Ahogy arról korábban írtunk, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi ügyben eljárást folytat egy plébános ellen. A Válasz Online cikke szerint a szóban forgó pap Pajor András atya, aki a közösségi médiában erős kormányszimpátiájáról és az orosz propaganda terjesztéséről volt híres. Korábban olyan is volt, hogy választások előtt a Fidesz mellett kampányolt. Érdemei elismeréséül 2023-ban lovagkeresztet kapott.
Pajor atya az ügyről író Válasz Online-nak semmilyen formában nem reagált, de csütörtök este a Facebookon közzétett egy rövid közleményt:
„Súlyos lejárató kampány folyik ellenem. Nem magyarázkodom, mert nincs miért. Aki ismer, kérem, aszerint ítélje meg mindezt”.
A zaklatott fiúk beszámolója szerint az atya rendszeresen meztelenre vetkőztette a rá bízott fiatal fiúkat egy-egy esemény után „kullancsvizsgálat” címén. Olyan is előfordult, hogy meztelen felsőtesttel ölelgetett gyerekeket. Felmentését végül – korára és egészségi állapotára tekintettel – ő maga kérte.
Ahogy arról korábban írtunk, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi ügyben eljárást folytat egy plébános ellen. A Válasz Online cikke szerint a szóban forgó pap Pajor András atya, aki a közösségi médiában erős kormányszimpátiájáról és az orosz propaganda terjesztéséről volt híres. Korábban olyan is volt, hogy választások előtt a Fidesz mellett kampányolt. Érdemei elismeréséül 2023-ban lovagkeresztet kapott.
Orbán Viktor 1994-ben komolyan fontolgatta, hogy otthagyja a politikát, miután pártja, a Fidesz a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt az országgyűlési választásokon. Erről Betlen János korábbi tévériporter, az MTV Híradójának egykori főszerkesztője beszélt a Blikk Talk! adásában.
A jelenlegi miniszterelnök akkoriban annyira elkeseredett a választási eredmények miatt, hogy jogászként tervezett dolgozni egy cégnél, mondta el Betlen.
„Ő olyan, mint egy sportoló, az az ember, aki nem szeret veszíteni. Ő hozta létre a pártot, építette fel még egyszer és még egyszer, és egész más formában, mint azelőtt volt”
– fogalmazott Betlen.
A tévés megerősítette, hogy nem városi legenda: Orbán még 1991-ben megkérdezte tőle, milyennek látja a Fidesz jövőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy sosem voltak barátok, és nem is találkoznak rendszeresen, bár Orbán gesztusai alapján úgy véli, rokonszenves emberként tekint rá. „Apró gesztusokból következtetek erre, például amikor temetéseken összefutottunk, mindig biccentett felém” – mesélte Betlen.
A volt tévés arról is beszélt, hogy bár nem csapódott egyik politikai oldalhoz sem, mindkét oldalról kapott kritikákat. Például élő adásban kérdezett kényes ügyekről politikusokat, amivel sokszor neheztelést váltott ki.
A Blikk szerint Betlen olyan ügyeket is felidézett, amikor barátai vádolták meg alaptalanul. Például Vitézy László rendező, akivel jó viszonyban voltak, azt terjesztette róla, hogy III/III-as ügynök volt. „Pedig engem átvilágítottak, így ez kizárt volt, és 1974-től a pártállami rendőrség amúgy is gyanús emberként tartott nyilván” – mondta Betlen.
A beszélgetés során Betlen a mai politikai kérdésekről is elmondta véleményét, például a migráció kapcsán.
„Minden országnak vannak szabályai, amelyek alapján beengedi, akit jónak lát. De tetszőleges mennyiségben, tetszőleges idő alatt, tetszőleges helyszínekről, kultúrákból nem lehet becsődíteni tömegeket egy országba anélkül, hogy annak súlyos következményei lennének hosszabb távon”
– fejtette ki álláspontját.
A teljes beszélgetés részletei a Blikk oldalán olvashatók.
Orbán Viktor 1994-ben komolyan fontolgatta, hogy otthagyja a politikát, miután pártja, a Fidesz a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt az országgyűlési választásokon. Erről Betlen János korábbi tévériporter, az MTV Híradójának egykori főszerkesztője beszélt a Blikk Talk! adásában.
A jelenlegi miniszterelnök akkoriban annyira elkeseredett a választási eredmények miatt, hogy jogászként tervezett dolgozni egy cégnél, mondta el Betlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy néhány milliós Opel Astra miatt veszíti el az otthonát a Pózsa-család - számolt be róla a Blikk. Az összes tartozásuk mára 12 millió forintra nőtt, küszöbön az árverés, a családfő minden hitét elvesztette.
Pózsa Imre és felesége még 2007-ben vettek fel egy svájci frank alapú hitelt, hogy felújítsák a régi családi házukat, és vegyenek egy autót.
2010-ben azonban a nő elveszítette a munkáját, így már nem boldogultak a törlesztőrészletekkel.
A házuk átkerült az eszközkezelőhöz, de végül sikerült velük megállapodni, így kötöttek egy 2045-ig tartó hitelszerződést, amit azóta is rendesen törlesztenek.
Az autó után is fizettek, volt hogy havonta több százezer forintot, de a járművet 2015-ben lefoglalta egy behajtó cég.
„A végrehajtót személyesen megkerestem az első levonás alkalmával még 2014-ben, aki biztosított róla, hogy a fele nyugdíjam bőven elég arra, hogy a levonások rendben megtörténjenek” - mondta Pózsa Imre a lapnak. A sokféle hitelt az autó lefoglalása után egyben törlesztette, ugyanis egyesítették azokat. Így azonban nem vette észre, hogy mintegy tíz éve egyetlen fillér sem ment az autó törlesztésére.
„Kiderült, hogy a volt végrehajtó a konkrét tartozásunkat – feltehetően a faktoring céggel megegyezve – parkolópályára tette, azaz egy fillért nem utaltatott a faktoringnak”
- vélekedett Imre. Az annak idején 4,5 millió forintért vett Astrára a lefoglalásig kifizetett 4 milliót, a faktoring cég, ami átvette a követelést tőkealap-tartozás címén újabb 4 milliót követel, valamint 8 milliót járulékként. Az összegre csak akkor derült fény, amikor az eredeti végrehajtót egy másik váltotta le.
„Azonnal tettem több fizetési ajánlatot a faktoringnak, vállaltam, hogy 3-5 év alatt részletekben a teljes tartozást kifizetem feléjük, de ezt szinte azonnal elutasították. Kétszer tettem 3-5 milliós egyszeri, nagy összegű befizetési vállalást, amit szintén elutasítottak” - mondta Imre a Blikknek.
A család házán most végrehajtási jog van. Imre fél áron akarja meghirdetni az ingatlant, így meg tudja előzni a végrehajtást. A férfi azonban úgy sejti, azért nem jött vevő, mert mindenki arra vár, hogy a kikiáltási árat levigyék 50, vagy akár 25 százalékra.
„Az árverési összegbe a végrehajtó bevonta az eszközkezelővel kötött, 2045-ben lejáró szerződésünket, valamint az elmaradt, addig vont más banki tartozásokat is, így közel 22 millió Ft-ra sikerült feltornásznia a tartozásunkat”
– mondta a férfi. Imre mostanra elveszítette minden hitét, sok ügyvéddel egyeztetett már, de senki nem talált megoldást az ügyre.
Egy néhány milliós Opel Astra miatt veszíti el az otthonát a Pózsa-család - számolt be róla a Blikk. Az összes tartozásuk mára 12 millió forintra nőtt, küszöbön az árverés, a családfő minden hitét elvesztette.
Pózsa Imre és felesége még 2007-ben vettek fel egy svájci frank alapú hitelt, hogy felújítsák a régi családi házukat, és vegyenek egy autót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Január 12-én vasárnap délután 4 órakor kezdődött a Második Reformkor (2RK) által szervezett tüntetés Budapesten, a Március 15. téren. Az esemény apropója az volt, hogy Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelyen az amerikai kormányzat által pénzügyi szankciók alá vont személyek és szervezetek szerepelnek. A tüntetésen a párt vezetői mellett Puzsér Róbert publicista és Pitz Dániel youtuber is felszólalt.
A helyszínen pár száz ember gyűlt össze, akik elsőként Burány Árpád, a Második Reformkor politikusának beszédét hallgathatták meg. Burány szerint példátlan, hogy az Egyesült Államok szövetséges ország hivatalban lévő miniszterét szankcionálja, és elmondta, hogy elvárták volna Rogán megszólalását, ami azonban nem történt meg. Ezután Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke következett, aki szerint Rogán szégyent hozott Magyarországra, és nemcsak neki, de „barátainak is” távoznia kell.
Pitz Dániel beszédében kiemelte, hogy Rogán legnagyobb bűne nem a korrupció, hanem az új médiatörvény és a propagandagépezet megalkotása. „A propagandaminisztert az USA szankciós listára helyezte, amiért meglátásuk szerint a magyarországi korrupció középpontjában áll, annak egyik fő működtetője” – mondta.
Puzsér Róbert szarkasztikus stílusban bírálta Rogánt és a Fidesz politikáját.
Beszédében többek között kijelentette, hogy szeretné, ha az ország Orbán Viktor után Rogán Antalra szállna, hogy „egy színarany Bugattivá változtassa azt”.
A tüntetés utolsó felszólalója Vona Gábor volt. A párt elnöke beszédében az időjárás viszontagságaira tett megjegyzést, mondván, hogy aki ezt kibírja, az Rogánt is képes leváltatni. Szerinte nagyobb szégyen nem szervezni tüntetést, mint szervezni egy olyat, ami nem lesz sikeres. A Fideszt egy Jenga toronyhoz hasonlította, ahol Orbán és Rogán a kulcselemek, és ha kihúznák őket, az egész rendszer összeomlana.
Január 12-én vasárnap délután 4 órakor kezdődött a Második Reformkor (2RK) által szervezett tüntetés Budapesten, a Március 15. téren. Az esemény apropója az volt, hogy Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelyen az amerikai kormányzat által pénzügyi szankciók alá vont személyek és szervezetek szerepelnek. A tüntetésen a párt vezetői mellett Puzsér Róbert publicista és Pitz Dániel youtuber is felszólalt.
A helyszínen pár száz ember gyűlt össze, akik elsőként Burány Árpád, a Második Reformkor politikusának beszédét hallgathatták meg. Burány szerint példátlan, hogy az Egyesült Államok szövetséges ország hivatalban lévő miniszterét szankcionálja, és elmondta, hogy elvárták volna Rogán megszólalását, ami azonban nem történt meg. Ezután Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke következett, aki szerint Rogán szégyent hozott Magyarországra, és nemcsak neki, de „barátainak is” távoznia kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ellenfél nélkül biztos győztes vagy” – szólt az LGT slágere 1984-ben, és ez nagyjából most is érvényes volt a Tolna megyei 2-es számú választókörzetben tartott időközi választáson. A választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett kiírni, ám azon a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA nem indult. Magyar Péter ma színjátéknak nevezte a voksolást.
A leadott szavazatok 99,12 százalékos feldolgozottságánál a fideszes Csibi Krisztina 63,7 százalékkal vezetett a dombóvári körzetben.
A sorrend:
Csibi Krisztina (Fidesz-KDNP): 63,7 százalék,
Dúró Dóra (Mi Hazánk): 19,18 százalék,
Takács László (DK): 10,99 százalék,
Harangozó Gábor (független, MSZP-s támogatással): 2,34 százalék,
Vilcsek Ernő (független): 2,03 százalék,
Ágoston Pál Péter (Második Reformkor): 1,76 százalék.
A Telex emlékeztet arra, hogy a legutóbbi parlamenti választáson Potápi a szavazatok 62,44 százalékával nyert hetedik alkalommal egyéni mandátumot, a tavalyi júniusi EP-választáson pedig a Fidesz-KDNP listája 54 százalékot ért el, fölényes győzelmet aratva.
A részvételi arány vasárnap 32,72 százalék volt, de időközi választáson ez nem számít különösen alacsonynak. Ennek ellenére posztjában Magyar Péter megjegyezte: „3 választópolgárból 2 otthon maradt. Ez nyilvánvalóan óriási politikai és mozgósítási kudarc az állampártnak és a Kubatov féle mozgósítási gépezetnek.”
„Ellenfél nélkül biztos győztes vagy” – szólt az LGT slágere 1984-ben, és ez nagyjából most is érvényes volt a Tolna megyei 2-es számú választókörzetben tartott időközi választáson. A választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett kiírni, ám azon a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA nem indult. Magyar Péter ma színjátéknak nevezte a voksolást.