Ahhoz, hogy többen jelentkezzenek pedagógusképzésre társadalmi presztízs is kell. Ezért pedig leginkább a tanároknak kell tenni – mondta Pintér Sándor belügyminiszter.

Idén közel százezren felvételiztek egyetemre vagy főiskolára. A legkedveltebb a gazdaságtudományi képzés, a bölcsészettudomány és a műszaki képzések, ezt követi a pedagógus és az orvos- és egészségtudományi képzés. Vannak azonban olyan pedagógus-szakok, ahol csak két tucatnyian kezdhetik majd meg a tanulmányait. A problémáról Pintér Sándor belügyminiszter is beszélt a meghallgatásán:

"Valóban rendkívüli, megnéztem én is a fizika és a kémia jelentkezők számát a felsőoktatásban. Az egyik 22 a másik 25. Tehát ez az utánpótlást nem fogja biztosítani"

– mondta Pintér Sándor. Hozzátette, szerinte ahhoz, hogy a tanári pálya megbecsülése növekedjen nem csak a fizetés a megoldás. "A társadalmi presztízs megalkotásában mi csak támogatást tudunk adni, azt a tanári karoknak, a tanároknak jelentős részben maguknak kell elérni"

– közölte az oktatás leendő felelőse.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint éppen elég dolgot tesznek azért, hogy megbecsüljék őket.

"Aki kijön egy gimnáziumból, nem csak azt nézi, hogy egy adott pálya mennyire lehet érdekes, hanem azt is nyilván, hogy a későbbiekben abból hogyan lehet megélni" mondta Nagy Erzsébet.

A szakszervezet szerint aggasztó, hogy a kormány a béreket a gazdasági helyzet alakulásához kötötte. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre úgy reagált, a béremelés szükségességét a kormány és a belügyminiszter is elismeri. De ahogy fogalmaznak „a háború és brüsszeli szankciók okozta gazdasági és pénzügyi terhek miatt minden béremelés csak úgy valósulhat meg, ha annak pénzügyi fedezete biztosított.”

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Forrás: RTL.hu

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.