Széchenyi István leszármazottja: Tiborcz pontosan az az új arisztokrata, akit Széchenyi gyűlölt volna
A Londonban élő újságíró nevetségesnek és szánalmasnak tartja azt is, amikor a magyar kormány idegen ügynöknek bélyegez mindenkit, aki a viselt ügyeikről ír.
Ahogy arról mi is írtunk, elképesztő nézettséget ért el az Orbán család meggazdagodását bemutató A dinasztia című film a YouTube-on. A Direkt36 újságírói által forgatott egy órás dokumentumfilm szerdán már 2,4 milliós megtekintésnél tartott. Az egyik legvirálisabbá vált részben Széchenyi István egyik utódja, Bence Széchenyi rejtett kamerával jutott be a miniszterelnök vejének méregdrága, exkluzív klubjába. Tiborcz István szórakozóhelyén állítólag többek között illegális szerencsejáték is folyt, bár ezt ő később tagadta.
Az újságíró most a Válasz Online-nak mesélt arról, hogy az interjú során világossá vált számára, milyen fontos számukra az emberek státusza. „Én pedig megpróbáltam jól adni a fiatal nemest. Bedőltek” – mondta Széchenyi.
Elmondása szerint a klub célja, hogy legitimálja magát a nyilvánosság és önmaguk előtt. „A Tiborcz-félék és a környezetük afféle új arisztokratákként tekintenek magukra, folyton a régi Magyarországról fantáziálnak. Ízléstelenül modern stílusban bár, de kastélyokat újítanak fel” – fejtette ki az Egyesült Államokban felnőtt, jelenleg Londonban élő újságíró. Széchenyi szerint a történelmi nevek jelenléte a klubban arra jó, hogy a résztvevők elhiggyék, ők valóban arisztokraták.
„Széchenyi István a magánvagyonából csinált közvagyont, Tiborcz István pedig a közvagyonból magánvagyont” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Tiborcz pontosan az az új arisztokrata, akit Széchenyi gyűlölt volna.
A Direkt36 dokumentumfilmjéről szólva azt is elmondta, hogy az ukrán támogatásról szóló vádakat nevetségesnek tartja. „Amikor a Guardian-cikket írtam, akkor a Mandineren azt írták rólam, hogy CIA-ügynök. Ez az akció szánalmas kísérlet a jó újságírás leértékelésére” – mondta. (Széchenyi 2023-ban a brit lapban az MCC működéséről írt tényfeltáró cikket.) Hangsúlyozta, hogy a film tényalapú és az újságírói munka szilárd alapokon nyugszik. Szerinte a hiteltelenítés egyetlen módja, ha a mögötte meghúzódó szándékokat sározzák be. „Ez a film a magyar emberek szolgálatában született” – zárta gondolatait Széchenyi.
Ahogy arról mi is írtunk, elképesztő nézettséget ért el az Orbán család meggazdagodását bemutató A dinasztia című film a YouTube-on. A Direkt36 újságírói által forgatott egy órás dokumentumfilm szerdán már 2,4 milliós megtekintésnél tartott. Az egyik legvirálisabbá vált részben Széchenyi István egyik utódja, Bence Széchenyi rejtett kamerával jutott be a miniszterelnök vejének méregdrága, exkluzív klubjába. Tiborcz István szórakozóhelyén állítólag többek között illegális szerencsejáték is folyt, bár ezt ő később tagadta.
Az újságíró most a Válasz Online-nak mesélt arról, hogy az interjú során világossá vált számára, milyen fontos számukra az emberek státusza. „Én pedig megpróbáltam jól adni a fiatal nemest. Bedőltek” – mondta Széchenyi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ráesett a lábára a tuskó” – darabokra hullhat Pócs János története a vascsővel megvert férfiról
A Lázár János ellen tüntetők szerint a sérülést egy munkahelyi baleset okozta, nem pedig a Tisza Párt tagjainak támadása. Az állítólagos áldozat később bocsánatot kért a tiszás politikustól.
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.
Pócs János fideszes országgyűlési képviselő ennél is tovább ment, amikor Tarnazsadányban kamerába mondatta egy helyi férfival, hogy 20 ezer forintot kaptak Csík Miklóstól, a Tisza Párt helyi emberétől, és a benzinpénzt is kifizették, hogy Gyöngyösre menjenek balhézni
– írta a 444.hu. A képviselő másnap már egy törött lábú férfiról posztolt, azt állítva, hogy a videóban megszólaló férfit támadás érte.
„Rátámadtak és megverték a tegnapi videómban nyilatkozó roma honfitársunkat. Az elkövetők a tiszás Csík Miklós és családtagjai voltak” – állította Pócs János.
Később egy újabb videót tett közzé, amelyben telefonon beszélget az informátorával, aki ekkor már azt mondta, vascsövekkel, fegyverekkel támadtak rá. Pócs a köztévében is elismételte a történetet, ahol arról beszélt, alvilági emberek mentek pénzért Gyöngyösre, és a családot, amit vascsövekkel akartak agyonverni, meg akarták félemlíteni. „Ott tartunk, hogy tiszás a tiszást veri”, és „este, sötétedés után agyba-főbe verték” – fogalmazott a műsorban. A rendőrség a Hevesi Rendőrkapitányságon garázdaság gyanúja miatt indított büntetőeljárást, de az eljárásra hivatkozva bővebb tájékoztatást nem adtak.
A Népszava helyszíni riportjában megszólalt az egyik Lázár ellen tüntető férfi, Besenyei György, aki egészen másképp emlékezett a történtekre.
„Innen a faluból két autóval mentünk, nyolcan-tízen, és egyikünk sem kapott azért pénzt, hogy ott legyünk. Főleg nem az unokaöcsém, aki nem tud vezetni se, így nem is értem, milyen benzinpénzről beszélt”
– mondta a lapnak. Szerinte a férfit szívességből vitték magukkal, de hozzátette:
„lehet, hogy eleve azért jelentkezett, mert be van építve a Fideszbe”.
A lábsérülésről Besenyei azt mondta:
„Fát pakoltak az önkormányzatnál, aztán ráesett a lábára a tuskó. Közmunkásként dolgozik, könnyű megzsarolni. Itt a falu nyolcvan százaléka fideszes, de most már vannak tiszások is, akik nem tűrik csendben, hogy Lázár János vécépucoló cigányoknak nevezze őket.”
A lap azt is megjegyezte, hogy a fotón mankóval látható férfi már a feltételezett támadás előtt is mankót használt, amikor Pócsnak nyilatkozott.
A történetben akkor következett be újabb fordulat, amikor Tarnazsadány alpolgármestere, a magát Fidesz-támogatónak valló Botos Zoltán egy videóban arról beszélt, hogy nem Csík Miklós, hanem ő áll a balhé mögött.
Elmondása szerint elszámolási viták miatt keresték meg a Pócs videójában szereplő informátort. Ezt követően maga az állítólagos áldozat is kamerába mondta, hogy semmi köze nincsen Csík Miklósnak a támadáshoz, a Botos család volt az, és bocsánatot kért Csík Miklóstól
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki Prókátor: „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” Orbán új rendelete
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász nem hagyja annyiban, az érintett önkormányzatokat Brüsszelhez irányítja. A pereket tárgyaló bíróknak pedig azt tanácsolja, forduljanak az Alkotmánybírósághoz.
Ismét megszólalt a kegyelmi ügyet kirobbantó, magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd, aki szerint „a mélyrepülés újabb szintjét érte el az orbáni jogalkotás”. A névtelenségét megőrző jogász arról az új kormányrendeletről írt, amely az Alkotmánybíróságra és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra utasítja a bíróságokat, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket szüntessék meg.
Véleménye szerint Orbán Viktor folyamatban lévő eljárások tekintetében adott utasítást a magyar bíróságoknak, ami szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásával. Mint fogalmazott:
„Erről a »jogalkotási termékről« még egy első éves joghallgató számára is első pillantásra ordít, hogy köszönőviszonyban sincs a jogállamiság legalapvetőbb fundamentumaival, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának és a bírói függetlenség elvével, valamint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával.”
A Vidéki Prókátor szerint ezen alkotmányos alapelvek értelmében a már folyamatban lévő bírósági eljárás alatt meghozott határozatokból eredő következményeket csak a perbíróság jogosult levonni, a jogalkotó pedig csak a jövőre nézve alkothat jogszabályokat. Úgy véli,
az, hogy a kormány kötelező jelleggel előírja a bíróság számára, hogyan értelmezzen egy alkotmánybírósági határozatot, „csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő”.
Ezért arra biztatja az érintett bíróságokat, hogy a perek megszüntetése helyett kezdeményezzék a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alkotmánybíróságnál. Azt is tanácsolja az önkormányzatoknak, hogy tájékoztassák a történtekről az Európai Bizottságot.
A bejegyzés végén a Vidéki Prókátor azt írta, örülne, ha a jogászi hivatásrendek, köztük a Magyar Ügyvédi Kamara is, tiltakozásukat fejeznék ki. Hozzátette,
kíváncsi Varga Zs. András kúriai elnök véleményére is azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint a perbíróságok kormány általi utasítása sérti-e annyira a bírói függetlenséget, mint egy politikai párt applikációjának letöltése.
az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés „technikai” folyamata, így ellene nincs helye közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek.
A jogszabály a már folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazandó, ami a 2023–2025-ös időszakhoz kapcsolódó perek lezárását jelenti. A kormány a rendeletet az Alkotmánybíróság III/3110/2025. számú végzésére alapozza, amely álláspontja szerint megerősítette, hogy a hozzájárulás összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Kritikusok szerint azonban az AB január 20-án csupán formai okokból utasította vissza a Fővárosi Törvényszék indítványát egy korábbi, 18/2024. (XI. 11.) AB határozatra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül.
Budapest még 2023-ban indított pert a levont összegek miatt. A Fővárosi Törvényszék 2025 januárjában jogerősen kimondta, hogy 28,3 milliárd forint és annak kamatainak levonása jogellenes volt. A Magyar Államkincstár felülvizsgálati kérelmét követően a Kúria 2025. november 6-án a fővárosnak adott igazat. A főváros számláit többször is inkasszóval terhelték, amit időnként bírósági jogvédelem állított le.
Karácsony Gergely főpolgármester, az ellehetetlenült perek kezdeményezője úgy fogalmazott: „Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt”.
Ismét megszólalt a kegyelmi ügyet kirobbantó, magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd, aki szerint „a mélyrepülés újabb szintjét érte el az orbáni jogalkotás”. A névtelenségét megőrző jogász arról az új kormányrendeletről írt, amely az Alkotmánybíróságra és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra utasítja a bíróságokat, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket szüntessék meg.
Véleménye szerint Orbán Viktor folyamatban lévő eljárások tekintetében adott utasítást a magyar bíróságoknak, ami szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásával. Mint fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Hatalmas csőtörés miatt elárasztotta a víz a pesterzsébeti Mézes utcát, az udvarokba, házakba is befolyt
Egy főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt vált folyóvá az utca. A vízügyeseknek már sikerült elzárni a csövet, a tűzoltók most végigjárják a házakat, hogy megnézzék, hol van szükség szivattyúzásra.
Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.
Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.
A Fővárosi Vízművek munkatársai végül délután 1 óra körül tudták elzárni a csövet. Jelenleg tűzoltók járjak körbe a házakat, hogy hol van szükség szivattyúzásra.
A helyszínen készült fotókat alábbi galériánkban nézheted meg:
Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.
Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forrong Székelyföld: Adóemelés elleni tiltakozásnak indult, de hamar az RMDSZ került célkeresztbe
Az adóemelés nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, Kelemen Hunoréknak ugyanis a legutóbbi választáson pont az volt a szlogenje, hogy „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”. Az egyik polgármesterük a Tiszá Pártot hibáztatja.
Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.
A sepsiszentgyörgyi kezdeti, látszólagos siker – ahol a polgármester engedményeket ígért – más települések elégedetlen polgárait is arra bátorította, hogy utcára vonuljanak.
A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.
Az igazi arculcsapás akkor jött, amikor január elején fizetni kellett volna. Kiderült, hogy az ingatlanadó esetében a hírekben addig emlegetett 70 százalékos drágulás helyett olyan is előfordult, hogy a 100 százalékot is meghaladta az emelés.
Ennek oka, hogy nemcsak az ingatlanok négyzetméterenkénti adóköteles értékét emelte meg a kormány, hanem számos, korábban érvényben lévő kedvezményt is eltörölt, például a régi épületekre vagy a fogyatékossággal élőkre vonatkozókat.
A kormány a reformot a költségvetési hiány leszorításával és az önkormányzatok központi költségvetéstől való függőségének csökkentésével indokolta. Szerintük a romániai önkormányzatok költségvetésének 83,1 százaléka központi visszaosztásból származik, míg az uniós átlag 51,1 százalék. A miniszterelnök szerint a helyi önkormányzatok még a bérköltségeiket sem tudják saját forrásból fedezni. „Az EU-ban a helyi önkormányzatok bérköltségeit saját forrásokból fedezik. Romániában a helyi önkormányzatok bérköltségei több mint háromszor magasabbak a saját bevételeiknél” – írta Ilie Bolojan.
A tüntetések szervezői és résztvevői azonban aránytalannak tartják a terheket. „Felháborodtam a magas adók miatt, ezért szerveztem meg a tüntetést. Láttam, hogy Sepsiszentgyörgyön is volt megmozdulás, gondoltam, Csíkszereda se maradjon le” – mondta a Székelyhonnak a Hargita megye székhelyén tartott tüntetés főszervezője, Menyhárt János. A tiltakozások nyomán az ellenzéki pártok, mint az AUR és az Erdélyi Magyar Szövetség is hallatták a hangjukat, utóbbi Kelemen Hunor lemondását is követelte.
Az adóemelés különösen nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, amelynek legutóbbi parlamenti kampányában pont az volt a szlogenje: „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”
Kelemen Hunor, a szövetség elnöke elnézést kért a lakosságtól, és azzal indokolta a lépést, hogy az előző kormány akkora költségvetési deficitet hagyott hátra, ami még „a Holdról is látszott”.
Hozzátette, hogy komolyan gondolták a kampányígéretet, „de bennünket is félrevezettek az ország valós költségvetési állapotáról”.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-s polgármestere egy lakossági fórumon részben meg nem nevezett szereplőket, részben pedig a magyarországi Tisza Pártot tette felelőssé az elégedetlenségi hullámért, azt állítva, hogy ők szították a feszültséget.
A magyarázat már a helyszínen is hiteltelennek bizonyult: a fórum résztvevői jelezték, hogy nem értenek egyet vele, és a második sepsiszentgyörgyi tüntetésen megszólalók is határozottan cáfolták, hogy bármiféle pártpolitikai szervezés állna a tiltakozás mögött.
Csíkszeredában Korodi Attila polgármester a szombati tüntetés után az AUR helyi politikusát, Buruș Viorelt vádolta meg a megmozdulás megszervezésével és a feszültségkeltéssel, azt állítva, hogy George Simion pártja a jogos társadalmi felháborodást akarja kihasználni. A vádakat mind Buruș, mind a tüntetés szervezője, Menyhárt János visszautasította. Buruș szerint egyszerű elégedetlen állampolgárként vett részt az eseményen, ahol felszólalási lehetőséget kapott, ugyanakkor ultimátumot is intézett a polgármesterhez: ha két héten belül nem születik döntés a helyi adók és illetékek csökkentéséről, aláírásgyűjtést indít Korodi leváltásáért.
A tiltakozások időközben általános elégedetlenségbe csaptak át, és Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely mellett Székelyudvarhelyen is utcára vonultak az emberek – olyan településeken, ahol az elmúlt évtizedekben ritkán volt példa hasonlóra. A demonstrációkon az adóemeléseken túl egyre hangsúlyosabban jelent meg az RMDSZ elmúlt 35 évének kritikája, a fiatalok elvándorlása és a gazdasági kilátástalanság kérdése, Csíkszeredában pedig a polgármester lemondását is követelték.
A gyengülő RMDSZ-ből közben az Erdélyi Magyar Szövetség is igyekezett politikai tőkét kovácsolni: Kézdivásárhelyen Balázs Attila helyi tanácsos nyíltan hazugsággal vádolta a szövetséget, míg Csíkszeredában az EMSZ politikusai az infláció mértékéhez kötött adóemelés mellett álltak ki, miközben a belső kritikák már az RMDSZ egykori vezetői részéről is megjelentek.
Mivel a helyi adók csökkentésére jelenleg nincs törvényes út, a székelyföldi önkormányzatok kármentésre váltottak. Sepsiszentgyörgyön kompenzációs megoldásokat dolgoztak ki a leginkább érintett csoportoknak, elsősorban a fogyatékossággal élőknek, míg Székelyudvarhelyen aláírásokat gyűjtenek, és azt kérik a kormánytól, hogy még a következő évi költségvetés elfogadása előtt teremtsen lehetőséget a kedvezmények visszaállítására. Az adókulcsok tényleges csökkentésére legkorábban 2027-ben nyílhat tér.
Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.
A sepsiszentgyörgyi kezdeti, látszólagos siker – ahol a polgármester engedményeket ígért – más települések elégedetlen polgárait is arra bátorította, hogy utcára vonuljanak.
A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
