Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint

A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot - hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO "nyitott ajtók politikája" történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget.

Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Jens Stoltenberg kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. "Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét" - jelentette ki.

Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva.

A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.

Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Moldova területén található ugyanis a Dnyeszter Menti Köztársaság, egy olyan szakadár tartomány, amelyet Moszkva elismer, de az ENSZ egyetlen más tagja sem - idézi fel cikkében a Newsweek.

Többen feltételezik, hogy egy ukrajnai győzelem esetén az orosz erők megpróbálnák Moldova felett átvenni az irányítást.

Jurij Felsztinszkij történész és Oroszország geopolitika szakértője az Express UK-nak azt mondta, hogy Moldova inváziója már sokkal hamarabb megkezdődhet.

Moldovában – magyarázta – már letették az alapokat. A Szovjetunió bukása óta mintegy 2000 orosz békefenntartó tiszt állomásozott Transznisztriában, és az elmúlt évtizedben megkezdték az orosz útlevelek kiadását az orosz ajkú lakosság számára.

"Moldovában, Dnyeszteren túlmenően megközelítőleg 220 000 orosz ajkú ember él, akiknek az orosz kormány orosz útleveleket kezdett kiadni" - tette hozzá Felštinszkij. – Először 2014-ben kezdték el ezt csinálni.

- közölte a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője péntek este.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár közleményében azt írta, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb jelzése szerint a főváros térségét 20 óra magasságában éri el csapadék és a "veszélyes szélsebességgel" érkező zivatarlánc. Ennek fényében hozták meg a döntést.

"Legfontosabb a résztvevők biztonsága, ezért kérünk mindenkit, hogy figyelje a szervezők tájékoztatását és működjön együtt velük" - emelte ki közleményében a törzs vezetője.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat többször felhívta a figyelmet arra, hogy zivatarok is befolyásolhatják az augusztus 20-ai ünnepi programokat.

Azt kérték: aki kilátogatna a rendezvényekre, kövesse az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket.

Az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs szombaton is folyamatosan ülésezik, figyelemmel kíséri az időjárási helyzet alakulását, és ha szükséges, dönt a szabadtéri rendezvények biztonságos megtartásához szükséges lépésekről. A szombat délelőtt 9 órára tervezett légi parádét már lemondták.

A szombaton 21 órakor kezdődő tűzijátékról az operatív törzs a szombat déli ülését követően dönt.

Méretes zivatarlánc állt össze Közép-Európa felett a hullámzó hidegfront mentén. A zivatarrendszer Lengyelországtól egészen Koszovóig kb. 970 kilométer hosszan nyúlik el, miközben szabályosan kettévágja a Kárpát-medencét.

A Dunántúl keleti felén magasabb fokozatra kapcsoltak a zivatarok. Több helyen alakult ki felhőszakadás.

Pénteken megérkezett lehűlés az ország nyugati felére, emellett pedig több helyen alakultak ki záporok, zivatarok is. Kora délután egy zivatarlánc állt össze a Dunántúl felett, ami kelet felé mozogva, a Duna vonalához közeledve fokozatosan megerősödött. A zivatarrendszer heves villámlással, felhőszakadással vonult át a Dunántúl keleti felén - írja az Időkép.

Azóta már a fővárost is elérte a zivatarrendszer az éjszaka folyamán pedig újabb zivatarok érkezhetnek dél felől. A hétvége is kifejezetten csapadékos, zivataros időt tartogat, ami az augusztus 20-i programokra is hatással lesz.

VIDEÓK: A viharról

Még több felvételt ITT láthatsz.

A közúti közlekedést is nehezíti az országot péntek este elérő, zivatarokkal kísért hidegfront - írja az MTI.

Az Útinform a honlapján azt írta: fennakadást okoz a közlekedésben a nyugatról keletre tartó vihar.

A zivatar miatt az M7-es autópályán a Martonvásár és Budapest közötti szakaszon mindkét oldalon szinte csak araszol a forgalom. A Tatabánya-Székesfehérvár-Dunaújváros-tengelyen, valamint a Duna vonalától nyugatra eső területeken a hirtelen lezúduló eső miatt lassabb haladásra kell készülni a gyorsforgalmi utakon, valamint a fő-és a mellékutakon egyaránt.

Korábban a Mávinform azt közölte: fa dőlt a viharban a vasúti pályára és a felsővezeték is megrongálódott Székesfehérvár és Ódinnyés között péntek este. Emiatt a székesfehérvári vonalon késnek a vonatok.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat többször felhívta a figyelmet a zivatarok és a felhőszakadás veszélyére. Az időjárás az augusztus 20-i ünnepi programokat is befolyásolja, ezért azt kérték: aki kilátogatna a rendezvényekre, kövesse az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket.

Akár 20 százalékkal, 50 ezer forint fölé ugorhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja - mondta egy alkuszcég az RTL Híradónak. Ez fordulatnak számít, mert hónapokig csökkentek a tarifák, mivel visszaesett a forgalom a koronavírus hatására.

és hozzá jön még a biztosítókra kivetett különadók díja is - mondja a szakember.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója