Varga Mihály lecserélte Matolcsy embereit az MNB alapítványánál és az ahhoz tartozó cégnél

Ahogy arról korábban írtunk, tovább fokozódott a brutális mértékű élelmiszerár-infláció februárban, majd nem sokkal később Orbán Viktor bejelentette: árrésstopot vezet be 30 alapvető élelmiszerre. Ezek listáját ebben a cikkünkben közöltük:

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az éves inflációs adat magas, de a havi összehasonlításban már látható némi javulás. Februárban az infláció 1,2 százalék volt januárhoz képest, miközben az év első hónapjában még 1,9 százalékos emelkedést mértek.

Az Árfigyelő adatai alapján egyes termékeknél már elindult az árcsökkenés. „Ha az Árfigyelő adatait nézzük, akkor néhány terméknél már csökkentést is láthatunk, így például a tojásnál. Pedig ott huszadika környékén volt egy nagy szállítói áremelés, de azóta az utolsó napokban megkezdődött a csökkenés. A tejnél és a cukornál ugyanez figyelhető meg. Az étolaj kapcsán sajnos nem beszélhetünk erről, de az egy speciális dolog, mert csak egy beszállító van és ugye sok minden a beszállító árazásától függ” – mondta a főtitkár az Economxnak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban arra figyelmeztetett, hogy ha a kereskedelmi láncok nem kezdenek jelentős árcsökkentésbe, akkor a kormány újra bevezetheti az árstopot. Kozák Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a vállalatok folyamatosan vizsgálják az árcsökkentés lehetőségét, és több alapterméknél már el is indították az árak mérséklését.

A szakember szerint egy újabb hatósági beavatkozás komoly problémát jelentene a kiskereskedelemben

– tette hozzá.

Kozák Tamás Orbán Viktor árrésstopról szóló bejelentésére reagálva azt mondta: „Amennyiben a hatályba lépés valóban a bejelentett március közepi időszakban kezdődik, a kereskedőknek nem marad elég idejük a felkészülésre. Egyelőre semmi hivatalosat nem látok ezzel kapcsolatban a Magyar Közlönyben. A hó közepéig 4 nap van, addig mindent újra kell kalkulálni, át kell címkézni az összes érintett terméket.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy a kormány célja a családok anyagi helyzetének javítása. A tárca szerint februárban az élelmiszerek ára több mint 7 százalékkal emelkedett, ami komoly terhet ró a magyar lakosságra.

Az NGM tájékoztatása szerint a kormány egy háromlépcsős akciótervet dolgozott ki az élelmiszerárak emelkedésének megfékezésére. Az első lépés az önkéntes árcsökkentés, a második a haszonkulcsok hatósági korlátozása, míg a harmadik esetben hatósági árak bevezetése is szóba jöhet.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány március közepétől árrésstopot vezet be 30 alapvető élelmiszerre. Orbán Viktor a korábban már belengetett intézkedésről úgy fogalmazott: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel. Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre”.

A listát ebben a cikkünkben közöltük:

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egy háttérbeszélgetésen ismertette az árrésstop részleteit, amely március 17-én lép életbe, és jelen állás szerint május 31-ig tart. A kormány ezzel az intézkedéssel az élelmiszerinfláció csökkentését célozza meg, amely márciusban már 9-10% körüli volt. A miniszter szerint az intézkedés hatására 2 százalékponttal mérséklődhet az élelmiszerárak emelkedése – írja a Portfolio.hu.

A kormány korábban háromlépcsős tervet dolgozott ki az élelmiszerinfláció mérséklésére. Az első lépésben a nagyobb kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentésére számítottak, de a hat kiskereskedelmi láncból csak kettő tett értékelhető ajánlatot. Ezért döntöttek az árrésstop bevezetése mellett.

A szabályozás szerint az érintett termékek esetében az árrés nem növekedhet, és ha meghaladja a 10%-ot, akkor az alá kell csökkennie. A miniszter elmondta, hogy az intézkedés az élelmiszerek egynegyedére vonatkozik, és több mint 30 terméket érint.

A minisztérium az árrésstop számításánál az alacsonyabb beszerzési árat veszi figyelembe, vagyis a kiskereskedők által kapott háttérkedvezményeket és egyedi megállapodásokat is ellenőrzi. Gerlaki Bence államtitkár elmondta: „A tényleges árat veszi figyelembe a kormány, amikor a termék beérkezik a boltba.”

A beszállítók árcsökkentésére is számítanak, ezért további egyeztetések várhatók. A miniszter ismertette az NGM által számított árréseket is: csirkecomb 20%, csirkeszárny 40%, sertészsír 40%, tehéntúró 70%, joghurt 70-80%, párizsi 20%. A kormány szerint főként a márkázott termékeknél várható jelentősebb árcsökkenés, mert ezeknél jellemzően magasabb az árrés.

A szabályozás kiterjed a saját márkás és brandtermékek bolti elhelyezésére is, hogy a kereskedők ne csökkenthessék veszteségeiket azzal, hogy a brandtermékeket kevésbé teszik láthatóvá. „Lesznek készletezési szabályok is” – tette hozzá Nagy Márton.

Csak azokra az üzletekre érvényes, amelyek 2023-ban legalább 1 milliárd forint árbevételt értek el, és fő tevékenységként élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkoznak a 4711-es TEÁOR besorolás alatt. A szabályozás szerint az árrést a januári átlagárak alapján számolják, és az érintett termékek esetében legfeljebb 10% lehet.

Márciusban a teljes infláció várhatóan 5% körül alakul, az élelmiszerinfláció pedig áprilistól kezdhet mérséklődni. A kormány év végére 4%-os éves inflációval számol. Hasonló árrés-korlátozási intézkedésekre már több országban is volt példa, például Romániában és Észak-Macedóniában.

Nagy Márton szerint a cél az, hogy elkerüljék a hatósági árak bevezetését. „Együttműködni akarunk a piaccal az árrés-korlátozási lépéssel, és adtunk időt a kereskedőknek, ezért nem tettünk egy brutális lépést már most” – mondta. Az online árfigyelő rendszerben már jövő hétfőn látható lesz az érintett termékek árának alakulása, és a NAV hetente friss adatokat szolgáltat majd.

Megkezdődtek a béketárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna között Dzsiddában. Az egyeztetésen amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vesz részt, míg Ukrajnát Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter képviseli. A találkozón Szaúd-Arábia külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója is jelen van.

A CNN beszámolója szerint a tárgyalás kezdetén a résztvevők nem válaszoltak az újságírók kérdéseire. Andrij Jermak azonban még a megbeszélés előtt azt mondta, hogy

„Készen állunk megtenni mindent a béke elérésére” – mondta.

Hozzátette, hogy a tárgyalás célja annak felmérése, Ukrajna mennyire elkötelezett a béke mellett.

Mint arról beszámoltunk, az orosz védelmi minisztérium szerint hétfő este és kedd reggel összesen 337 drónt indítottak oroszországi célpontok felé, ezek közül 91 Moszkva térségét vette célba.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a közösségi oldalán kívánt sok szerencsét a tárgyaló feleknek. „Kedves amerikaiak, kedves ukránok, ne pocsékoljátok el ezt az esélyt. Az egész világ figyel titeket Dzsiddában. Sok szerencsét” – írta bejegyzésében.

A kormány ma bejelentett látszat intézkedései az Orbán-infláció további emelkedéséhez és akár élelmiszerhiányhoz is vezethetnek a megjelölt termékeknél – írta legfrissebb Facebok-posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök keddi bejelentése alapján a kormány 10 százalékos árrésstopot vezet be 30 alapvető élelmiszer esetében. Ahogy arról már beszámoltunk, az intézkedéseket március közepén vezetik be, és május végéig tartják hatályban. A miniszterelnök közlése szerint akkor felülvizsgálják majd, és, ha szükséges folytatják is.

Ha nem lép azonnal a kormány, márciusban már 10 % felett lesz az élelmiszerek drágulása és tovább mélyül az Orbánék által okozott megélhetési válság!” – fogalmazott az ellenzéki politikus, majd hozzátette: elég volt abból, hogy az Orbán-kormány a legrászorultabbakon nyerészkedik.

„A TISZA azonnal 5 %-ra csökkenti az egészséges élelmiszerek áfakulcsát és megfékezi az Orbán-inflációt” – zárult a bejegyzés .