Döntött a német kormány: minden 18 éves férfinak kötelező lesz a sorozási vizsgálat, sorsolás dönthetnek a behívásról
A törvénytervezet szerint a behívó csak 2027 után jöhet, ha a védelempolitikai helyzet megköveteli. A védelmi miniszter szerint évente 3000-5000 új katonára lesz szükség.
Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében
2026-tól minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelennie egy sorozási orvosi vizsgálaton.
A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.
A megállapodás szerint a jövőben minden 18 éves férfinak először nyilatkoznia kell a szolgálati hajlandóságáról, majd be kell jelentkeznie az alkalmassági vizsgálatra. Itt az általános állapotfelmérés mellett hallás- és látásvizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, a bőr, a végtagok, az ízületek, a gerinc, a szív- és érrendszer, a tüdő és a nemi szervek felmérése, valamint mobilitási és terheléses tesztek várnak a fiatalokra. Ezt követően feleletválasztós feladatok mérik fel a szóbeli megértést, a matematikai tudást, a logikus gondolkodást, a műszaki kompetenciát és a koncentrációt.
A sikeres vizsgálat után a katonai korú személyt „besorozásra jogosultnak” tekintik, ez azonban nem jelenti automatikusan a katonai szolgálat teljesítését.
Behívó a törvénytervezet szerint csak 2027 után érkezhet, és csak abban az esetben, ha a védelempolitikai helyzet a fegyveres erők létszámának „gyors növelését” igényli. Az alaptörvény értelmében továbbra is bárkinek lehetősége lesz lelkiismereti okokból megtagadni a fegyverviselést.
A korábban felmerült „kettős sorsolás” módszerét, amely szerint előbb a sorozásra behívandókat, majd az önkéntesek hiányában ténylegesen bevonulókat is sorsolták volna, egyelőre levették a napirendről. Ezt a megoldást az SPD-s Boris Pistorius védelmi miniszter ellenezte. Pistorius számításai szerint 2026-tól évente 3000 és 5000 közötti új sorkatonára lesz majd szükség Németországban.
A német alaptörvény jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a kötelező katonai szolgálatot; a nők bevonásához alkotmánymódosításra lenne szükség, ami nincs napirenden.
Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében
2026-tól minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelennie egy sorozási orvosi vizsgálaton.
A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk” – mondta Lázár a fuvarozóknak
Hadházy Ákos nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt arról, miről beszélt a közlekedési miniszter a fuvarozóknak egy egyeztetésen. Eszerint a magyaroktól beszedett magasabb útdíjból hajlandó lenne visszaosztani, a tranzitforgalomban résztvevő külföldieknek viszont nem adna vissza semmit, sőt, ellenőrzésekkel zaklatná őket.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
„Természetesen fogunk emelni, tehát az kétség ne legyen, hogy tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk”
– mondta Lázár, hozzátéve, hogy míg a magyaroktól beszedett pénzből hajlandóak visszaadni, addig a külföldieknek nem.
„Ők sokat fizessenek, menjenek az autópályákon, lehetőség szerint őket ellenőrizzék, és lehetőség szerint őket csesztesse a rendőrség és az adóhatóság, meg a közlekedési hatóság is, és ne a magyar szállítmányozókat”
– hangzik el a felvételen.
Hadházy Ákos a bejegyzésében pökhendinek és cinikusnak nevezte a miniszter stílusát. A képviselő szerint a legfelháborítóbb, hogy Lázár azzal dicsekszik, hogy a hatóságokat a külföldiek zaklatására utasítaná, ami minden jogállami elvnek ellentmond.
„Akit pedig az ilyen elavult fogalmak, mint a »jogállam«, »egyenlőség« vagy »EU« nem érdekelnek, annak csak annyit mondok: gondolja végig, mennyire jó az, ha külföldön meg a magyarokkal csinálják ugyanezt”
– írta Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő azzal zárta sorait, hogy drukkol a fuvarozóknak, hogy „legyenek megfelelően kemények”.
Tavaly decemberben a fuvarozók már látványos akcióval tiltakoztak Budapesten az útdíjemelés és más korlátozások ellen. A Hősök terére szervezett demonstráción a dudáló kamionok közül ötven jármű vehetett részt. Lázár János akkor úgy reagált, hogy hét meghatározó érdekképviselettel már december 19-én megállapodott, de az újonnan szerveződő csoporttal is egyeztetni fog. A kormányzati szándék a tranzitforgalom autópályákra terelése, a főúti díjak emelése és a bírságok szigorítása volt, amit a fuvarozói oldal súlyos tévedésnek és indokolatlan csapásnak minősített.
Egyes fuvarozók szerint csak olyan érdekképviseleti szervezetek egyeztek meg a kormánnyal, amelyek nem számítanak valódi szakszervezetnek, hanem kvázi a kormány által létrehozott álszervezetek.
A tárgyalások januárban is folytatódtak a minisztérium és a tiltakozó szervezetek között. Az egyeztetések egyik napirendi pontja éppen a külföldi kamionok szabálysértéseinek célzottabb bírságolása volt. Ezzel párhuzamosan egy tavalyi törvénymódosító csomag a közúti ellenőrzések jogköreinek bővítését is kilátásba helyezte. A minisztériummal tárgyaló fuvarozói oldalon a nagyobb, régebb óta működő szervezetek mellett tavaly év végén megjelent a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete is, amely januárban hivatalosan is helyet kapott a tárgyalóasztalnál.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Órákon belül minden megváltozik, eső és hó között billeg az ország
Bár szerdán még többnyire napos, de szeles időre készülhetünk, már egy mediterrán ciklon közelít, ami sokfelé hoz csapadékot. Az előrejelzést ugyanakkor extrém bizonytalanság nehezíti, különösen abban a kérdésben, hogy eső vagy hó esik-e majd.
Nap közben gomolyfelhős, napos idő várható, de a keleti, északkeleti tájakon a felhők időnként összeállhatnak, és egy-egy zápor vagy hózápor is kialakulhat - írja a HungaroMet.
Az északnyugati szél a Sopron–Szeged vonal mentén sokfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. Késő délutántól aztán a szél déliesre fordul és veszít erejéből. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 fok között alakul, késő estére viszont -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Estétől délnyugat, nyugat felől aztán egyre több és vastagabb felhő érkezik. Az északkeleti megyékben már este lehet zápor, hózápor, hajnalra pedig a Dunántúlon is megnő a csapadék esélye.
HungaroMet előrejelzése nyomán az éjszaka folyamán a szél délire, délkeletire fordul és többnyire mérsékelt marad, a hőmérséklet pedig -8 és +1 fok közé süllyed.
Az előrejelzést az teszi különösen nehézzé, hogy a meteorológiai modellek között jelentős, akár 450 kilométeres eltérés is van a ciklon várható útvonalában. Ezen múlik pedig, hogy az ország egyes részein végül eső, havas eső vagy hó esik majd. A helyzetet érdemes komolyan venni, a legutóbbi, január eleji mediterrán ciklon miatt is országszerte adtak ki figyelmeztetéseket. Ez is mutatja, hogy az ilyen időjárási helyzetekben a csapadék- és szélviszonyok rendkívül gyorsan változhatnak.
Nap közben gomolyfelhős, napos idő várható, de a keleti, északkeleti tájakon a felhők időnként összeállhatnak, és egy-egy zápor vagy hózápor is kialakulhat - írja a HungaroMet.
Az északnyugati szél a Sopron–Szeged vonal mentén sokfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. Késő délutántól aztán a szél déliesre fordul és veszít erejéből. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 fok között alakul, késő estére viszont -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Estétől délnyugat, nyugat felől aztán egyre több és vastagabb felhő érkezik. Az északkeleti megyékben már este lehet zápor, hózápor, hajnalra pedig a Dunántúlon is megnő a csapadék esélye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: legalább félmillióval több támogatónk van, mint a Fidesznek, Hajdú-Biharban Ruszin-Szendi Romulusz fog nyerni
Magyar Péter országjárásán beszélt a gödi Samsung-gyárról és a bizonyítékokról: „Ez a NER állatorvosi lova: a közpénzek elherdálása, a magyar emberek egészségének veszélyeztetése, a vizeink, földjeink és a levegőnk szennyezése, emellett Ázsiából behozott vendégmunkások tömkelege.”
„Nincs olyan választókerület ma Magyarországon, ahol a Fidesz három százaléknál többel vezetne” – jelentette ki Magyar Péter február 17-én, kedden, országjárásának második napján Hajdúszoboszlón. A Tisza Párt elnöke szerint 54 nappal a választás előtt „a győzelem kapujában állnak”, pártjának pedig állítása szerint már körülbelül hárommillió támogatója van, legalább félmillióval több, mint a Fidesznek.
Magyar egy konkrét, korábban a Fidesz számára kifejezetten biztosnak számító körzetet is megnevezett: Hajdú-Bihar megye 5-ös számú választókerületét, ahol a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz lesz a jelöltjük. A 2022-es választáson itt a fideszes képviselő még 30 százalékpont körüli előnnyel nyert – írta a Telex. Ehhez képest Magyar most azt mondta: „Most nem fog, ennek a körzetnek a képviselőjét úgy fogják hívni, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz”.
A kampányeseményen Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem sokkal korábban egy videót osztott meg a Facebook-oldalán a gödi Samsung-gyárban történt 2018-as robbanásról. A közzétételt azzal indokolta:
„Azért raktam ki ezt a videót, mert a miniszterelnök elvtárs tegnap egy budai kocsmában, egy vesztes ultiparti után azt mondta, hogy ez egy kamu.”
Hozzátette, állítása szerint egy hete folyamatosan keresik őket a gyárban dolgozó munkások, vezetők és környezetvédelmi szakemberek, hogy beszámoljanak a szabálytalanságokról.
„Rengeteg fotót, videót és beszámolót kaptunk, ebből egyet tettünk most ki […] A gödi példa a NER állatorvosi lova: a közpénzek elherdálása, a magyar emberek egészségének veszélyeztetése, a vizeink, földjeink és a levegőnk szennyezése, emellett Ázsiából behozott vendégmunkások tömkelege”
– mondta.
Orbán Viktor a gödi gyárral kapcsolatos botrányt „kamu ügy”-nek nevezte. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig bejelentette, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz Magyar Péter ellen, és az állításokat „szemenszedett hazugságoknak” minősítette. A kormányzati álláspont szerint a gyár jogszerűen működik, a Kúria döntése alapján a környezeti engedélye is érvényes.
Magyar Hajdúszoboszló után Nyíregyházán folytatta az országjárását, ahol a párt környezetvédelmi programját is vázolták. Gajdos László, a Tisza Párt helyi jelöltje arról beszélt, hogy ma Magyarországon mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz és ivóvízhez.
„Akkumulátorgyárakkal szórjuk tele az országot, már körülbelül negyvennél tartunk. És tudjátok, hogy mi az érdekes? Az akkumulátorgyártás egy olyan iparág, amihez nekünk semmink nincsen. Mindent külföldről kell hozni, és amink van, az úgy néz ki, hogy tönkre fog menni: a vizünk és a földünk” – mondta.
Gajdos ígérete szerint a Tisza Párt önálló környezetvédelmi minisztériumot hozna létre, amely nem kerékkötője, „hanem az élő lelkiismerete” lenne az iparnak.
„Nincs olyan választókerület ma Magyarországon, ahol a Fidesz három százaléknál többel vezetne” – jelentette ki Magyar Péter február 17-én, kedden, országjárásának második napján Hajdúszoboszlón. A Tisza Párt elnöke szerint 54 nappal a választás előtt „a győzelem kapujában állnak”, pártjának pedig állítása szerint már körülbelül hárommillió támogatója van, legalább félmillióval több, mint a Fidesznek.
Magyar egy konkrét, korábban a Fidesz számára kifejezetten biztosnak számító körzetet is megnevezett: Hajdú-Bihar megye 5-ös számú választókerületét, ahol a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz lesz a jelöltjük. A 2022-es választáson itt a fideszes képviselő még 30 százalékpont körüli előnnyel nyert – írta a Telex. Ehhez képest Magyar most azt mondta: „Most nem fog, ennek a körzetnek a képviselőjét úgy fogják hívni, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Igazán szívmelengető hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról” – így válaszoltak a horvátok Szijjártó kérésére
A külügyminiszter azt kérte Horvátországtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását Magyarországra az Adria-vezetéken. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter a magyar álláspont ellentmondásaira mutatott rá, miután a magyar kormány korábban bírálta a vezetéket.
Ironikus X-bejegyzésben vágott vissza a horvát gazdasági miniszter Szijjártó Péter keddi követelésére, amelyben a magyar külügyminiszter azt kérte Zágrábtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását az Adria-vezetéken. Január végén ugyanis egy orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, azóta nem érkezik onnan olaj Magyarországra. A magyar kormány nem az oroszokat, hanem Ukrajnát okolja a helyzetért, mondván, a lassú javítással Kijev veszélyezteti egy uniós ország energiabiztonságát.
A magyar álláspont szerint vis maior helyzet állt elő, ezért Horvátországnak uniós kötelezettsége lenne biztosítani a szállítási útvonalat Magyarország és Szlovákia számára. A horvátok azonban az oroszokkal szembeni olajszankciókra hivatkozva nem engedélyeznék az orosz olaj szállítását. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter nem is hagyta szó nélkül a magyar felvetést:
„Igazán szívmelengető hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról, az európai értékekről és a kötelező érvényű kötelezettségekről. Amikor ezek a szavak többek, mint csak beszélgetési téma vagy tweet, akkor pontosan ezek tartják stabilnak és biztonságosnak a régiónkat.”
A horvát miniszter odaszúrt azzal is, hogy a korábbi magyar stratégiai gondolkodás még felismerte az adriai alternatíva értékét, mint kiutat az orosz csapdából, és támogatta a vezeték megerősítését.
„Ez a régóta létező magyar elképzelés most végre valósággá válik” – írta Šušnjar. Hangsúlyozta, hogy az Adria-kőolajvezeték megbízható, biztonságos, költséghatékony és képes kielégíteni a magyarországi és szlovákiai igényeket. „Segít Európának elszakadni az orosz energiafüggőségtől. Erre épült. És ez így is maradt” – fogalmazott.
Mint írta, Horvátország készen áll, hogy Horvátország készen áll arra, hogy felelősen és konstruktívan cselekedjen az ellátásbiztonság védelmében, de csakis az uniós és amerikai szankciós szabályok teljes betartásával.
A bejegyzéshez egy utóiratot is fűzött, amelyben az Igenis, Miniszter Úr! című sorozatot idézi: „Soha ne higgy el semmit, amíg hivatalosan nem cáfolták meg.” Ezt Šušnjar azzal egészítette ki, hogy ez különösen igaz, „amikor a tavalyi »nincs kapacitás« hirtelen az idei »uniós kötelezettséggé« válik.”
Ironikus X-bejegyzésben vágott vissza a horvát gazdasági miniszter Szijjártó Péter keddi követelésére, amelyben a magyar külügyminiszter azt kérte Zágrábtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását az Adria-vezetéken. Január végén ugyanis egy orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, azóta nem érkezik onnan olaj Magyarországra. A magyar kormány nem az oroszokat, hanem Ukrajnát okolja a helyzetért, mondván, a lassú javítással Kijev veszélyezteti egy uniós ország energiabiztonságát.
A magyar álláspont szerint vis maior helyzet állt elő, ezért Horvátországnak uniós kötelezettsége lenne biztosítani a szállítási útvonalat Magyarország és Szlovákia számára. A horvátok azonban az oroszokkal szembeni olajszankciókra hivatkozva nem engedélyeznék az orosz olaj szállítását. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter nem is hagyta szó nélkül a magyar felvetést:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
