HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”

A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az EU tagjaként képzeli el a jövőjét, de „mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem” – mondta a miniszterelnök a parlamenti beszédében.
MTI, 24.hu, fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 26.



"Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel szólalt fel napirend előtt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Többek között beszélt az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar kormány intézkedéseiről.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására számít. Emiatt a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - mondta. A Magyarország keleti szomszédságában zajló háborúról azt mondta, lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé.

Szerinte Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben".

Hozzátette, elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt - mondta. A háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik, a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - fejtette ki.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak - vélte.

"Az energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra"

- jelentette ki Orbán.

Azt mondta: az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

A kormányfő újra elmondta, hogy szerinte ha megszüntetnék az oroszok elleni szankciókat, akkor az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is megfeleződne.

Szankciók nélkül Európa újra erőre kapna és elkerülné a fenyegető recessziót

- tette hozzá.

Arra is figyelmeztetett, hogy az emberek egyre dühösebbek a kialakult helyzet miatt. "Mi tagadás, mi is azok vagyunk. Nem lehet emberek millióinak sorsával hazardírozni" - mondta. Majd ennek kapcsán megemlítette, hogy Olaszországban jobboldali győzelem született: "Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik" - jelezve, hogy a focimeccsen nem nekik fog drukkolni.

Úgy vélte, a nyugat a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. "Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb - közölte.

Beszélt arról is, hogy "vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az országot". Emellett Magyarországnak a biztonság és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. Ezért jött létre a honvédelmi alap és költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítésére is.

A magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról

- jelentette be a kormányfő.

Arról beszélt, hogy az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - magyarázta. Ezért a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat. Orbán úgy fogalmazott: "ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed". Az európai emberek szegényebbek lettek miattuk, míg Oroszország nem esett térdre, a háború vége még nem látható - vélekedett.

Az energiahelyzetre is kitért. Elmondta, hogy a kormány garantálja az energiaellátást. Az eddig betárolt gázzal pedig már Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát lefedezték. Emlékeztetett rá, hogy mivel saját villamosenergia termelése van az országnak, így itt az árak kézbentarthatók. Beszélt arról is, hogy növelik a hazai energiatermelést, és a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, valamint hozzákezdenek a Paks 2-höz is, plusz újraindítják a Mátrai Erőművet.

Megerősítette, hogy maradnak az árstopok. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tűzifa és barnaszén programot hirdettek. Továbbra is segítik a családokat és a vállalkozásokat - ígérte. Forrást a munkahely-teremtő beruházásoknak tudnak most adni: "oda kell tenni egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt" - mondta.

Kitért arra is, hogy fejlesztik az ország energiaellátását, amihez az unió is ígért segítséget. "Ha azt a pénzt a brüsszeli bürokraták nem adják oda, akkor máshonnan szerezzük be azt az összeget" - közölte.

Ígéretett tett arra, hogy megcsinálják az egyetemfejlesztési és hadiipari programot is. Az Európai Unióról pedig úgy vélekedett:

"A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, ami ha tetszik, ha nem, mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle".

Végül azt mondta, hogy szerinte Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. És bár most a szankciók nekünk is gondot okoznak, de bízik abban, hogy most is erősebben tudunk majd kijönni belőle. "A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban. Kívánom a képviselőknek, hogy az elkövetkező üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból" - zárta a beszédét.

VIDEÓ: Orbán Viktor beszéde


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Kitől félsz, Gulyás Gergő?” – megszólalt Magyar Péter, miután a miniszter lehülyézte a tiszás jelölteket a kormányinfón
A TISZA Párt elnöke szerint a Fidesz vezetői gyávák elindulni egyéniben a jövő évi országgyűlési választáson. „Próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba" – írta Facebook-oldalán.


„A TISZA minden vezetője és ismert arca elindul a belső jelöltállításon és megmérettetné magát egyéniben is a jövő áprilisi választáson. Eközben a Fidesz vezetői gyávák elindulni és próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba...Vajon mitől félnek?” - írta Facebook-oldalán.

„Bátorság, Elvtársak, bátorság! Kitől félsz, Gulyás Gergő? Kitől félsz, Kubatov Gábor? Kitől félsz, Lázár János? Kitől félsz, Rogán Antal? Kitől félsz, Kósa Lajos? Kitől félsz, Németh Szilárd? Kitől félsz, Szijjártó Péter? Kitől félsz, Orbán Viktor? Az emberektől?”

- kérdezte posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter nem sokkal azután posztolta ezt, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón beszélt a tiszás képviselőjelöltekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, szerint még a „Tisza Párt elnöke is meg van győződve arról, hogy a saját jelöltjeik olyan hülyék, hogy egy mondatot sem mondhatnak a nyilvánosság előtt”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Politico: Trump addig nem hívja meg Zelenszkijt a Fehér Házba, amíg alá nem ír egy békemegállapodást
A Politico értesülései szerint az amerikai kormány el akarja érni egy megállapodás aláírását, csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Azt közölték, a végleges béketerv tartalmazni fogja ezeket.


Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.

„A Trump-adminisztráció többször is nyilvánosan és privát keretek között is megerősítette, hogy minden megállapodásnak teljes körű biztonsági garanciákat és elrettentő hatást kell nyújtania Ukrajna részére”

– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mindig örömmel fogadjuk” - Ezt üzente Putyin Orbánnak, aki pénteken Moszkvába utazhat
A kedves szavak mögött komoly üzleti érdekek húzódhatnak meg. A paksi atomerőmű több ezer milliárd forintos bővítése is napirenden lehet.


Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.

„Ha Orbán miniszterelnök lehetségesnek tartja, hogy elfogadja a meghívásunkat, mindig örömmel fogadjuk”

– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.

A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.

A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.

Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.

A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megtörtént, amire 1952 óta nem volt példa: 9,5 millió alá esett Magyarország népessége
A KSH friss adatai szerint csak idén több mint 42 ezerrel lettünk kevesebben. A természetes fogyás mértéke ezzel átlépte a lélektani határt.


1952 óta először 9,5 millió fő alá csökkent Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint január és október között 42 444 fős természetes fogyás következett be, ami a január 1-i 9 539 502 fős induló létszámot a lélektani határ alá vitte.

A hivatal közlése szerint októberben 5979 gyermek született és 10 333-an haltak meg, így a halálozások száma 4354 fővel haladta meg a születésekét. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,31–1,32-re süllyedt az egy évvel korábbi 1,39-ről.

Korábban nem fordult elő, hogy egy 31 napos hónapban 6 ezer alá essen a születésszám, idén azonban márciusban, májusban és októberben is ez történt.

A tavaly október és idén szeptember közötti 12 hónapban 73 547 gyermek született, ami 6,6 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző egy évben. Ugyanezen időszak alatt 125 695-en haltak meg, a természetes fogyás így 52 148 fő volt.

„Egyrészt folyamatosan csökken és csökkenni is fog a szülőképes korban lévő nők száma, másrészt – és ez a fontosabb –, hogy visszaesik a párkapcsolatban élő nők termékenysége” – mondta még szeptemberben az Infostartnak Spéder Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára.

A kormány a demográfiai helyzetre korábban egy sor családpolitikai intézkedéssel reagált. A kabinet bejelentette a családi adókedvezmény kétlépcsős duplázását, a csed és a gyed személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a háromgyermekes, majd később a kétgyermekes édesanyák adómentességét. A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedésekkel egy kétgyermekes család havi 189 ezer forinttal, egy háromgyermekes pedig 307 ezer forinttal juthat több pénzhez.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter augusztusban hirdette meg programját, amely szerint kormányra kerülésük esetén 2035-ig megállítanák a népességfogyást, 2050-re pedig az a cél, hogy a magyarság lélekszáma újra tízmillió fölött legyen. Mint fogalmazott, „ez nem számháború, ez életprogram”.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója előzetes adatokat közöl, amelyeket a nemzetközi vándorlás későbbi adatai még módosíthatnak, de ez a korrekció az elmúlt években jellemzően csak néhány száz fős eltérést jelentett havonta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk