Török Gábor a Törökülés tizennegyedik részében a Szőlő utcai javítóintézet ügyének politikai következményeit elemezte, írja a 24.hu. Úgy fogalmazott, a kegyelmi botrány óta a közvélemény különösen érzékeny a családvédelemmel és a gyerekekkel kapcsolatos témákra. Elmondta, a történet elején ő sem látta ennyire súlyosnak az ügyet, mégis bármerre járt, erről kérdezték olyanok is, akik nem foglalkoznak politikával.
Az elemző szerint a kormányoldal a „karaktergyilkosság” narratívára váltott, és soha nem látott megtorlást emleget. Úgy vélte, a Fidesz számára új jelenség, hogy nem tudja úgy uralni a nyilvánosságot, mint korábban, mert az ellenfél azonnal reagál, ha a kormánypárt lépne valamerre. Hozzátette, a kampányban továbbra sincs olyan erős vezető téma, mint korábban a migráció vagy a rezsicsökkentés.
„A Fidesz Semjén Zsolt megszólalása után, vagy lehet, hogy már azelőtt, azt a megoldást választotta, hogy ha már nem tudja letekerni, akkor megpróbálja áttematizálni az ügyet.”
Török szerint Semjén felszólalása nem tűnt előre megtervezettnek. Kövér László arckifejezése és Orbán Viktor viselkedése alapján ezt jelezte számára a helyzet, és úgy fogalmazott: nem volt ez jól átgondolva.
A beszélgetésben azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy nemcsak erkölcsi terhet hozott a kormánypártnak, hanem új kihívót is.
„Ha nincs kegyelmi botrány, akkor nincs Magyar Péter. Ha nincs Magyar Péter, akkor a Fidesznek most valószínűleg Gyurcsány Ferenccel, Dobrev Klárával, más kisebb pártokkal kellene küzdenie, és sokkal könnyebb lenne az ügyet kezelnie.”
Szólt arról is, hogy az Országgyűlésben zajló vita nem erősíti az úgynevezett régi ellenzéket. Végül kitért arra, hogy a Fidesz gondjaiban milyen szerepet játszik a romlottság.
Török Gábor a Törökülés tizennegyedik részében a Szőlő utcai javítóintézet ügyének politikai következményeit elemezte, írja a 24.hu. Úgy fogalmazott, a kegyelmi botrány óta a közvélemény különösen érzékeny a családvédelemmel és a gyerekekkel kapcsolatos témákra. Elmondta, a történet elején ő sem látta ennyire súlyosnak az ügyet, mégis bármerre járt, erről kérdezték olyanok is, akik nem foglalkoznak politikával.
Az elemző szerint a kormányoldal a „karaktergyilkosság” narratívára váltott, és soha nem látott megtorlást emleget. Úgy vélte, a Fidesz számára új jelenség, hogy nem tudja úgy uralni a nyilvánosságot, mint korábban, mert az ellenfél azonnal reagál, ha a kormánypárt lépne valamerre. Hozzátette, a kampányban továbbra sincs olyan erős vezető téma, mint korábban a migráció vagy a rezsicsökkentés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Harcosok Klubja második alkalommal rendezi meg nagyobb szabású találkozóját a zánkai Erzsébet-táborban. A rendezvényen jobboldali politikusok és influenszerek is részt vesznek. Szombaton több felszólaló is színpadra lépett, köztük Lázár János és Menczer Tamás. A miniszterelnök 1500 jelenlévő előtt mondott beszédet.
Orbán Viktor vasárnap egy újabb videóban jelentkezett be a helyszínről. A felvételen azt mondta:
„Most vasárnap délelőtt van, ez a polgári világban egy konszolidált időpont, úgyhogy visszafogottságot, elmélyült gondolkodást és konzultációt várok.”
A kormányfő a szombat esti buliról is beszélt. Úgy fogalmazott: „az esti buli veszélyes volt, ledobták a láncot a fiatalok.” A videóban egy rövid részlet is látható a buliról, amelyen Orbán Balázs az Edda Álmodtam egy világot magamnak című dalának mulatós változatára táncol.
A Harcosok Klubja második alkalommal rendezi meg nagyobb szabású találkozóját a zánkai Erzsébet-táborban. A rendezvényen jobboldali politikusok és influenszerek is részt vesznek. Szombaton több felszólaló is színpadra lépett, köztük Lázár János és Menczer Tamás. A miniszterelnök 1500 jelenlévő előtt mondott beszédet.
Orbán Viktor vasárnap egy újabb videóban jelentkezett be a helyszínről. A felvételen azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap egy észak-koreai katona Dél-Koreába szökött a szigorúan őrzött szárazföldi határon – írja az AP hírügynökség.
A dél-koreai hadsereg szerint
a férfi a határ középső szakaszán lépte át a vonalat, ezután őrizetbe vették. A katona jelezte, hogy Dél-Koreában akar letelepedni.
Ez az első bejelentett eset azóta, hogy 2024 augusztusában egy észak-koreai törzsőrmester a keleti szakaszon jutott át Dél-Koreába.
A demilitarizált övezet 248 kilométer hosszú és 4 kilométer széles; aknamezők, harckocsiakadályok, szögesdrótkerítések és katonai alakulatok védik. Éppen ezért ritka, hogy valaki a szárazföldi határon próbáljon átszökni. 2017-ben egy menekülő észak-koreai katonának sikerült átfutnia a határon, akkor az északi katonák körülbelül 40 lövést adtak le rá, a dél-koreaiak pedig biztonságba húzták a sebesültet.
Az 1950–53-as koreai háború óta nagyjából 34 ezer észak-koreai érkezett Dél-Koreába, többségük Kínán keresztül, mert Kína Észak-Koreával hosszú, nehezen ellenőrizhető közös határon osztozik.
Izrael ismét csapásokat hajtott végre Gáza déli részén, miután szerintük a Hamász megtámadta a csapataikat Rafahban – írja a BBC.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a múlt héten kötött tűzszüneti megállapodással összehangban "terrorista infrastruktúrát" számoltak fel a rafahi térségben, amikor a Hamász emberei tüzet nyitottak rájuk.
Ez szerintük terrorcselekmény, és a tűzszünet nyilvánvaló megsértése, amelyre határozottan válaszolnak.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra utasította védelmi és biztonsági tisztviselőit, hogy "lépjenek fel erőteljesen a Gázai övezet terrorista célpontjai ellen".
A Hamász ezzel szemben azt közölte, hogy nincs tudomása semmilyen rafahi támadásról, és továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett. Annak megszegésével Izraelt vádolják, hozzátéve, hogy csak "ürügyet keresnek a bűncselekményeik igazolására".
A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában legalább nyolc ember meghalt közvetlen izraeli csapás következtében. A jelentés három sérültről és tíz előkerült holttestről számol be. A minisztérium szerint „további áldozatok vannak a romok alatt és az utcákon”. Azt is közölték, hogy mióta életbe lépett Donald Trump tűzszüneti terve, 35 ember meghalt, 146-an megsérültek, és 414 elhunyt holttestét emelték ki Gázában.
A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. Izrael egy héttel ezelőtt jelezte, hogy bár csapataik új pozíciókba vonulnak vissza, de továbbra a térségben maradnak és elhárítanak minden közvetlen fenyegetést. Netanjahu azt közölte, hogy addig lesznek az izraeli erők Gázában, amíg el nem érik a Hamász leszerelését és Gáza demilitarizálását.
Izrael ismét csapásokat hajtott végre Gáza déli részén, miután szerintük a Hamász megtámadta a csapataikat Rafahban – írja a BBC.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a múlt héten kötött tűzszüneti megállapodással összehangban "terrorista infrastruktúrát" számoltak fel a rafahi térségben, amikor a Hamász emberei tüzet nyitottak rájuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Belügyminisztérium szerint történelmi mértékű béremelést kaptak a pedagógusok Magyarországon. Az új rendszerben már több mint hatezer tanár keresete haladja meg az egymillió forintot.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: szeptembertől élesedett a tanárok teljesítményarányos illetményrendszere. Ez azt jelenti, hogy a bérek és a pedagógusok munkája között szorosabb lett az összefüggés, írta az MTI.
Az államtitkár úgy fogalmazott: „aki többet tesz a diákokért, az most már többet is tud keresni”.
Az új bérstruktúra bevezetése óta 6008 tanár keresete haladta meg az egymillió forintot. Közülük 2189 fő nem vezető beosztásban dolgozik, 2014 igazgatói, 1805 pedig igazgatóhelyettesi posztot tölt be.
A pedagógusok október elején kapták meg az első megemelt bérüket, amely a szeptemberi teljesítményértékelésen alapult. Ez az értékelés az iskolaigazgatók döntése alapján történt.
Rétvári elmondása alapján az elmúlt négy évben megduplázódott a tanárok és óvónők fizetése.
Tavaly 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusbérek átlaga, idén januárban pedig további 21,2 százalékkal. Szeptembertől ehhez adódik a teljesítménybér is.
Az államtitkár közlése szerint idén a pedagógusok átlagbére eléri a 850 ezer forintot.
A béremelés 2026-ig folytatódik, januárban pedig a tanári fizetések olyan mértékben nőnek majd, mint a diplomás átlagbérek.
Rétvári szerint „ma már biztosabb a tanárutánpótlás is, mert a megemelt fizetés több ezer pedagógust és új fiatalt vonzott a tanári pályára”. Hozzátette: „a minőségi bérpótlék pedig a legjobbak pályán tartását segíti, ami a jövő nemzedék iskolai nevelése szempontjából kulcsfontosságú”.
Az államtitkár úgy véli, hogy a tanári munka ma már nemcsak hivatás, hanem stabil és anyagilag megbecsült életút is. Mint fogalmazott: „akik pedig szívvel-lélekkel az átlagosnál többet foglalkoznak a diákokkal, azok magasabb fizetésre számíthatnak”.
A Belügyminisztérium szerint történelmi mértékű béremelést kaptak a pedagógusok Magyarországon. Az új rendszerben már több mint hatezer tanár keresete haladja meg az egymillió forintot.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: szeptembertől élesedett a tanárok teljesítményarányos illetményrendszere. Ez azt jelenti, hogy a bérek és a pedagógusok munkája között szorosabb lett az összefüggés, írta az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
