedig nem volt háborús vészhelyzet”

– magyarázta a lapkézbesítő.

A 16 oldalas, ingyenesen terjesztett Bors-különszámot a kormányközeli Mediaworks Zrt. adja ki. A lap cikkeinek központi témája, hogy Európa vezetői és a Tisza Párt háborút akarnak, ami világháborúhoz vezethet. A kiadványt Somogy előtt már Baranya több falujában is postaládákba dobálták.

A kézbesítő elmondta, a posztja után senki sem kért tőle az újságból, és az állásával kapcsolatban sem kapott jelzést a munkáltatójától.

„Itt van mind a 850 példány. Amúgy sem értem, nem vagyok Fidesz-aktivista, amúgy tiszás sem, miért kellene nekem az egész faluban ingyen, szívességből kihordanom egy kampányterméket? Vigyék ki azok, akik milliós fizetéseket vesznek fel propagandistaként!”

– tette hozzá.

A Bors kiadója a Mediaworks, amely a kormányhoz kötődő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozik. A kormánypárti média kommunikációjában és online hirdetéseiben is hangsúlyos a „béke vagy háború” keretezés. Egy idei összesítés szerint a Bors Online a legnagyobb politikai-közéleti témájú Facebook-hirdetők között szerepelt. A Mediaworks korábban is adott ki ingyenes, erősen kormánybarát tartalmú kiadványokat, amelyeket jellemzően egyes településeken terjesztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter odaszúrt a kormánynak: a rögtönzött hajvágásáról készült videót többen látták, mint Orbán ATV-s interjúját
A TISZA Párt elnöke szerint az a videója is népszerűbb a kormányfő interjújánál, amelyikben sükösdi tamburás gyerekek zenéltek neki. Külön posztban élcelődött azon is, hogy Menczer Tamás piliscsabai fórumára állítása szerint sokkal kevesebben mentek el, mint az ő kalocsai eseményére.


Magyar Péter egy Facebook-posztban írt arról, hogy a napokban közzétett két videóját is többen látták, mint Orbán Viktor múlt heti ATV-s interjúját.

„A fideszes propagandisták győzelmi jelentésként hirdették mindenhol, hogy Orbán Viktor kínos ATV interjúját 1 millióan látták. Csak szólok, hogy a sükösdi tamburás srácokkal készült videómat egy nap alatt összesen 2,5 millióan, a jánoshalmai hajvágásomat pedig 3 millióan”

– olvasható a bejegyzésében.

Orbán Viktor november 11-én adott hosszabb interjút Rónai Egonnak az ATV YouTube-on futó Mérleg című műsorában, ahol szó esett a washingtoni útról, az amerikai szankciók alóli mentességről és a TISZA Párt körüli ügyekről is. A miniszterelnök később maga is posztolt arról, hogy „1 millió Rónai néző nem tévedhet”, a nézettségi adatot pedig több kormánypárti médium is közölte. A YouTube-videó jelenleg is valamivel több mint 1 millió 30 ezer megtekintésnél jár.

Magyar Péter csütörtökön osztott meg egy videót a Sükösdi Danubia Tamburazenekar tagjairól, akik egy kis koncerttel lepték meg a pártelnököt.

A politikus haját pedig Jánoshalmán vágták le az ottani fórumát követően, miután meghívták őt egy helyi barber shopba.

Magyar Péter egy másik posztjában Menczer Tamás Piliscsabán tartott fórumán is élcelődött, ahol állítása szerint sokkal kevesebben voltak, mint az ő kalocsai eseményén.

„Miközben mi tegnap este a valaha volt talán legnagyobb politikai rendezvényt tartottuk 2000 fő részvételével Kalocsán, addig Menczer Tamás mintegy 30 embert tudott összehívni egy félig üres terembe Piliscsabán”

– írta a TISZA vezetője, hozzátéve, hogy már érti, miért nem hívta meg a fideszes politikus Bujdosó Andreát is a fórumra. „Vele együtt akár harmincegyen is lehettek volna” – szúrta még oda a politikus.

Menczer Tamás nem hagyta ezt szó nélkül. Egy videót osztott meg Facebook-oldalán, amelyben megköszönte Magyar Péternek, hogy reklámozz a fórumát és a választókörzete fejlesztéseit. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt néhány hétben 600 millió forintnyi fejlesztést jelentett be Piliscsabán, Solymáron és Pilisszentivánon. Jövő héten pedig Zsámbékon tart fórumot, ahová várja Bujdosó Andreát, a tiszásokat és Magyar Pétert is. Azt is hozzátette, hogy „a tiszások beszartak, veled az élen, Peti”.

„Gratulálok, Peti! Kösz a reklámot. Nagy politikai zseni vagy”

– írta a rövid videóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kisiklott egy mozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, amit még át sem adtak
A mozdony tolatás közben futott le a sínről Szabadszállásnál. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben, a jármű nem borult fel.


Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.

„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”

– írták a Telex megkeresésére.

A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.

A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A bíróság szerint nincs kivetnivaló abban, hogy egy budajenői férfi nem juthat be a saját telkére, mert az államtitkár megvette az utca végét
A politikus egy hintával zárta el a bejáratot, ami jogilag csak egy kerti bútor. Az önkormányzat egy másik árok lefedését javasolja a szántóföldek felől.


Másodfokon is kimondta a bíróság:

nincs kivetnivaló abban, hogy egy budajenői férfi nem juthat be a saját telkére az utcáról, miután az önkormányzat eladta az utca végét a szomszédjában lakó Soltész Miklós államtitkárnak

– írja a Blikk.

A bíróság az ítélet során azt már nem vizsgálta, hogy a bejutást korlátozó önkormányzati döntések jogszerűek voltak-e, így elutasította Ráth Gábor perét, aki a telke használatát szerette volna elérni.

A férfinak papíron ugyan rendelkezésére áll egy háromméteres sáv az utcából, csakhogy ott egy jó két méter mély vízelvezető árok húzódik. A terület a bokrok között még gyalog is alig járható, építkezési forgalomra pedig teljesen alkalmatlan.

Az árok lefedése is felmerült, de az önkormányzat szerint erre nincs lehetőség. Heves Tünde polgármester úgy fogalmazott:

„nem lehet lefedni az árkot és biztosítani itt a bejutást a telekre, mert fákat kellene kivágni hozzá, ez pedig sértené a mellette lévő ingatlantulajdonos jogait.”

A község vezetője hozzátette, 1,1 millió forinttal támogatják, hogy a telektulajdonos a túloldalról, a szántóföldek felől – szintén egy árok befedésével – bejárhasson a telkére, igaz, ott csak egy földút van.

A történet 2020-ban kezdődött, amikor Soltész Miklós 150 ezer forintért megvásárolt egy 91 négyzetméteres szakaszt az érintett zsákutca végén. Ezt követően egy palatetős kocsibeállót húzott fel a területre, amivel fizikailag is elzárta a bejárást szomszédja, Ráth Gábor telke elől. Miután a szomszéd bejelentést tett az engedélyköteles építkezés miatt, a kormányhivatal bontásra kötelezte Soltészt. Az államtitkár leszedette a palatetőt, a fából ácsolt vázra azonban fellógatott egy hintát, így az építmény már csak „kerti bútornak” minősül, de a behajtást továbbra is lehetetlenné teszi.

Az elsőfokú ítéletet a Budaörsi Járásbíróság hozta meg, amely szerint az eladás szabályszerű volt, az indoklás szerint ugyanis az érintett szakasz nem közút, hanem „kivett út” besorolású. A bíróság akkor a felperest perköltség fizetésére is kötelezte. Ráth Gábor megjegyezte, a telek korábbi tulajdonosa is szeretett volna építkezni, de az államtitkár értésére adta, hogy ezt nem teheti, s végül ezért is vált meg a területtől.

Soltész Miklós egy közösségi médiás posztban értékelte a helyzetet: „Hiszek abban, hogy kell és érdemes az igazságért harcolni...a bíróság elsőfokú és másodfokú ítélete is nekünk adott igazat.”

Az államtitkár szerint „az ingatlanvétel jogszerűségét a független bíróság is megállapította.”

Ráth Gábor korábban arról beszélt: „Ügyvédekkel konzultáltam, és mind azt mondták, ilyen nincs, utcát eladni nem lehet, vagy ha mégis, akkor magánútként biztosítani kell a bejutást.”

Soltész Miklós felesége egy korábbi megkeresésre annyit mondott, az ügylet „jogszerű, csak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk