Ahogyan lapunk is megírta, pénteken erős, 7,7-es magnitúdójú földrengés rázta meg az ország középső részét, az epicentrum Sagaing közelében volt. A rengés erejét jól mutatja, hogy még az ezer kilométerre fekvő Bangkokban is súlyos épületkárok keletkeztek, de a dél-kínai Jünnan tartományban is érezni lehetett a földmozgást.
A mianmari katonai junta közlése szerint eddig 1002 halálos áldozatot és 2376 sérültet regisztráltak
– írja a BBC. Azt is hozzátették, hogy „a részletes adatok gyűjtése még folyamatban van”, így a számok a következő napokban tovább nőhetnek.
Több mint 2000 bejelentést kaptak a bangkoki épületek szerkezeti repedéseiről szombatig, miközben a kormány 700 építmény részletes vizsgálatát tervezi - közölte a regionális kormányzó.
A mentők „létfontosságú jeleket észleltek 15, még mindig csapdába esett személytől” az összedőlt torony romjai között Bangkok népszerű Chatuchak piaca közelében – mondta a város kormányzója - írta a CNN.
A legtöbb áldozat Mandalayban, az ország második legnagyobb városában vesztette életét.
Az ország vezetése segítséget kért a környező országoktól, amire India és Kína már reagált is.
Thaiföldön is komoly károkat okozott a földrengés. Hat ember életét vesztette, és továbbra is keresnek mintegy száz munkást, akik egy felhőkarcoló romjai alatt rekedhettek. A hatóságok több mint száz mérnököt küldenek ki, hogy felmérjék az épületek állapotát, miután több mint kétezer kárbejelentést kaptak.
Mianmar területén nem ritkák az erős földrengések, az elmúlt száz évben több alkalommal is mértek hetesnél nagyobb erősségű mozgásokat. A mostani epicentrum is egy ismert törésvonal közelében helyezkedett el.
Ahogyan lapunk is megírta, pénteken erős, 7,7-es magnitúdójú földrengés rázta meg az ország középső részét, az epicentrum Sagaing közelében volt. A rengés erejét jól mutatja, hogy még az ezer kilométerre fekvő Bangkokban is súlyos épületkárok keletkeztek, de a dél-kínai Jünnan tartományban is érezni lehetett a földmozgást.
A mianmari katonai junta közlése szerint eddig 1002 halálos áldozatot és 2376 sérültet regisztráltak
– írja a BBC. Azt is hozzátették, hogy „a részletes adatok gyűjtése még folyamatban van”, így a számok a következő napokban tovább nőhetnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Pánik és halál a tenger mélyén” – Megszólaltak a túlélők a hurghadai tengeralattjáró-tragédia után
Egy alkalmazott a kórházban így számolt be a mentésről a helyi kormányzónak: „Hat embert láttunk a víz alatt vergődni, közülük sikerült többet is kihúznunk.”
Megrázó tragédia rázta meg az egyiptomi Hurghada üdülőhelyet csütörtökön! Egy turistákat szállító tengeralattjáró elsüllyedt a Vörös-tengerben, a fedélzetén lévő emberek közül hatan életüket vesztették – köztük két gyermek is. A túlélők és korábbi utasok is megszólaltak, és hátborzongató részleteket osztottak meg.
A Sindbad Submarines nevű cég tengeralattjáróján összesen 50 ember tartózkodott – 45 turista és 5 fős személyzet –, amikor bekövetkezett a baj. A szerencsétlenség idején az utasok éppen a korallzátonyokat csodálták, mindössze egy kilométerre a parttól, a Hurghada Marriott szálloda közelében, amikor a jármű váratlanul süllyedni kezdett.
A fedélzeten kitört a káosz, sokan megpróbáltak kiúszni, de sajnos nem mindenki jutott élve a felszínre.
„Néhányan ki tudtak úszni, néhányan nem”
Jelena Boldarjova, aki túlélte a tragédiát, elmondta, hogy a tengeralattjáró nyitott ajtókkal indult el a mélybe, az utasok pedig fejvesztve próbáltak menekülni. Ő és a férje ki tudtak úszni, de lányukat és édesanyját súlyos sérülésekkel vitték kórházba.
Egy másik turista is megszólalt, aki elmondta: már éppen beszálltak volna, amikor a tengeralattjáró hirtelen süllyedni kezdett, nyitott ajtókkal. Egyikük hallotta, ahogy a fedélzeti dolgozó kétségbeesve kiabál: „Állj! Állj!”, miközben próbálta visszatartani az utasokat a beszállástól.
Egy alkalmazott a kórházban így számolt be a mentésről a helyi kormányzónak: „Hat embert láttunk a víz alatt vergődni, közülük sikerült többet is kihúznunk.” Ezt később a hatóságok egy videóban is megosztották - írta a Guardian.
Külföldiek is voltak a túlélők között
A hivatalos adatok szerint a hat halálos áldozat mind orosz állampolgár volt, köztük két gyermek és négy felnőtt. Egy házaspár is életét vesztette, de a lányuk túlélte a tragédiát. A kimentettek között indiai, norvég és svéd turisták is voltak. A helyi kormányzó elmondta: a 39 megmentett utas közül 29-en megsérültek, négy embert – köztük legalább egy gyermeket – intenzív osztályra szállítottak.
Az orosz konzulátus szerint a baleset reggel 10 körül történt, amikor a tengeralattjáró nekiütközött a zátonyoknak. „Az első adatok szerint a legtöbb utast sikerült kimenteni, majd a hurghadai kórházakba és szállodákba vitték őket” – közölték.
A hatóságok hangsúlyozták: a tengeralattjárónak minden engedélye megvolt, és a kapitány is rendelkezett a szükséges képesítésekkel. A cég honlapja szerint a járművek 25 méteres mélységig merülnek, és akár 75 méteres víznyomásnak is ellenállnak. Az oldalukon azt is írják, hogy a hajók oxigénmaszkkal és mentőmellénnyel felszereltek – ennek ellenére több utas is azt állítja: a fedélzeten nem kaptak mentőmellényt.
Dr. James Aldridge, aki nemrég utazott a cég egyik tengeralattjáróján, elmondta: „Nem volt zsúfolt, végig biztonságban éreztem magam.” Azt azonban ő is megerősítette: mentőmellényt nekik sem adtak - írta meg a 24.hu.
„Legalább háromszor kellett visszatérnünk a felszínre”
Benjamin Grey februárban járt a tengeralattjárón családjával, ő viszont már az út során is gondokat tapasztalt. „Legalább háromszor kellett visszamennünk a felszínre. A búvárok kint mintha kövekkel csapkodták volna a tengeralattjáró alját” – mesélte. Ráadásul elmondása szerint indulás előtt senki nem tartott biztonsági eligazítást.
Nem ez volt az első tragédia a Vörös-tengeren
Az utóbbi időben több halálos baleset is történt a térségben. Tavaly nyáron francia turistákat kellett kimenteni egy elsüllyedt hajóról, 2023-ban pedig három brit turista halt meg, amikor kigyulladt a jachtjuk. Novemberben egy búvárhajó is felborult Marsa Alam közelében – akkor négyen vesztették életüket, heten pedig eltűntek.
Hurghada a külföldi turisták egyik legnépszerűbb célpontja, a repülőtér tavaly több mint 9 millió utast fogadott. Az idegenforgalom kulcsszerepet játszik Egyiptom gazdaságában, 2024-ben 14,1 milliárd dollár bevételt hozott az országnak.
A baleset pontos okát továbbra is vizsgálják, egyelőre csak a személyzet kihallgatása történt meg. A helyiek és a turisták egyaránt választ várnak: hogyan történhetett meg mindez?
Megrázó tragédia rázta meg az egyiptomi Hurghada üdülőhelyet csütörtökön! Egy turistákat szállító tengeralattjáró elsüllyedt a Vörös-tengerben, a fedélzetén lévő emberek közül hatan életüket vesztették – köztük két gyermek is. A túlélők és korábbi utasok is megszólaltak, és hátborzongató részleteket osztottak meg.
A Sindbad Submarines nevű cég tengeralattjáróján összesen 50 ember tartózkodott – 45 turista és 5 fős személyzet –, amikor bekövetkezett a baj. A szerencsétlenség idején az utasok éppen a korallzátonyokat csodálták, mindössze egy kilométerre a parttól, a Hurghada Marriott szálloda közelében, amikor a jármű váratlanul süllyedni kezdett.
A fedélzeten kitört a káosz, sokan megpróbáltak kiúszni, de sajnos nem mindenki jutott élve a felszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rohadt hideg van itt. Erről senki nem szólt nekem” – Trump alelnöke megérkezett Grönlandra
A grönlandiak nem kérnek az amerikaiakból, mégis Vance alelnök feleségével együtt érkezett a szigetre. Trump pedig továbbra is ragaszkodik a terület bekebelezéséhez.
J.D. Vance amerikai alelnök pénteken érkezett meg Grönlandra feleségével, Usha Vance-szel. Korábban már nagy figyelmet keltett, hogy a Fehér Ház bejelentette: Usha Vance és fiuk a szigetre látogat, később azonban az is kiderült, hogy maga az alelnök is csatlakozik hozzájuk.
Az alelnök megérkezése után rögtön az időjárást emlegette: „Rohadt hideg van itt. Erről senki nem szólt nekem.” Később az amerikai katonáknak is hasonlóan fogalmazott: „köszönöm a meleg fogadtatást ebben a hideg időben”.
Vance ezzel a látogatással lett a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki valaha járt Grönlandon. A katonáknak tartott beszédében kiemelte, hogy az amerikai bázis a szigeten kulcsszerepet játszik Észak-Amerikát érintő rakétaveszélyek megfigyelésében, és fontos lesz a jövőbeli sarkvidéki hajózási útvonalak és tengeri csatornák szempontjából is.
A látogatás előzménye, hogy Donald Trump tavaly decemberben vetette fel először hivatalosan: az Egyesült Államok szeretné megszerezni Grönlandot. A grönlandiak többsége azonban ezt elutasítja. Egy januári közvélemény-kutatás szerint
a helyiek 85 százaléka nem támogatja, hogy a sziget amerikai fennhatóság alá kerüljön. A márciusi választás előtti utolsó tévévitán pedig a hat pártelnök közül öten mondtak nemet arra a kérdésre, hogy megbízhatnak-e Donald Trumpban.
Vance beszédében arról is beszélt, hogy üzenetet küldenek Dániának, mert szerinte nem végeztek jó munkát a grönlandi emberek érdekében, és nem fektettek elegendő pénzt a sziget biztonságába. „Ezért olyan Trump politikája, amilyen” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják a grönlandiak önrendelkezési jogát, a vitájuk nem a helyiekkel, hanem a dánokkal van.
Az alelnök hozzátette, hogy szerinte Kína és Oroszország jelenleg nagyobb érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt, mint az Egyesült Államok európai szövetségesei, és Dániát hibáztatta, amiért „alig fektetett be” a terület „biztonsági rendszerébe”.
Az alelnök azt is elmondta, hogy jelenleg nem tervezik az amerikai katonai jelenlét növelését Grönlandon, ugyanakkor szerinte Kína és Oroszország egyre nagyobb térnyerése miatt „fel kell ébredniük”.
Amikor arról kérdezték, van-e már katonai terve az Egyesült Államoknak a sziget elfoglalására, Vance azt mondta: „Mi úgy gondoljuk, hogy a grönlandiak a saját önrendelkezésük alapján fognak úgy dönteni, hogy függetlenednek Dániától, és ezután beszélünk majd a grönlandiakkal a sziget jövőjéről.” Azt is hozzátette: „Nem gondoljuk, hogy valaha is szükség lenne katonai erőre.”
Donald Trump egy héttel a grönlandi választások előtt, az amerikai kongresszus két házának összevont ülésén közölte: „nemzetbiztonsági okokból szükségünk van Grönlandra”, majd hozzátette: „így vagy úgy, de megszerezzük.” A választások után pedig úgy fogalmazott: „Szerintem Grönland annektálása meg fog történni.”
J.D. Vance amerikai alelnök pénteken érkezett meg Grönlandra feleségével, Usha Vance-szel. Korábban már nagy figyelmet keltett, hogy a Fehér Ház bejelentette: Usha Vance és fiuk a szigetre látogat, később azonban az is kiderült, hogy maga az alelnök is csatlakozik hozzájuk.
Az alelnök megérkezése után rögtön az időjárást emlegette: „Rohadt hideg van itt. Erről senki nem szólt nekem.” Később az amerikai katonáknak is hasonlóan fogalmazott: „köszönöm a meleg fogadtatást ebben a hideg időben”.
Vance ezzel a látogatással lett a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki valaha járt Grönlandon. A katonáknak tartott beszédében kiemelte, hogy az amerikai bázis a szigeten kulcsszerepet játszik Észak-Amerikát érintő rakétaveszélyek megfigyelésében, és fontos lesz a jövőbeli sarkvidéki hajózási útvonalak és tengeri csatornák szempontjából is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Závecz-kutatás: Már stabilan veri a Fideszt a TISZA Párt – Itt vannak a friss számok, az emberek 55 százaléka kormányváltást szeretne
A fiatalok és a diplomások körében különösen erős a TISZA Párt. A Fidesz szavazók 98 százaléka, a TISZA támogatói 87 százaléka bízik saját pártja sikerében.
A Závecz Research legújabb felmérése szerint továbbra is a TISZA Párt vezeti a pártok versenyét.
A biztos szavazók és pártot választók körében a TISZÁT jelenleg 40 százalék támogatja, míg a Fidesz 35 százalékon áll.
A DK támogatottsága 7, a Mi Hazánké 6 százalék, a Momentum pedig 4 százalékon van, ezzel közel került a parlamenti küszöbhöz. A kutatásban 1000 embert kérdeztek meg március 16. és 25. között, a hibahatár 3,2 százalék.
A pártok tábora az utóbbi hónapokban mindkét oldalon nőtt. A választókorú népesség körében a TISZA Párt 26-ról 29 százalékra, a Fidesz 24-ről 26 százalékra erősödött. A Závecz becslése szerint a TISZA Pártnak nagyjából 2,3 millió, a Fidesznek pedig 2,1 millió szimpatizánsa lehet. A teljes népességet nézve a DK jelenleg 6, a Mi Hazánk pedig 5 százalékos támogatottságot mondhat magáénak.
A kutatás kitért arra is, hogy a pártok támogatottságát jelentősen befolyásolja az életkor és az iskolai végzettség. A 40 év alattiaknál a TISZA Párt kétszer akkora támogatottsággal rendelkezik, mint a Fidesz: előbbi 38, utóbbi 20 százalékon áll. A 60 év felettieknél viszont a Fidesz előnye látható, ebben a korosztályban 34 százalék támogatja őket, míg a Tiszát 21 százalék.
Az iskolai végzettség alapján is eltérések figyelhetők meg. Az alapfokú végzettségűek körében a Fidesz 35 százalékkal vezet, a Tisza itt 22 százalékot ér el. A szakmunkás végzettségűeknél már a TISZA áll jobban 27 százalékkal, a Fidesz pedig 23 százalékot kapna. Az érettségizettek és a diplomások körében is a TISZA vezet: az érettségizetteknél 31-24 százalék, a diplomásoknál pedig 30-22 százalék az arány a Tisza javára.
A felmérés szerint
a választók 55 százaléka kormányváltást szeretne 2026-ban, míg 38 százalék azok aránya, akik a jelenlegi kormánynak szavaznának újabb bizalmat.
A választók a várható győztest is megosztottan látják: 39 százalék szerint a TISZA Párt, 38 százalék szerint pedig a Fidesz szerezheti meg a legtöbb parlamenti helyet. A Fidesz szavazók 98 százaléka, a TISZA támogatói 87 százaléka bízik saját pártja sikerében.
A Telex folyamatosan figyelemmel kíséri a közvélemény-kutatók méréseit, köztük a 21 Kutatóközpont, az Idea, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és a Závecz eredményeit is. Ezekből jól látható, hogyan alakult a pártok támogatottsága 2024 júniusa óta.
A Závecz Research legújabb felmérése szerint továbbra is a TISZA Párt vezeti a pártok versenyét.
A biztos szavazók és pártot választók körében a TISZÁT jelenleg 40 százalék támogatja, míg a Fidesz 35 százalékon áll.
A DK támogatottsága 7, a Mi Hazánké 6 százalék, a Momentum pedig 4 százalékon van, ezzel közel került a parlamenti küszöbhöz. A kutatásban 1000 embert kérdeztek meg március 16. és 25. között, a hibahatár 3,2 százalék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Matolcsy-klán és Orbán már rég megegyezett a Nemzeti Bankból ellopott szajré felosztásáról
A Tisza Párt vezére úgy hiszi, néhány napon belül őrizetbe fognak venni NER oligarchákat, fenntartva azt a látszatot, hogy a korruciós bűncselekményeknek van bármilyen következménye.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szombaton délelőtti Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a Nemzeti Bankból ellopott százmilliárdok körül zajló ügy valójában a egy vagyonátrendezés része, amelyet egy látszatnyomozás és néhány NER-oligarcha őrizetbe vétele kísér. A politikus azt írja:
„A Nemzeti Bankból lopott százmilliárdok, Lázár János új szerepe és kormányzati oligarchák őrizetbe vétele.
A Matolcsy-klán és Orbán már rég megegyezett a Nemzeti Bankból ellopott szajré felosztásáról. Hűtlen kezelés miatt csak azért folyik az ügyészségi nyomozás, mert az eddigi legnagyobb fideszes korrupciós botrányban lengyel és svájci cégek is érintettek, és úgy kell csinálni, mintha történne valami.”
Magyar Péter szerint, ha a lopott szajré nagyobb része átadásra kerül, a nyomozás Orbánék forgatókönyve szerint évekig elhúzható. Szerinte érdemes figyelni, kinél kötnek ki a svájci kastélyok, New York-i ingatlanok, éttermek, sportautók és százmilliárdok, miközben Orbán legfőbb bizalmasai – államtitkárok, képviselők, Tiborcz emberei, polgármesterek és még a legfőbb ügyész felesége is – érintettek a jegybanknál éveken át zajló szabadrablásban.
Magyar Péter úgy hiszi: „Ezért, elterelendő a figyelmet, várhatóan napokon belül őrizetbe vesznek NER oligarchákat. Azt a látszatott igyekeznek majd kelteni, mintha a korrupciós bűncselekményeknek lenne bármilyen következménye. De senki ne dőljön be, ez csak a színház és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerén belüli vagyonok újraelosztásának a része.”
„Közben pedig elkezdik építeni az egyik legnagyobb politikus-oligarcha, gróf batidai Lázár János egyszerű ember imázsát. Őt szánják az oligarchák elleni kormányzati fellépés és a Fideszen belüli megtisztulás arcának…”
– hangsúlyozta a Tisza Párt politikusa. Kiemelte:
„Mennyire kell cinikusnak lenni ahhoz, hogy a tízmilliárdokat, luxusáruházat, kastélyt, több száz hektáros birtokot összeharácsoló földesúr, Lázár János beszéljen a fideszes luxus visszaszorításáról?”
Posztja végén pedig hozzátette:
„Vége van, elvtársak! Tovarisi Konyec.”
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szombaton délelőtti Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a Nemzeti Bankból ellopott százmilliárdok körül zajló ügy valójában a egy vagyonátrendezés része, amelyet egy látszatnyomozás és néhány NER-oligarcha őrizetbe vétele kísér. A politikus azt írja:
„A Nemzeti Bankból lopott százmilliárdok, Lázár János új szerepe és kormányzati oligarchák őrizetbe vétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
