prcikk: Egy igazi rejtett gyöngyszem tért vissza az Apple TV-re – De miért nem beszél róla senki? Your Friends and Neighbours kritika | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Egy igazi rejtett gyöngyszem tért vissza az Apple TV-re – De miért nem beszél róla senki? Your Friends and Neighbours kritika

Jon Hamm visszatért, és talán még sosem volt ennyire jó. A sorozat szinte észrevétlenül lett a tavalyi év egyik legizgalmasabb drámája a streaming piacon. A második évad pedig már az első részével bizonyítja, hogy ezt nem szabad kihagyni.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. április 08.



Az Apple TV kínálatában időről időre felbukkannak olyan sorozatok, amelyek nem kapják meg a nekik járó figyelmet, mégis könnyedén felveszik a versenyt a platform legnagyobb címeivel. Tavaly szinte csak egy diszkós TikTok-trendnek köszönhette a Your Friends and Neighbours, hogy kapott egy kis figyelmet. Pedig ez pontosan egy ilyen rejtett gyöngyszem: elegáns, okos, szórakoztató, mégis meglepően mély drámai történet, amely most a második évadával tért vissza. Az első epizód alapján is világos, hogy továbbra is tudja, hogyan kell lekötni a néző figyelmét.

A sorozat megalkotója, Jonathan Tropper nem ismeretlen a minőségi televíziózás világában. Korábbi munkái, mint a Banshee vagy a See már bizonyították, hogy kiváló érzéke van a karakterközpontú történetekhez.

Ezúttal azonban mintha minden korábbinál letisztultabb és fókuszáltabb projektet tett volna le az asztalra, amelynek középpontjában egyetlen figura áll és az ő lassú, de annál látványosabb lecsúszása, küzdelme a múlandósággal és az élettel.

Ez a figura Andrew Cooper (barátainak csak Coop), akit a mindenben zseniális Jon Hamm alakít. A színész számára ez a szerep szinte jutalomjáték: egy kiégett, egykor sikeres üzletembert formál meg, aki rövid idő alatt elveszíti mindazt, ami addig az identitását jelentette. A karrierje romokban, a házassága véget ért, az élete a semmibe tart és a középkorú férfi hirtelen kénytelen szembenézni saját jelentéktelenségével.

Hamm játéka egyszerre visszafogott és karizmatikus, és nem túlzás azt állítani, hogy a Mad Men óta ez az egyik legerősebb alakítása. Pedig eléggé foglalkoztatott karakterszínészről beszélünk.

Az első évad egyik legizgalmasabb húzása az volt, hogy a főhős kétségbeesésében szokatlan megoldáshoz folyamodott: elkezdte kirabolni saját gazdag szomszédait és ismerőseit (ahogy azt a cím sugallja…). Nem látványos betörésekről van szó, hanem precízen megtervezett, szinte elegáns lopásokról, amelyek során kizárólag olyan tárgyakat visz el, amelyek hiánya fel sem tűnik a tulajdonosoknak. Ez az alapötlet egyszerre ironikus és sokatmondó, hiszen éppen a túlfogyasztás és a felső tízezer érzéketlensége válik a történet egyik központi témájává.

A második évad egy merészebb narratív döntéssel indít. Ahelyett, hogy közvetlenül, rögtön folytatná az előző szezon eseményeit, egyfajta fordított „cold open”-nel találkozunk: Coop látszólag már túljutott a nehézségeken, gondtalanul nyaral, miközben a néző még nem tudja, hogyan jutott el idáig. A sorozat ezt követően ügyes montázsok és visszatekintések segítségével fejti vissza az eseményeket, fokozatosan feltárja, miként sikerült a főhősünknek kimásznia a gyilkossági ügyből, amelybe korábban belekeveredett. Majd folytatódik történetünk közvetlenül az első évad után és bőséggel a nagy nyaralás előtt.

Ez a szerkezeti megoldás nemcsak friss lendületet ad a történetnek, hanem még inkább kiemeli Coop karakterének fejlődését. A kisstílű, kétségbeesett tolvajból egy sokkal tudatosabb, már-már profi bűnöző válik, aki egyre nagyobb tétekben játszik.

Ezzel párhuzamosan azonban a sorozat nem veszti el azt az emberközeli hangvételt, amely az első évad egyik legnagyobb erőssége volt.

A mostani szezon egyik új kulcsfigurája egyértelműen James Marsden karaktere lesz, Owen Ashe, egy frissen érkezett milliárdos, aki első pillantásra ideális célpontnak tűnik. A dinamika azonban hamar meg fog fordulni: Ashe nem csupán potenciális áldozat, hanem komoly fenyegetés is Coop életében, aki képes felborítani a gondosan felépített világát. Kettejük kapcsolata izgalmas macska-egér játékot ígér, amelyben folyamatosan változnak az erőviszonyok. Már, ha hihetünk az előzetesnek, mert az első rész meglepően komótos tempóban indít. Szinte hagyja fellélegezni a cselekményt.

A sorozat egyik legnagyobb erénye továbbra is a dialógusok minősége. A párbeszédek természetesek, gördülékenyek, gyakran finoman humorosak, és soha nem hatnak erőltetettnek. A karakterek közötti interakciók hitelesek, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nézőt könnyen bevonja a történetbe.

Ritka az olyan sorozat, ahol ennyire jól működik a szövegkönyv. Itt azonban szinte minden jelenet él a karakterek közti feszültségtől.

Ezzel együtt a mellékszereplők is tovább gazdagítják a világot. Bár az első évadban feltűnt nevek, mint Amanda Peet vagy Olivia Munn erős alapot teremtettek, az új karakterek érkezése friss energiát hoz a történetbe. Illetve jó látni Banshee veteránokat is a képernyőn (Hoon Lee, Matthew Rauch). A sorozat ügyesen egyensúlyoz a személyes dráma és a társadalmi szatíra között, miközben folyamatosan reflektál a gazdagok és szépek életének abszurditására.

A második évad nyitánya alapján a sorozat nemcsak megtartotta korábbi erényeit, hanem bizonyos szempontból tovább is fejlődött. A történetvezetés magabiztosabb, a karakterek árnyaltabbak, és a tét is nagyobbnak érződik. Mindezt úgy, hogy közben megmarad az a könnyed, szinte „észrevétlenül beszippantó” hangulat, amely miatt az ember hajlamos lenne egyben ledarálni az egész évadot.

Alapvetően a Your Friends and Neighbours továbbra is az egyik leginkább alulértékelt sorozat a jelenlegi kínálatban.

Azok számára, akik szeretik az intelligens, karakterközpontú drámákat, amelyek egyszerre szórakoztatnak és gondolkodtatnak, szinte kötelező darab. A második évad kezdése pedig egyértelműen azt sugallja, hogy érdemes lesz végigkövetni Andrew Cooper történetének következő fejezetét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET: