Orbán Viktor összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot
Orbán Viktor a Mol és az MVM vezetőivel tartott megbeszélést a Karmelita kolostorban. A téma a január vége óta álló Barátság-vezeték és az ország olajellátásának biztosítása volt.
Orbán Viktor vasárnapra összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot az elmúlt napok energiapolitikai eseményei miatt. A megbeszélés legfőbb témája az „ukrán energiazsarolás miatt szükséges lépések összehangolása” – derül ki a kormányfő közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből, amelyet a hvg.hu szemlézett.
Az ülésen a miniszterelnök mellett ott van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Orbán Balázs politikai igazgató, valamint a Mol, az MVM és a Mavir első embere is.
A kormány Ukrajnát teszi felelőssé, amiért Oroszország január végi bombázása óta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken. A leállás pontos oka nem ismert, de a helyzet felkészületlenül érte a kormányt és a Molt is. A kieső import pótlására a Mol kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, a kormány pedig pénteken már rendeletet is hozott erről. A döntés 250 ezer tonna nyersolaj felhasználását teszi lehetővé, ami a teljes biztonsági tartalék mintegy 40 százaléka.
A kormány Horvátország felől, az Adria-kőolajvezetéken pótolná a kieső mennyiséget, a horvátok azonban vonakodnak orosz eredetű olajat szállítani. A Mol közlése szerint az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején futhatnak be.
A helyzet már regionális feszültséget is szült. Magyarország és Szlovákia válaszul felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat. Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfői határidőt szabott: ha addig nem indul meg újra az olajtranzit, leállíthatják a sürgősségi áramexportot is Ukrajna felé. Az ukrán külügyminisztérium a magyar és szlovák lépéseket zsarolásnak minősítette. Az Európai Bizottság időközben rendkívüli egyeztetést hívott össze az ellátásbiztonság és az alternatív útvonalak megvitatására.
Orbán Viktor vasárnapra összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot az elmúlt napok energiapolitikai eseményei miatt. A megbeszélés legfőbb témája az „ukrán energiazsarolás miatt szükséges lépések összehangolása” – derül ki a kormányfő közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből, amelyet a hvg.hu szemlézett.
Az ülésen a miniszterelnök mellett ott van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Orbán Balázs politikai igazgató, valamint a Mol, az MVM és a Mavir első embere is.
A kormány Ukrajnát teszi felelőssé, amiért Oroszország január végi bombázása óta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken. A leállás pontos oka nem ismert, de a helyzet felkészületlenül érte a kormányt és a Molt is. A kieső import pótlására a Mol kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, a kormány pedig pénteken már rendeletet is hozott erről. A döntés 250 ezer tonna nyersolaj felhasználását teszi lehetővé, ami a teljes biztonsági tartalék mintegy 40 százaléka.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a Fidesz–KDNP hivatalos eredményváró helyszíne
A Fidesz–KDNP szerda este jelentette be, hogy a Bálna Kulturális Központban tartja a vasárnapi választás eredményváróját. Ezzel szemben a Tisza Párt már hétfőn tudatta, hogy a Parlamenttel szemben, a budai rakparton várja a szimpatizánsokat.
A kormánypártok közölték, hogy a Bálna Kulturális Központban tartják a közös eredményvárójukat – írta a HVG. A sajtóinformációk szerint a Bálna honlapján az is megjelent, hogy az épület csütörtöktől vasárnapig zárt körű rendezvény miatt nem látogatható.
A Fidesz immár negyedik alkalommal választotta az épületet az eredményváró helyszínéül, amely 2014 óta ad otthont a párt választási rendezvényeinek.
A Tisza Párt már hétfőn bejelentette, hogy a Parlamenttel szemben, a budai oldalon, központi helyszínként a Batthyány téren és a rakpartokon várják az eredményeket.
A kormánypártok közölték, hogy a Bálna Kulturális Központban tartják a közös eredményvárójukat – írta a HVG. A sajtóinformációk szerint a Bálna honlapján az is megjelent, hogy az épület csütörtöktől vasárnapig zárt körű rendezvény miatt nem látogatható.
A Fidesz immár negyedik alkalommal választotta az épületet az eredményváró helyszínéül, amely 2014 óta ad otthont a párt választási rendezvényeinek.
A Tisza Párt már hétfőn bejelentette, hogy a Parlamenttel szemben, a budai oldalon, központi helyszínként a Batthyány téren és a rakpartokon várják az eredményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.
A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint
a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.
A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.
A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.
Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.
A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.
Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.
„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.
A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.
Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.
A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak.
2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.
Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.
A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint
a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.
A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: Magyar Péter szerint g.ci nagy háború lesz Európában
A külügyminiszter a Patrióta által nyilvánosságra hozott hangfelvételre reagált, amelyen állítólag a Tisza Párt vezetője ezt mondta volt barátnőjének, Vogel Evelinnek. Szijjártó szerint Brüsszel és Kijev egész Európát a háború lángjába akarja borítani.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált a Patrióta csütörtökön közzétett hangfelvételére, amelyen állítólag Magyar Péter és volt barátnője, Vogel Evelin beszélgetnek. A felvételen Vogel azt mondja: „lehet, jobb lenne a világ, ha a humoristák lennének politikusok. Csak színészek ne legyenek, mert akkor háború lesz”. Magyar Péter erre ezt válaszolta: „Így is az lesz, g*ci nagy háború lesz”.
Szijjártó szerint ez a kijelentés azt a kormányzati álláspontot igazolja, amelyet már évek óta hangoztatnak. Úgy fogalmazott:
„A Tisza Párt elnöke szerint »g*ci nagy háború« lesz Európában. Erről beszélünk évek óta: Brüsszel és Kijev egész Európát a háború lángjába akarja borítani. Nekünk egy feladatunk van: kimaradni a háborúból! Az elmúlt négy évben ez sikerült, mert nap mint nap nemet mondtunk Brüsszelnek és Kijevnek”.
A miniszter a bejegyzését azzal a gondolattal zárta, hogy egyedül a jelenlegi vezetés képes megvédeni az országot a háborútól, mert ehhez „szuverén nemzeti kormányra van szükség”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált a Patrióta csütörtökön közzétett hangfelvételére, amelyen állítólag Magyar Péter és volt barátnője, Vogel Evelin beszélgetnek. A felvételen Vogel azt mondja: „lehet, jobb lenne a világ, ha a humoristák lennének politikusok. Csak színészek ne legyenek, mert akkor háború lesz”. Magyar Péter erre ezt válaszolta: „Így is az lesz, g*ci nagy háború lesz”.
Szijjártó szerint ez a kijelentés azt a kormányzati álláspontot igazolja, amelyet már évek óta hangoztatnak. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az ügynökakták megnyitását ígérte Szita Károly városában
A Tisza Párt elnöke a kampánykörútja kaposvári állomásán beszélt az ügynökmúlttal való szembenézés fontosságáról. A téma különösen érzékeny a somogyi megyeszékhelyen, mivel a fideszes polgármester, Szita Károly múltja régóta viták tárgya.
Szerdán Kaposvárra is elért Magyar Péter országjárása, ahol a politikus egyik visszatérő ígéretét, az ügynökakták megnyitását hangsúlyozta. A téma különös jelentőséggel bír a somogyi megyeszékhelyen Szita Károly polgármester vitatott múltja miatt.
„Az ügynökakták kinyitása az egyik első intézkedése lesz a Tisza-kormánynak”
Szerdán Kaposvárra is elért Magyar Péter országjárása, ahol a politikus egyik visszatérő ígéretét, az ügynökakták megnyitását hangsúlyozta. A téma különös jelentőséggel bír a somogyi megyeszékhelyen Szita Károly polgármester vitatott múltja miatt.
„Az ügynökakták kinyitása az egyik első intézkedése lesz a Tisza-kormánynak”
– ígérte a politikus a somogyi megyeszékhelyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
