Beszéd közben rosszul lett és nem sokkal később meghalt Alex Salmond skót politikus egy nemzetközi rendezvényen Észak-Macedóniában, írja az MTI.
Alex Salmond december 31-én ünnepelte volna 70. születésnapját.
A Skót Nemzeti Párt (SNP) meghatározó vezetője volt két évtizeden keresztül, 1990 és 2000, majd 2004 és 2014 között, kormányfőként 2007-től 2014-ig irányította Skóciát.
Az SNP fő célja mindig is Skócia függetlenné válása volt, valamint az Európai Unióhoz való visszacsatlakozás önálló tagállamként. Salmond vezetésével a párt először 2007-ben került kormányra, majd 2011-ben abszolút többséget szereztek a skót parlamentben, ahol 69 képviselői helyet foglaltak el a 129-ből. Bár az SNP jelenleg is a legnagyobb párt Skóciában, az abszolút többségét 2016-ban elveszítette.
Salmond miniszterelnökségének egyik legfontosabb eseménye a 2014-es népszavazás volt Skócia függetlenségéről.
Bár a Yes Scotland kampánycsoport élén ő küzdött az elszakadásért, végül a maradás hívei győztek 55%-os többséggel. Salmond nem sokkal a népszavazás után lemondott.
A referendum bukása után azonban nemcsak politikailag került nehéz helyzetbe: 2018-ban szexuális bűncselekmények vádjával indult ellene eljárás, és 2019-ben őrizetbe is vették. Salmond végig tagadta a vádakat, és pert indított a skót kormány ellen az ügy kezelése miatt.
Végül felmentették minden vádpont alól, a bíróság pedig kimondta, hogy Nicola Sturgeon kormánya hibákat követett el az ügy vizsgálata során.
Salmond 2021-ben új pártot alapított Alba néven, amely szintén a függetlenségért küzd, de eddig nem sikerült parlamenti mandátumot szerezniük. Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök egy szombat esti megemlékezésében „monumentális alaknak” nevezte Salmondot, aki sokat tett Skócia történelmének és kultúrájának megőrzéséért.
Beszéd közben rosszul lett és nem sokkal később meghalt Alex Salmond skót politikus egy nemzetközi rendezvényen Észak-Macedóniában, írja az MTI.
Alex Salmond december 31-én ünnepelte volna 70. születésnapját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Osztrák játékos örülhet az EuroMillions történetének legnagyobb főnyereményének, ugyanis a pénteki sorsoláson kihirdetett számokat követően
nyugati szomszédunk egy szerencsés állampolgára nyerte meg 250 millió eurós, azaz több mint 100 milliárd forintos fődíjat.
A nyertes számok a következők voltak: 10, 21, 30, 42 és 45.
Az osztrák lottótársaság tájékoztatása szerint egyébként ez már a 19. alkalom, hogy osztrák játékos nyert az Európa-szerte játszott EuroMillionson a játék indulása óta.
A pénteki nyeremény azért halmozódott fel ilyen hatalmas összegre, mert a keddi sorsoláson senki sem találta el a helyes számokat, így a főnyeremény továbbgörgetődött.
A jelenlegi nyertes egyúttal megdöntötte a korábbi rekordot is: 2022. július 19-én egy névtelenséget kérő játékos vitt el 233 millió eurót, vagyis több mint 78 milliárd forintot.
A Forbes 2024-es listája szerint Magyarországon a 29. leggazdagabb embernek az Opus Global igazgatósági tagja, a TV2-ben is érdekelt Vida József számít, 90,8 milliárd becsült vagyonnal. Az osztrák nyertes a hazai listán őt előzné nyereményével, nem sokkal lemaradva a 28. helyet elfoglaló Hernádi Zsolt Mol-vezértől.
Újabb elképesztő beruházást mutatott be Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a Baranya megyei Alsószentmártonban járt, ahol egy „bölcsődeépítést” mutatott be. A projekt 340 millió forintból valósult meg, de bölcsődéseket nem talált a helyszínen. Mint írja:
„Bölcsisek helyett a bukott fideszes polgármester rokonait találtam ott, akik nagy hangon elhajtottak – pedig én csak a fantasztikus új fejlesztést szerettem volna – országgyűlési képviselőként – megtekinteni.”
Hozzátette: „Egészen vicces volt a kedvemért a kapura kiragasztott két papírlap, miszerint tilos fotózni és építési területről van szó. Valamit ki kellett találni gyorsan, amikor meghallották, hogy a faluba érkeztem. Találhattak volna ki jobbat is, hiszen a "bölcsődét" már tavaly márciusban "átadták" a propagandasajtó szerint.”
Hadházy szerint „a "bölcsődézés" sajnos mostanra egy elterjedt elkövetési forma lett, mint a 90-es években az olajozás.”
A képviselő egyébként további ügyeket tárt fel a falu életéből:
„- A pénzt nem az önkormányzat, hanem egy "Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület" fantázianevű egyesület nyerte, amelyet a bukott polgármester rokonai jegyeznek.
- Az 1300 fős, rendkívül szegény településnek van egy önkormányzati óvodája is, korábban azt vezette a bukott polgármester rokona. Azt az óvodát elvileg 50 millióért újította fel, sajnos abból alig látszik valami.
- Ellenben a polgármester bukása után a volt óvodavezető kipakolta az ovi bútorait, most a bútorok a csilliós "bölcsi" tornácán voltak láthatóak ottjártamkor.
- A kis településen működik egy valódi, minden igényt kielégítő katolikus egyházi óvoda és bölcsőde is. Emiatt ez a 340 millió akkor is maga lenne az elherdált pénz szimbóluma, ha megpróbálnák gyerekekkel feltölteni.”
Hadházy Ákos megjegyezte azt is, hogy „Alsószentmárton ezzel együtt egyike azon kis szigeteknek , ahol legyőzték a fideszes kiskirályt az önkormányzati választásokon.” Hozzátette ugyanakkor, hogy „sajnos ezeken a településeken az EP-listán viszont ugyanannyit kapott a Fidesz, mint korábban.”
Újabb elképesztő beruházást mutatott be Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a Baranya megyei Alsószentmártonban járt, ahol egy „bölcsődeépítést” mutatott be. A projekt 340 millió forintból valósult meg, de bölcsődéseket nem talált a helyszínen. Mint írja:
„Bölcsisek helyett a bukott fideszes polgármester rokonait találtam ott, akik nagy hangon elhajtottak – pedig én csak a fantasztikus új fejlesztést szerettem volna – országgyűlési képviselőként – megtekinteni.”
Hozzátette: „Egészen vicces volt a kedvemért a kapura kiragasztott két papírlap, miszerint tilos fotózni és építési területről van szó. Valamit ki kellett találni gyorsan, amikor meghallották, hogy a faluba érkeztem. Találhattak volna ki jobbat is, hiszen a "bölcsődét" már tavaly márciusban "átadták" a propagandasajtó szerint.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék” – Donald Trump szerint katonai erő nélkül is övék lehet a sziget, de nem zár ki semmit
Az amerikai elnök egy interjúban beszélt az autóipari vámokról, és ezzel kapcsolatban arról is, hogy egyáltalán nem bánja, ha más országok autói drágábbak lesznek, mert az emberek úgyis amerikai kocsikat vesznek majd.
Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.
Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:
„Az üzenet egyszerű: gratulálok, ha az Egyesült Államokban gyártod az autódat, rengeteg pénzt fogsz keresni. Ha nem, akkor valószínűleg ide kell jönnöd, mert aki itt gyártja, arra nem vonatkozik a vám.”
Azt is hozzátette: „Egyáltalán nem érdekel, ha árat emelnek, mert az emberek úgyis amerikai autót fognak venni.” Sőt: „Remélem, árat emelnek, mert akkor az emberek amerikai autót vesznek. Van elég belőlük.”
Egy elnöki tanácsadó később pontosította, hogy Trump a külföldi autók árára gondolt. Korábban az NBC News arról írt, hogy nemcsak a külföldi autók, hanem azok alkatrészei is érintettek lesznek, még akkor is, ha az autót az USA-ban szerelik össze.
Trump hangsúlyozta: a vámok nem ideiglenesek. Mint mondta: „A világ 40 éve és még régebb óta kihasználja az Egyesült Államokat. Mi csak igazságosak vagyunk, sőt, én kifejezetten nagyvonalú vagyok.”
A bejelentés néhány héttel előzte meg Trump úgynevezett „Felszabadítás napját”, amikor több fogyasztási cikkre is kivetik az új vámokat. A lépést több vezető is bírálta, például Shigeru Ishiba japán és Mark Carney kanadai miniszterelnök. Carney szerint: „Ezek a vámok indokolatlanok, és az a régi kapcsolat, amit az Egyesült Államokkal ápoltunk – amely a gazdaságaink szoros összefonódásán és szoros katonai együttműködésen alapult –, véget ért.”
Az interjúban szóba került a Signal-ügy is. Nemrég derült ki, hogy Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó véletlenül hozzáadott egy újságírót egy csoportos csevegéshez, ahol magas rangú tisztviselők egy jemeni katonai csapás részleteiről egyeztettek. Trump erre reagálva azt mondta: „Nem rúgok ki embereket álhírek és boszorkányüldözések miatt.” Az ügyet végig „kamunak” nevezte. Mikor arról kérdezték, továbbra is bízik-e Waltzban és Pete Hegseth védelmi miniszterben, annyit mondott: „Igen, megbízom bennük.” Hozzátette:
„Ez egy boszorkányüldözés, és a fake newsok – mint önök is – állandóan erről beszélnek. Közben pedig volt egy hatalmas sikerünk. Keményen és halálosan lecsaptunk. De erről senki nem akar beszélni. Csak a marhaságokkal foglalkoznak. Ez kamu.”
Az Atlantic főszerkesztője, Jeffrey Goldberg szerint őt is hozzáadták a kormányzati chatcsoporthoz, Trump-kormány szerint viszont a megosztott információk nem voltak titkosak. Trump így fogalmazott: „Fogalmam sincs, mi az a Signal. Nem is érdekel. Csak annyit tudok, hogy ez egy újabb boszorkányüldözés, és a sajtó csak erről akar beszélni, mert semmi más témájuk nincs. Ez volt az ország történetének legsikeresebb első 100 napja.”
Trump az interjúban Grönlandról is beszélt. Elmondta, hogy „teljesen komolyan” tárgyalt már annak megszerzéséről. Azt mondta:
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék.”
Szerinte „jó esély van rá, hogy ezt katonai erő nélkül is elérjük”, de nem zár ki semmit.
Az interjú előtti napon JD Vance alelnök és felesége Grönlandon jártak, ahol beszédet mondtak az amerikai űrhaderő ottani bázisán. Vance úgy fogalmazott: „Üzenetünk Dániának nagyon egyszerű – nem szolgálták jól Grönland népét.” Amikor Trumpot arról kérdezték, milyen üzenetet küldene Grönland megszerzése Oroszországnak vagy a világnak, így válaszolt: „Nem igazán gondolok erre. Nem is érdekel. Grönland teljesen külön téma. Nemzetközi béke. Nemzetközi biztonság és erő.” Majd így zárta: „Orosz, kínai és más országok hajói hajóznak Grönland partjainál. Nem fogjuk hagyni, hogy olyan dolgok történjenek, amelyek ártanak a világnak vagy az Egyesült Államoknak.”
Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.
Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takarítani akarta nagyszülei sírját, Dél-Korea történetének legnagyobb erdőtüzét okozta
A középkorú férfi lánya szerint apja egy öngyújtóval akarta elégetni a sír fölé hajló ágakat. A szél azonban elvitte a lángokat, és kialakult a pusztító tűz.
Dél-Koreában nyomozást indítottak egy 56 éves férfi ellen, aki március 22-én Uiseong térségében rendbe akarta tenni nagyszülei sírját. A hatóságok szerint ekkor keletkezhetett az a tűz, amely később az ország történetének legsúlyosabb erdőtüzeivé vált.
A férfi lánya elmondta a nyomozóknak, hogy az apja egy öngyújtóval próbálta elégetni a sír fölé hajló ágakat. A Yonhap hírügynökség szerint így fogalmazott:
„A szél belekapott a lángokba, és az egész elharapózott – így alakult ki a tűz.”
A rendőrség szombaton, őrizetbe vétel nélkül, gyanúsítottként hallgatta ki a férfit. Újabb kihallgatásra csak akkor kerül sor, ha a helyszíni vizsgálat befejeződik, ez viszont akár több mint egy hónapot is igénybe vehet. A hatóságok egyikük nevét sem hozták nyilvánosságra, és hivatalosan egyelőre nem erősítették meg a történteket.
A pusztító tüzek eddig 30 ember életét követelték, köztük egy helikopterpilótáét is, aki a lángok oltása közben szenvedett balesetet.
Az országban több mint 48 000 hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, elsősorban az erős szél és a rendkívül száraz időjárás miatt. A térség hónapok óta jóval kevesebb csapadékot kap az átlagnál, miután 2024-ben Dél-Korea történetének legmelegebb évét zárta.
A legsúlyosabban érintett terület Uiseong volt, ahol 12 800 hektárnyi erdő égett le. A lángok több történelmi helyszínt is elpusztítottak, köztük a 7. századból származó Gounsa templomegyüttest is. A Koreai Erdészeti Szolgálat munkatársai több helyszínen is figyelik és próbálják megfékezni a tüzeket.
Dél-Koreában nyomozást indítottak egy 56 éves férfi ellen, aki március 22-én Uiseong térségében rendbe akarta tenni nagyszülei sírját. A hatóságok szerint ekkor keletkezhetett az a tűz, amely később az ország történetének legsúlyosabb erdőtüzeivé vált.
A férfi lánya elmondta a nyomozóknak, hogy az apja egy öngyújtóval próbálta elégetni a sír fölé hajló ágakat. A Yonhap hírügynökség szerint így fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
