HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”

A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az EU tagjaként képzeli el a jövőjét, de „mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem” – mondta a miniszterelnök a parlamenti beszédében.
MTI, 24.hu, fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 26.



"Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel szólalt fel napirend előtt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Többek között beszélt az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar kormány intézkedéseiről.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására számít. Emiatt a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - mondta. A Magyarország keleti szomszédságában zajló háborúról azt mondta, lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé.

Szerinte Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben".

Hozzátette, elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt - mondta. A háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik, a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - fejtette ki.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak - vélte.

"Az energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra"

- jelentette ki Orbán.

Azt mondta: az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

A kormányfő újra elmondta, hogy szerinte ha megszüntetnék az oroszok elleni szankciókat, akkor az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is megfeleződne.

Szankciók nélkül Európa újra erőre kapna és elkerülné a fenyegető recessziót

- tette hozzá.

Arra is figyelmeztetett, hogy az emberek egyre dühösebbek a kialakult helyzet miatt. "Mi tagadás, mi is azok vagyunk. Nem lehet emberek millióinak sorsával hazardírozni" - mondta. Majd ennek kapcsán megemlítette, hogy Olaszországban jobboldali győzelem született: "Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik" - jelezve, hogy a focimeccsen nem nekik fog drukkolni.

Úgy vélte, a nyugat a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. "Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb - közölte.

Beszélt arról is, hogy "vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az országot". Emellett Magyarországnak a biztonság és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. Ezért jött létre a honvédelmi alap és költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítésére is.

A magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról

- jelentette be a kormányfő.

Arról beszélt, hogy az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - magyarázta. Ezért a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat. Orbán úgy fogalmazott: "ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed". Az európai emberek szegényebbek lettek miattuk, míg Oroszország nem esett térdre, a háború vége még nem látható - vélekedett.

Az energiahelyzetre is kitért. Elmondta, hogy a kormány garantálja az energiaellátást. Az eddig betárolt gázzal pedig már Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát lefedezték. Emlékeztetett rá, hogy mivel saját villamosenergia termelése van az országnak, így itt az árak kézbentarthatók. Beszélt arról is, hogy növelik a hazai energiatermelést, és a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, valamint hozzákezdenek a Paks 2-höz is, plusz újraindítják a Mátrai Erőművet.

Megerősítette, hogy maradnak az árstopok. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tűzifa és barnaszén programot hirdettek. Továbbra is segítik a családokat és a vállalkozásokat - ígérte. Forrást a munkahely-teremtő beruházásoknak tudnak most adni: "oda kell tenni egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt" - mondta.

Kitért arra is, hogy fejlesztik az ország energiaellátását, amihez az unió is ígért segítséget. "Ha azt a pénzt a brüsszeli bürokraták nem adják oda, akkor máshonnan szerezzük be azt az összeget" - közölte.

Ígéretett tett arra, hogy megcsinálják az egyetemfejlesztési és hadiipari programot is. Az Európai Unióról pedig úgy vélekedett:

"A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, ami ha tetszik, ha nem, mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle".

Végül azt mondta, hogy szerinte Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. És bár most a szankciók nekünk is gondot okoznak, de bízik abban, hogy most is erősebben tudunk majd kijönni belőle. "A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban. Kívánom a képviselőknek, hogy az elkövetkező üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból" - zárta a beszédét.

VIDEÓ: Orbán Viktor beszéde


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik a Tisza Párt sajtófőnöki posztjáról Tárkányi Zsolt
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik. Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is.


Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.

„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”

– közölte közösségi oldalán.

Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de jelezte, hogy a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik.

Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is, és képviselői munkájának egyik céljaként a sajtószabadság helyreállítását jelölte meg.

„Jó munkát kívánok minden magyar szerkesztőségnek! Azon fogok dolgozni, hogy ez a munka sokkal szabadabb lehessen, mint az elmúlt években volt”

– zárta bejelentését.

A politikus 2025 júliusában lett a Tisza Párt sajtófőnöke, miután otthagyta az RTL Híradót, ahol politikai riporterként dolgozott. A váltásról akkor azt mondta, döntése egy hosszabb folyamat eredménye volt. Egy interjúban úgy fogalmazott”: „Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”.

Képviselőjelöltként aktívan foglalkozott a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli ügyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kert Attila megpályázná a közmédia elnöki posztját
Az Euronews magyar irodájának vezetője egy podcastben jelezte, hogy nyitott a közmédia vezetésére. Azt is elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg őt ezzel kapcsolatban.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.

Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.

Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.

Kert Attila korábban úgy nyilatkozott: „senkivel, semmiféle állásról nem egyeztettem a Tiszánál, sőt úgy hallottam, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert”.

A szakember neve már korábban is felmerült az állami médium lehetséges új vezetőjeként. Kert 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt.

Már februárban értékelte a Tisza Párt közmédiával kapcsolatos terveit. Akkor arról beszélt, hogy a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”. A hírszolgáltatás azonnali felfüggesztését pedig olyan politikai ígéretnek nevezte, amelyet szakmailag nehéz gyorsan kivitelezni.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a választási győzelem után többször is megerősítette, hogy kormányalakításukat követően felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, mert álláspontja szerint az intézmény propagandát folytat.

Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Médiaszabadság Rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több pontja miatt,

beleértve a közszolgálati médiával kapcsolatos követelmények megsértését is. A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyre Magyarországnak két hónapja volt válaszolni; elégtelen válasz esetén a következő lépés egy indokolással ellátott vélemény lehet. A bírósági szakasz és az esetleges pénzbírság csak ezután következhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sopronban is kimutatták az azbesztet a kőzúzalékban
A Greenpeace megbízásából egy laboratórium két soproni helyszínen is kimutatta a tremolit típusú azbesztet. A szervezet szerint a probléma egész Nyugat-Magyarországot érinti, korábban Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak szennyezett kőzetet.


Az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriuma két soproni mintában is kimutatta a rákkeltő azbeszt jelenlétét – közölte a Greenpeace Magyarország pénteken. A szervezet szerint a Nyugat-Magyarországon található településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett, ezért azonnali kormányzati intézkedéseket és egy egyeztető fórum létrehozását sürgetik.

A vizsgálatok tremolit típusú azbesztet mutattak ki a kőzúzalékban Sopronban.

Az egyik érintett terület egy forgalmas útkereszteződés a Pozsonyi úton, lakóházak és egy temető közelében, a másik pedig az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol egy társasház építése zajlik.

Sopron városvezetése korábban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Dr. Farkas Ciprián polgármester egy videóban arról beszélt, hogy az ő adataik alapján nincs probléma, ugyanakkor elismerte, hogy a magánberuházásokkal kapcsolatban nem állnak rendelkezésükre információk. A Greenpeace egy helyi önkormányzati képviselővel, Jakál Adriennel együttműködve éppen ilyen területekről vett mintákat, amelyek beigazolták a gyanút.

A probléma az egész régiót érinti. Az elmúlt hetekben Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak azbeszttel szennyezett, Ausztriából származó kőzúzalékot, Kőszegen pedig azbesztgyanú miatt vezettek be hatósági intézkedéseket, és maszkokat osztottak a lakosoknak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint egy egyeztető fórumra van szükség, „amelyen a helyzet rövid és hosszútávú megoldásairól is dönthetnek”.

A Greenpeace szerint a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni állami forrásból, a későbbiekben pedig olyan kártérítési mechanizmusokra lesz szükség, amelyek fedezik a mentesítés és a védekezés költségeit.

A szervezet állítja, a szennyezett kőzúzalék ausztriai bányákból származik, és bizonyítékaik vannak arra, hogy az osztrák hatóságok évek óta tudtak a problémáról.

A Greenpeace Ausztria feljelentést is tett, miután kiderült, hogy a pilgersdorfi bányában még 2025 őszén is katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak, több száz résztvevővel, köztük diákokkal. Burgenland tartomány vitatja a vádakat, szerintük a gyakorlat idején a bánya rendelkezett a szükséges engedélyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk