27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.
A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint
a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.
A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.
A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.
Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.
A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.
Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.
„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.
A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.
Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.
A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak.
2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.
Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.
A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint
a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.
A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy volt titkosszolga állítja: így próbáltak meg terhelő adatot gyűjteni Magyar Péterről
Sebők Krisztián, egy korábbi titkosszolgálati tiszt hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen egy feltételezett ügynök Magyar Péter nevét említi célpontként. A 2024 őszén rögzített beszélgetésben egy volt végrehajtónak kínálnak alkut politikusokról szóló információkért cserébe.
Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.
Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.
Az egykori nemzetbiztonsági tiszt szerint, bár titoktartás köti, látni lehet, hogy az az állítás, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál politikai ellenfelekre nem dolgoznak, "sajnos nem igaz”.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatal sajnos bebizonyította azt, hogy igenis a Fidesznek a furkósbotja, elég, ha csak a Pegazus-botrányra gondolunk” - jelentette ki.
Állítása szerint a szolgálat mindig megtalálja a módját, hogy ezt megtegye, és ez már az ő idejében is így volt.
Egy hipotetikus történetet vázolt fel, amely szerinte, ha megegyezik a valósággal, az csak a véletlen műve lehet. Eszerint 2015 második felében egy ellenzéki politikust figyelhettek meg azzal az ürüggyel, hogy szélsőséges csoportosulásokhoz köthető. „Ha látókörbe kerül, akkor megvannak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel az ő körülményei, illetve a szervezethez való kapcsolódása egyértelműen tisztázható, dokumentálható” – mondta.
Példaként említette, hogy az illető autójába nyomkövetőt helyezhettek el.
Sőt, szerinte az is egy lehetőség volt, hogy miután a szolgálat egy engedélyköteles eszközzel megtudta, hogy a megfigyelt személy és egy csoport egy vidéki kúrián tart összejövetelt, a hivatal emberei civilként, baráti társaságként kivették a kúriát egy korábbi hétvégére, hogy „betechnikázzák, és otthagyják, majd amikor majd a célba vett társaság elmegy, akkor meg visszamennek és kiszedik a technikát”.
A kérdésre, hogy egy ellenzéki politikusra utal-e, igennel felelt. Az illetőről annyit árult el, hogy korábban hagyományőrző termékeket árulhatott, volt polgármester, és „jelenleg is az Országgyűlés tagja”. Amikor Gulyás Márton felvetette, hogy ez csak Toroczkai László lehet, Sebők nem kívánt reagálni.
Az egykori tiszt szerint az ilyen ügyekben végrehajtói szinten nem közölték, hogy az akció szakmai alapon vagy „felső politikai utasításra történik”.
Állítása szerint ő 2010 körül kezdte érezni a változást. „2010 után azért megváltozott ez a közeg, és egyre átpolitizáltabb lett. És azért aki hivatástudat szerint végzi ezt a tevékenységet, és aki a Magyar Köztársaságra és nem egy kormányra esküszik föl, az egyre nehezebben fogja tudni ezt akceptálni és elviselni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez vezetett a 2016-os leszereléséhez.
Szerinte a szolgálatok Rogán Antal alá rendelése egy folyamat betetőzése volt, és „önmagáért beszél, hogy, mondjuk úgy, csúnya szóval, egy propagandaminiszternek az irányítása alá kerülnek a szolgálatok egy centrális térben”.
Sebők Krisztián a végrehajtói karnál szerzett tapasztalatairól is beszélt. Állítása szerint több büntetőfeljelentést is tett, az egyik egy MBVK-s ingatlanügylet miatt. Elmondása szerint a kar tulajdonában volt a XIII. kerületi Szegedi úton egy üresen álló, nagyjából 1800 négyzetméteres irodakomplexum. Ezt szerinte jóval áron alul adták el a Nadan Property nevű cégnek, amelynek tulajdonosa Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.
„Ha jól emlékszem rá, akkor talán 300 millió forintért adták el Nagy Ádám cégének”, miközben a hasonló ingatlanokat akkor 700 millió és 1,4 milliárd forint között hirdették – állította. Ezzel párhuzamosan az MBVK a Hermina úton bérelt irodákat egy olyan cégtől, amely szerinte „szintén Rogán, szerintem, strómanja”. Úgy véli, „itt a Rogán-szál az, ami elég egyértelmű”.
Az interjúban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyet Sebők egy ismeretlen forrástól kapott, és egy szakértővel is megvizsgáltatott, aki szerint az valódi. A felvételen egy volt végrehajtó és egy feltételezett titkosszolgálati tiszt beszélget.
A végrehajtó, aki ellen eljárás indult, arról beszél, hogy terhelő információi vannak fideszes politikusokról, és ezekért cserébe szeretné megőrizni a pozícióját. A feltételezett tiszt egy ponton azt mondja a végrehajtónak, hogy készítsen egy írásos dokumentumot az információiról, kategorizálva azokat.
„Akár le is írhatod, hogy ez sajtóérdeklődés, ez büntetőügy, ez, mit tudom én, pletyka, ez meg, mit tudom én, most hasamra ütök: Magyar Péter.”
Sebők szerint ezzel a titkosszolga lebuktatja magát, hiszen jogilag nem gyűjthetne információt ellenzéki politikusról. Úgy véli, a tiszt hangja ennél a pontnál elhalkul, ami egy önkéntelen reflex, mert tudja, hogy amit mond, az nem helyes.
„Ő is tisztában van vele, hogy jogilag nem gyűjthetne Magyar Péterről, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről semmit” – mondta. De szerinte ez pont arra célzás a végrehajtónak, hogy a szolgálat értékelné, ha mégis megtenné.
Felmerült az az értelmezés is, hogy a tiszt arra utal, ha a végrehajtó bizonyítja, hogy az ellenzék is megkereste, értékesebb lesz a szolgálat számára. Sebők ezt is reális olvasatnak tartja, ami egyben arra is figyelmeztetés lehet, hogy ne lépjen kapcsolatba az ellenzékkel.
Sebők a Völner–Schadl-ügy kirobbanásáról is beszélt. Azt állítja, Hadházy Ákossal közösen kulcsszerepet játszottak Völner Pál szerepének leleplezésében.
Miután Gulyás Gergely egy Kormányinfón említette Schadl György nevét, és a 24.hu cikket írt az erzsébetvárosi gyanús ingatlanügyleteiről, Sebők kikérte a tulajdoni lapokat. „A tulajdoni lapok legvégén ugyanis egyértelművé vált, hogy az ingatlanokat zár alá vették. És ki vette zár alá? A Központi Nyomozó Főügyészség” – mondta.
Mivel a KNYF hatáskörébe a közjogi méltóságok ügyei tartoznak, arra jutottak, hogy kormányzati szereplő is érintett lehet.
„És azt javasoltam Hadházy Ákosnak, hogy ezeknek az információknak a birtokában keresse meg a Legfőbb Ügyészséget, és kerek perec kérdezzen rá, hogy miért a KNYF jár el ebben az ügyben, és van-e esetleg kormányzati szereplő érintett. Megmondom őszintén, ez blöff volt” – emlékezett vissza.
Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért hozta nyilvánosságra Völner Pál nevét, mert kényszerhelyzetbe kerültek, és nem tudták, mennyi információval rendelkeznek.
Magyar Péter Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalával kapcsolatban azt mondta, alapvetően nem rossz ötlet.
Magánemberként és szakmabeliként támogatná, hogyha ez a szerv titkosszolgálati jogkörökkel rendelkezne, mert szerinte hatékonyabban tudná végrehajtani a feladatát.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szervezetnél a legfontosabb a politikai és civil kontroll, hogy ne válhasson politikai bosszú eszközévé. „A szolgálatok végre dolgozhassanak, és a törvényben foglalt feladataikat láthassák el, ne politikai megrendelést teljesítsenek, és ne Pegazussal figyeljenek civileket meg ellenzéki szereplőket” – zárta gondolatait.
A teljes Partizán interjú
Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.
Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Debreceni szavazatvásárlási ügy - Megszólalt a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke
Aba-Horváth István számára mindig természetes volt, hogy amikor lehetőségük volt rá, kisebb-nagyobb élelmiszer csomagokat juttattak el a rászorulóknak. Egyúttal felszólította a Tisza Pártot, hogy hagyja abba a hergelést.
Ahogy már hírt adtunk róla, a TISZA debreceni jelöltje, Tárkányi Zsolt egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amely szerinte választási visszaélést bizonyíthat Debrecenben. A telefonbeszélgetésben a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke, Aba-Horváth István ajánl fel 500 csomagot két fideszes jelöltnek, Barcsa Lajosnak és Széles Diánának.
A történtekre közleményben reagált a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke. „Felszólítom Magyar Pétert, Tárkányi Zsoltot és Tompa Enikőt, hogy nagy kampányolásuk hevében hagyják abba a hergelést, a hangulatkeltést és az alaptalan vádaskodást! Amit ugyanis ma a közösségi média posztjaikban leírtak, nem más, mint a debreceniek szándékos félrevezetése olcsó szavazatszerzés reményében” – kezdte Aba-Horváth István.
„A cigányság helyi vezetőjeként több mint 25 éve folyamatosan nyomon követem és segítem városunk nehéz sorsú családjainak helyzetét nemcsak a kampány időszakban, mint egyes politikai kalandorok. Az pedig
mindig természetes volt számomra, hogy amikor lehetőségünk volt rá, kisebb-nagyobb – elsősorban tartós – élelmiszer csomagokat juttassunk el a rászorulóknak. Számomra természetes, hogy városunk megválasztott vezetőit felhívom, hogy segítsenek a helyi képviselők közreműködésével fellelni a leginkább rászoruló családokat,
akiknek szükségük van segítségre, nem kampánycélból, mint a Tisza párt jelöltjeit, hanem emberségből” – állította a Romák Országos Önkormányzatának elnöke, majd hozzátette ebbe belerondítani önmagában lelketlen dolog, megbízást adni az alpolgármesterrel történt beszélgetés rögzítésére, „kivágdosgatására" és manipulálására, majd a manipulált felvételt közreadni elítélendő dolog és bűncselekmény.
„A felvételt és a rászoruló emberek helyzetét kampánycélokra felhasználni Magyar Péter és a Tisza Párt jelöltjei részéről pedig aljas politikai húzás. De mit várunk egy olyan párttól, ami létezése első percétől alattomos hangfelvételekkel manipulál?
A telefonbeszélgetést rögzítő jobbikos jelölt és az azt alantas politikai céljaikra felhasználó „tiszások" számoljanak el saját lelkiismeretükkel, ha tudnak.
Én maradok az, aki voltam és vagyok: a szegény sorsúakra figyelő, és erőmhöz mérten támogató közösségi vezető. Szerencsére városunk vezetői – beleértve a két alpolgármestert, akik egyike egyébként a Debreceni Karitatív Testület társelnöke és gondoskodásért felelős alpolgármester – az elmúlt évtizedekben mindig támogatóan fordultak az elesettek felé és folyamatosan segítették és segítik őket” – zárult a közlemény.
Ahogy már hírt adtunk róla, a TISZA debreceni jelöltje, Tárkányi Zsolt egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amely szerinte választási visszaélést bizonyíthat Debrecenben. A telefonbeszélgetésben a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke, Aba-Horváth István ajánl fel 500 csomagot két fideszes jelöltnek, Barcsa Lajosnak és Széles Diánának.
A történtekre közleményben reagált a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke. „Felszólítom Magyar Pétert, Tárkányi Zsoltot és Tompa Enikőt, hogy nagy kampányolásuk hevében hagyják abba a hergelést, a hangulatkeltést és az alaptalan vádaskodást! Amit ugyanis ma a közösségi média posztjaikban leírtak, nem más, mint a debreceniek szándékos félrevezetése olcsó szavazatszerzés reményében” – kezdte Aba-Horváth István.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs attól tart, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget
A miniszterelnök politikai igazgatója egy rádióinterjúban vázolta, hogy a Fidesznek a szavazás után is kampányolnia kell. Szerinte erre azért van szükség, mert az ellenzék politikai nyomásgyakorlással reagál majd a vereségére.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Fidesznek a vasárnapi szavazás után is folytatnia kell a kampányt. Orbán Balázs szerdán az InfoRádió Arénában arról beszélt, hogy ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor „meg kell védeni” a választók döntését.
A Fidesz kampányát irányító politikus attól tart, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget.
Orbán Balázs kifejtette, nem érti, az ellenzék miért állítja egyszerre azt, hogy magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és azt, hogy minden egyes szavazat számíthat. Azt is megkérdőjelezte, miért van szükség más pártok jelöltjeinek visszaléptetésére, ha az ellenzék ennyire biztos a győzelmében.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint mindez azt mutatja, hogy az ellenzék valójában a vereségre készül, a B terve pedig a politikai nyomásgyakorlás lesz a választások után. Éppen ezért arra számít, hogy a felfokozott kampányhangulat a vasárnapi választások után is megmarad.
A kijelentések hátterében az áll, hogy a Medián legfrissebb mandátumbecslése már a Tisza Párt kétharmados győzelmét is elképzelhetőnek tartja.
Az Irántű Intézet szintén kormányváltó hangulatot mért, és szerintük a magyarok többsége már Tisza-győzelemre számít. Magyar Péter, a párt vezetője a mérésekre reagálva korábban arról beszélt, hogy a kampány utolsó napjaiban „a legaljasabb, leghazugabb támadásokra” számít a „rettegő hatalom” részéről, de győzelmet várnak.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Fidesznek a vasárnapi szavazás után is folytatnia kell a kampányt. Orbán Balázs szerdán az InfoRádió Arénában arról beszélt, hogy ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor „meg kell védeni” a választók döntését.
A Fidesz kampányát irányító politikus attól tart, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget.
Orbán Balázs kifejtette, nem érti, az ellenzék miért állítja egyszerre azt, hogy magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és azt, hogy minden egyes szavazat számíthat. Azt is megkérdőjelezte, miért van szükség más pártok jelöltjeinek visszaléptetésére, ha az ellenzék ennyire biztos a győzelmében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Nagykanizsán: A Tisza a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja
A pártelnök országjárása szerdai záróállomásán tette eddigi egyik legerősebb állítását a választás előtt. Magyar szerint a minisztériumokban és a NER-cégeknél már megkezdődött az iratok megsemmisítése és a vagyonmentés.
Négy nappal a választások előtt Nagykanizsán zárta szerdai országjárását Magyar Péter, ahol arról beszélt, a Tisza Párt a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja, ami „arany betűkkel fog bekerülni a magyar történelemkönyvekbe”.
A politikus szerint a hatalom a teljes szétesés óráit éli, és súlyos vádakat fogalmazott meg. „Elkezdődtek az iratmegsemmisítések a minisztériumokban, a NER-es cégeknél és a háttérintézményekben. Mentik ki a szajrét, amit még menthetnek” – mondta.
Elindultak az aranyvonatok Dubaj fele, konténerekben a luxusautókkal.
Magyar Nagykanizsán is üdvözölte az orosz állami propaganda munkatársait. A tömeg a jelenlétükre „ruszkik haza” skandálással felelt, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje pedig angolul is üzent nekik, majd a felszólalását azzal zárta: „Tovarisi, konyec”, azaz „Elvtársak, vége” – írta a 24.hu.
A nagykanizsai üzenet nem volt előzmény nélküli. Szerda délelőtt Kiskunlacházán is feltűntek az orosz propagandisták, akiket Magyar Péter szintén megszólított, a közönség pedig ott is a „ruszkik haza” rigmust skandálta.
Az iratmegsemmisítés vádja sem új, a politikus korábban már a Karmelita kolostor kapcsán is felvetette a kormányzati iratok sorsának kérdését, a mostani állítása ennek kiterjesztése minisztériumi és vállalati szintre.
Magyar Péter a győzelmi várakozásait a Medián legfrissebb méréseire alapozta, amelyek a Tisza Párt számára akár kétharmados parlamenti többséget is valószínűsítettek.
A kormányoldal ezzel szemben másképp látja a kampányhajrát. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban arról beszélt, attól tart, az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget, és politikai nyomásgyakorlásra készül. A Fidesz a Medián számait vitatja, és a hozzá közel álló kutatóintézetek méréseire hivatkozva szorosabb versenyre számít.
Négy nappal a választások előtt Nagykanizsán zárta szerdai országjárását Magyar Péter, ahol arról beszélt, a Tisza Párt a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja, ami „arany betűkkel fog bekerülni a magyar történelemkönyvekbe”.
A politikus szerint a hatalom a teljes szétesés óráit éli, és súlyos vádakat fogalmazott meg. „Elkezdődtek az iratmegsemmisítések a minisztériumokban, a NER-es cégeknél és a háttérintézményekben. Mentik ki a szajrét, amit még menthetnek” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
