Nem minden élelmiszerboltra vonatkozik majd az árrésstop – Nagy Márton ismertette a részleteket
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány március közepétől árrésstopot vezet be 30 alapvető élelmiszerre. Orbán Viktor a korábban már belengetett intézkedésről úgy fogalmazott: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel. Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre”.
A listát ebben a cikkünkben közöltük:
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egy háttérbeszélgetésen ismertette az árrésstop részleteit, amely március 17-én lép életbe, és jelen állás szerint május 31-ig tart. A kormány ezzel az intézkedéssel az élelmiszerinfláció csökkentését célozza meg, amely márciusban már 9-10% körüli volt. A miniszter szerint az intézkedés hatására 2 százalékponttal mérséklődhet az élelmiszerárak emelkedése – írja a Portfolio.hu.
A kormány korábban háromlépcsős tervet dolgozott ki az élelmiszerinfláció mérséklésére. Az első lépésben a nagyobb kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentésére számítottak, de a hat kiskereskedelmi láncból csak kettő tett értékelhető ajánlatot. Ezért döntöttek az árrésstop bevezetése mellett.
A szabályozás szerint az érintett termékek esetében az árrés nem növekedhet, és ha meghaladja a 10%-ot, akkor az alá kell csökkennie. A miniszter elmondta, hogy az intézkedés az élelmiszerek egynegyedére vonatkozik, és több mint 30 terméket érint.
A minisztérium az árrésstop számításánál az alacsonyabb beszerzési árat veszi figyelembe, vagyis a kiskereskedők által kapott háttérkedvezményeket és egyedi megállapodásokat is ellenőrzi. Gerlaki Bence államtitkár elmondta: „A tényleges árat veszi figyelembe a kormány, amikor a termék beérkezik a boltba.”
A beszállítók árcsökkentésére is számítanak, ezért további egyeztetések várhatók. A miniszter ismertette az NGM által számított árréseket is: csirkecomb 20%, csirkeszárny 40%, sertészsír 40%, tehéntúró 70%, joghurt 70-80%, párizsi 20%. A kormány szerint főként a márkázott termékeknél várható jelentősebb árcsökkenés, mert ezeknél jellemzően magasabb az árrés.
A szabályozás kiterjed a saját márkás és brandtermékek bolti elhelyezésére is, hogy a kereskedők ne csökkenthessék veszteségeiket azzal, hogy a brandtermékeket kevésbé teszik láthatóvá. „Lesznek készletezési szabályok is” – tette hozzá Nagy Márton.
Csak azokra az üzletekre érvényes, amelyek 2023-ban legalább 1 milliárd forint árbevételt értek el, és fő tevékenységként élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkoznak a 4711-es TEÁOR besorolás alatt. A szabályozás szerint az árrést a januári átlagárak alapján számolják, és az érintett termékek esetében legfeljebb 10% lehet.
Márciusban a teljes infláció várhatóan 5% körül alakul, az élelmiszerinfláció pedig áprilistól kezdhet mérséklődni. A kormány év végére 4%-os éves inflációval számol. Hasonló árrés-korlátozási intézkedésekre már több országban is volt példa, például Romániában és Észak-Macedóniában.
Nagy Márton szerint a cél az, hogy elkerüljék a hatósági árak bevezetését. „Együttműködni akarunk a piaccal az árrés-korlátozási lépéssel, és adtunk időt a kereskedőknek, ezért nem tettünk egy brutális lépést már most” – mondta. Az online árfigyelő rendszerben már jövő hétfőn látható lesz az érintett termékek árának alakulása, és a NAV hetente friss adatokat szolgáltat majd.
