HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”

A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az EU tagjaként képzeli el a jövőjét, de „mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem” – mondta a miniszterelnök a parlamenti beszédében.
MTI, 24.hu, fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 26.



"Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel szólalt fel napirend előtt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Többek között beszélt az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar kormány intézkedéseiről.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására számít. Emiatt a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - mondta. A Magyarország keleti szomszédságában zajló háborúról azt mondta, lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé.

Szerinte Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben".

Hozzátette, elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt - mondta. A háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik, a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - fejtette ki.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak - vélte.

"Az energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra"

- jelentette ki Orbán.

Azt mondta: az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

A kormányfő újra elmondta, hogy szerinte ha megszüntetnék az oroszok elleni szankciókat, akkor az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is megfeleződne.

Szankciók nélkül Európa újra erőre kapna és elkerülné a fenyegető recessziót

- tette hozzá.

Arra is figyelmeztetett, hogy az emberek egyre dühösebbek a kialakult helyzet miatt. "Mi tagadás, mi is azok vagyunk. Nem lehet emberek millióinak sorsával hazardírozni" - mondta. Majd ennek kapcsán megemlítette, hogy Olaszországban jobboldali győzelem született: "Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik" - jelezve, hogy a focimeccsen nem nekik fog drukkolni.

Úgy vélte, a nyugat a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. "Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb - közölte.

Beszélt arról is, hogy "vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az országot". Emellett Magyarországnak a biztonság és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. Ezért jött létre a honvédelmi alap és költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítésére is.

A magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról

- jelentette be a kormányfő.

Arról beszélt, hogy az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - magyarázta. Ezért a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat. Orbán úgy fogalmazott: "ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed". Az európai emberek szegényebbek lettek miattuk, míg Oroszország nem esett térdre, a háború vége még nem látható - vélekedett.

Az energiahelyzetre is kitért. Elmondta, hogy a kormány garantálja az energiaellátást. Az eddig betárolt gázzal pedig már Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát lefedezték. Emlékeztetett rá, hogy mivel saját villamosenergia termelése van az országnak, így itt az árak kézbentarthatók. Beszélt arról is, hogy növelik a hazai energiatermelést, és a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, valamint hozzákezdenek a Paks 2-höz is, plusz újraindítják a Mátrai Erőművet.

Megerősítette, hogy maradnak az árstopok. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tűzifa és barnaszén programot hirdettek. Továbbra is segítik a családokat és a vállalkozásokat - ígérte. Forrást a munkahely-teremtő beruházásoknak tudnak most adni: "oda kell tenni egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt" - mondta.

Kitért arra is, hogy fejlesztik az ország energiaellátását, amihez az unió is ígért segítséget. "Ha azt a pénzt a brüsszeli bürokraták nem adják oda, akkor máshonnan szerezzük be azt az összeget" - közölte.

Ígéretett tett arra, hogy megcsinálják az egyetemfejlesztési és hadiipari programot is. Az Európai Unióról pedig úgy vélekedett:

"A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, ami ha tetszik, ha nem, mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle".

Végül azt mondta, hogy szerinte Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. És bár most a szankciók nekünk is gondot okoznak, de bízik abban, hogy most is erősebben tudunk majd kijönni belőle. "A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban. Kívánom a képviselőknek, hogy az elkövetkező üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból" - zárta a beszédét.

VIDEÓ: Orbán Viktor beszéde


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kisiklott egy mozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, amit még át sem adtak
A mozdony tolatás közben futott le a sínről Szabadszállásnál. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben, a jármű nem borult fel.


Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.

„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”

– írták a Telex megkeresésére.

A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.

A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk