Sára Botond: Tordai Bence házát előbb-utóbb le kell bontani
A főispán szerint Tordai Bence házát szabálytalanul építették, és le kell bontani. A politikus egyelőre bírósági védelemmel él, de Sára Botond szerint ez csak idő kérdése.
Sára Botond, Budapest főispánja egy csütörtökön közzétett videóban arról beszélt, hogy két dolog már biztos Tordai Bence házával kapcsolatban: a politikus szabálytalanul építkezett, és a házat el kell bontani. Mint mondta, csak az a kérdés, hogy mikor történik ez meg – előbb vagy utóbb.
Tordai Bence egykori párbeszédes politikus családi házának ügye már tavaly decemberben is napirenden volt, amikor a bíróság ideiglenes jogvédelmet adott neki. Ez azt jelenti, hogy bár a kormányhivatal már elrendelte volna a bontást, azt egyelőre nem kell végrehajtani.
Sára Botond mostani videójában azt mondta, nem lepte meg, hogy Tordai jogvédelmet kapott, mert ez szokásos a bíróságoknál. Szerinte azonban ez nem változtat azon, hogy a ház szabálytalanul épült, így előbb-utóbb el kell bontani
– írja a Telex, akik Sára Botond kijelentése után megkeresték Tordai Bencét is, de egyelőre nem kaptak választ kérdéseikre.
Korábban a lap részletesen írt Tordai építkezéséről, amelyet évekkel ezelőtt kezdett el a II. kerületben. A kormányhoz közeli sajtóban akkor hetekig arról cikkeztek, hogy a politikus egy 150 millió forintos „luxusvillát” épít. A Fővárosi Kormányhivatal szerint az építkezés szabálytalan volt, és ezt a Kúria tavaly tavasszal meg is erősítette.
A kormánypárti cikkek egyik fontos állítása az, hogy Tordai háza engedély nélkül épült. Ez valóban így van, azonban 2016-tól kezdve nem minden esetben kellett engedély az építkezéshez. Ráadásul 2017-ben a kormányhivatal még jóváhagyta az építkezési terveket. A szabálytalanságot csak évekkel később, 2022-ben állapították meg.
Sára Botond, Budapest főispánja egy csütörtökön közzétett videóban arról beszélt, hogy két dolog már biztos Tordai Bence házával kapcsolatban: a politikus szabálytalanul építkezett, és a házat el kell bontani. Mint mondta, csak az a kérdés, hogy mikor történik ez meg – előbb vagy utóbb.
Tordai Bence egykori párbeszédes politikus családi házának ügye már tavaly decemberben is napirenden volt, amikor a bíróság ideiglenes jogvédelmet adott neki. Ez azt jelenti, hogy bár a kormányhivatal már elrendelte volna a bontást, azt egyelőre nem kell végrehajtani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tragédia a Vörös-tengeren: elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró, hatan meghaltak
A Hurghada közelében történt baleset idején 40 utas tartózkodott a tengeralattjárón, közülük 29-et sikerült kimenteni. A hat áldozat mind orosz állampolgár volt – közölte az egyiptomi orosz nagykövetség.
Csütörtökön kora reggel baleset történt a Vörös-tengeren, az egyiptomi Hurghada közelében. Elsüllyedt egy turista-tengeralattjáró, amelyet a Sinbad Submarines nevű társaság üzemeltetett. A hajó a kikötő közelében merült el, írja a BBC.
A tengeralattjárón összesen 40 ember tartózkodott. Közülük 29 főt sikerült kimenteni, többen megsérültek.
Az egyiptomi orosz nagykövetség tájékoztatása szerint a hat elhunyt turista mindegyike orosz állampolgár volt. A baleset pontos körülményeiről egyelőre nincs további információ.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, tavaly novemberben a több mint negyven embert szállító Sea Story nevű hajó is elsüllyedt az egyiptomi Marsa Allam üdülőhely közelében, és 11 ember eltűnt. A szakértők akkor a zord időjárási körülményeket okolták a tragédiáért, a túlélők viszont kétségbe vonták az állítást. Most nagyon meleg, napsütéses az idő Egyiptomban, így az időjárásra vélhetően nem lehet fogni a balesetet.
Csütörtökön kora reggel baleset történt a Vörös-tengeren, az egyiptomi Hurghada közelében. Elsüllyedt egy turista-tengeralattjáró, amelyet a Sinbad Submarines nevű társaság üzemeltetett. A hajó a kikötő közelében merült el, írja a BBC.
A tengeralattjárón összesen 40 ember tartózkodott. Közülük 29 főt sikerült kimenteni, többen megsérültek.
Az egyiptomi orosz nagykövetség tájékoztatása szerint a hat elhunyt turista mindegyike orosz állampolgár volt. A baleset pontos körülményeiről egyelőre nincs további információ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott a teljes Munkácsy-díj bizottság, mert szerintük egy amatőr, vásári szintű festőt tüntetett ki a miniszter
Lemondott a Munkácsy-díj bizottság teljes tagsága, miután szerintük egy szakmailag elfogadhatatlan festő, Vészabó Noémi is megkapta az elismerést – még a jelöltek között sem volt.
A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.
Az Index most arról számolt be, hogy a bizottság tagjai végül valóban lemondtak. A Munkácsy-díj Bizottság hat tagból állt:
Aknay János;
Elekes Károly;
Erős István;
Farkas Ádám;
Petrányi Zsolt;
Verebes György.
A portál értesülései szerint a testületben az váltotta ki a legnagyobb feszültséget, hogy Vészabó Noémi – akit szerintük amatőr festőként nem lehetett volna díjazni – a bizottság tudta és javaslata nélkül került be a díjazottak közé.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a lap kérdésére így reagált:
„A Munkácsy-díj Bizottság tagjai egyeztetést folytattak a kulturális és innovációs miniszterrel, amelynek során értékelték a díjazási rendszer eddigi tapasztalatait. A bizottság tagjai felajánlották lemondásukat, amelyet a miniszter eddigi munkájukat és elhivatottságukat megköszönve elfogadott. Megerősítették szándékukat a képzőművészeti szféra további építését szolgáló konstruktív párbeszéd fenntartásában.”
Verebes György, a Munkácsy Szolnoki Művésztelep vezetője az Indexnek telefonon is megerősítette a hírt:
„Morális okok miatt hoztuk meg ezt a döntést. A minisztériumnak, és a miniszternek megvan a joga, hogy más jelölteket is támogassanak, mert ez egy miniszteri díj. És soha nem volt olyan, hogy teljes mértékben elfogadta volna a minisztérium a javaslatainkat. Ám a bizottság tagjaiként mi is csak a díjátadó napján értesültünk, hogy milyen mértékben más emberek részesültek az elismerésben. Ma megkerestük Hankó Balázs minisztert, és közöltük vele, hogy Munkácsy-díj bizottsága szakmailag nem tud egyetérteni ezzel az összetétellel. A nevünket nem akarjuk hozzáadni. Ez a döntés nem politikai, nem személyes, pusztán szakmai döntés volt”
– mondta Verebes.
Hozzátette: Hankó Balázs elfogadta a lemondásukat, és megígérte, hogy a jövőben jobban figyelembe veszi majd a szakmai testület javaslatait.
„A Munkácsy-díj presztízsének visszaállításában továbbra is szívesen segítünk” – tette hozzá.
A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin célja, hogy haláláig hatalmon maradjon, ambíciói pedig nem korlátozódnak Ukrajnára. Az ukrán elnök úgy véli, ezek akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetnek a Nyugattal.
Erről beszélt Zelenszkij az Euronewsnak adott interjú, amit a Kiyv Independent szemlézett. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Putyin fél a saját halálától is. Úgy fogalmazott:
„Hamarosan meghal – ez tény –, és akkor mindennek vége lesz.”
Az ukrán elnök szerint Putyin tart a transzatlanti szövetségtől, és próbálja megbontani azt. Arra kérte az Egyesült Államokat és Európát, hogy maradjanak egységesek, és folytassák a nyomásgyakorlást az orosz elnökre.
„Nagyon fontos, hogy Amerika most ne segítsen Putyinnak kitörni ebből a globális elszigeteltségből” – mondta párizsi látogatása során. Hozzátette:
„Ez szerintem veszélyes. Ez az egyik legveszélyesebb pillanat.”
Egy nappal korábban Oroszország és Ukrajna megállapodott egy részleges tűzszünetről, amely az energialétesítmények elleni támadásokra és a Fekete-tengeri hadműveletekre vonatkozik. A megállapodást az Egyesült Államok közvetítette, cserébe pedig vállalta, hogy bővíti Oroszország hozzáférését a világpiacokhoz.
A tárgyalások után kiadott amerikai közlemény szerint az USA segít helyreállítani Oroszország hozzáférését a mezőgazdasági és műtrágyaexporthoz, csökkenti a tengeri biztosítási díjakat, és megkönnyíti a kikötőkhöz és fizetési rendszerekhez való hozzáférést ezekhez az ügyletekhez.
A közlemény nem utalt arra, hogy Oroszország bármilyen engedményt tett volna. Március 11-én Ukrajna már elfogadta az amerikai javaslatot egy harmincnapos teljes tűzszünetre, azzal a feltétellel, hogy Oroszország is betartja ugyanazokat a feltételeket. Moszkva ezt azonban elutasította.
Zelenszkij most azt mondta, hogy a Fekete-tenger térségére vonatkozó részleges tűzszünet „egyértelmű lépés a háború lezárása felé”. Hangsúlyozta:
Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin célja, hogy haláláig hatalmon maradjon, ambíciói pedig nem korlátozódnak Ukrajnára. Az ukrán elnök úgy véli, ezek akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetnek a Nyugattal.
Erről beszélt Zelenszkij az Euronewsnak adott interjú, amit a Kiyv Independent szemlézett. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Putyin fél a saját halálától is. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három év börtönt kapott a Tisza Párt önkénteseire támadó férfi
A bíróság szerint a férfi a párttal szemben érzett erős ellenérzései miatt támadt rá az önkéntesekre, akiket politikai meggyőződésük miatt bántalmazott.
Hétfő reggel Egerben egy férfi rátámadt a Tisza Párt önkénteseire – értesült a 24.hu. Az incidens során az elkövető ököllel ütötte az önkénteseket, összetörte a laptopot, és szétszórta a szavazólapokat. Magyar Péter az esetről közleményt adott ki, amelyben azt írta: „Elérte a kormányzati gyűlöletkeltés az eredményét. Az őrjöngő férfi összetörte a laptopot, szétszórta a szavazólapokat és ököllel ütötte az önkénteseinket.” A politikus elmondása szerint a támadás épp akkor történt, amikor a párt országos szavazási kampánya éppen csak elindult.
Gubala Ádám Miklós, a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője a 24.hu megkeresésére elmondta, hogy
a férfit három év szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélték.
A bíróság emellett a korábbi 1 év 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztést is végrehajthatónak nyilvánította. Az ítélet nem jogerős, ezért a bíróság a terhelt letartóztatását is elrendelte, azonban a férfi fellebbezett mind az ítélet, mind pedig a letartóztatás ellen.
Az ítélet megállapította, hogy a férfi a párttal szemben érzett erős ellenérzései miatt támadt rá az önkéntesekre, akiket politikai meggyőződésük miatt bántalmazott.
Hétfő reggel Egerben egy férfi rátámadt a Tisza Párt önkénteseire – értesült a 24.hu. Az incidens során az elkövető ököllel ütötte az önkénteseket, összetörte a laptopot, és szétszórta a szavazólapokat. Magyar Péter az esetről közleményt adott ki, amelyben azt írta: „Elérte a kormányzati gyűlöletkeltés az eredményét. Az őrjöngő férfi összetörte a laptopot, szétszórta a szavazólapokat és ököllel ütötte az önkénteseinket.” A politikus elmondása szerint a támadás épp akkor történt, amikor a párt országos szavazási kampánya éppen csak elindult.
Gubala Ádám Miklós, a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője a 24.hu megkeresésére elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!