Lemondott a teljes Munkácsy-díj bizottság, mert szerintük egy amatőr, vásári szintű festőt tüntetett ki a miniszter
Lemondott a Munkácsy-díj bizottság teljes tagsága, miután szerintük egy szakmailag elfogadhatatlan festő, Vészabó Noémi is megkapta az elismerést – még a jelöltek között sem volt.
A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.
Az Index most arról számolt be, hogy a bizottság tagjai végül valóban lemondtak. A Munkácsy-díj Bizottság hat tagból állt:
Aknay János;
Elekes Károly;
Erős István;
Farkas Ádám;
Petrányi Zsolt;
Verebes György.
A portál értesülései szerint a testületben az váltotta ki a legnagyobb feszültséget, hogy Vészabó Noémi – akit szerintük amatőr festőként nem lehetett volna díjazni – a bizottság tudta és javaslata nélkül került be a díjazottak közé.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a lap kérdésére így reagált:
„A Munkácsy-díj Bizottság tagjai egyeztetést folytattak a kulturális és innovációs miniszterrel, amelynek során értékelték a díjazási rendszer eddigi tapasztalatait. A bizottság tagjai felajánlották lemondásukat, amelyet a miniszter eddigi munkájukat és elhivatottságukat megköszönve elfogadott. Megerősítették szándékukat a képzőművészeti szféra további építését szolgáló konstruktív párbeszéd fenntartásában.”
Verebes György, a Munkácsy Szolnoki Művésztelep vezetője az Indexnek telefonon is megerősítette a hírt:
„Morális okok miatt hoztuk meg ezt a döntést. A minisztériumnak, és a miniszternek megvan a joga, hogy más jelölteket is támogassanak, mert ez egy miniszteri díj. És soha nem volt olyan, hogy teljes mértékben elfogadta volna a minisztérium a javaslatainkat. Ám a bizottság tagjaiként mi is csak a díjátadó napján értesültünk, hogy milyen mértékben más emberek részesültek az elismerésben. Ma megkerestük Hankó Balázs minisztert, és közöltük vele, hogy Munkácsy-díj bizottsága szakmailag nem tud egyetérteni ezzel az összetétellel. A nevünket nem akarjuk hozzáadni. Ez a döntés nem politikai, nem személyes, pusztán szakmai döntés volt”
– mondta Verebes.
Hozzátette: Hankó Balázs elfogadta a lemondásukat, és megígérte, hogy a jövőben jobban figyelembe veszi majd a szakmai testület javaslatait.
„A Munkácsy-díj presztízsének visszaállításában továbbra is szívesen segítünk” – tette hozzá.
A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.
Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.
A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.
Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy leállított vizsgálat után napok alatt nevezték ki Juhász Péter Pált: egy régi vallomásból derült ki, hogyan lett a Szőlő utcai intézet igazgatója
A Budapesti Javítóintézet volt igazgatóját Soltész Miklós államtitkár kérte fel egy vizsgálatra 2010 végén. A szabálytalan eljárás után aztán ő kapta meg a vezetői széket. Mindez egy korábbi büntetőügyben tett vallomásából derült ki.
Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.
A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.
A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”
Az események 2011. január 12-én gyorsultak fel, amikor Soltész Miklós, az akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár levelet írt Juhásznak, hogy fiatalkorúak bántalmazásáról kaptak információkat, ezért vegyen részt egy vizsgálatban. A vizsgálat másnap, január 13-án azonnal meg is kezdődött.
A vizsgálatnak azonban több aggályos része is volt. Juhász akkori munkahelyének, a Szociálpolitikai Intézetnek nem tartozott a feladatai közé intézményi vizsgálatok lefolytatása. Emellett a vizsgálatot végzők súlyos szakmai hibát követtek el: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.
„Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk”
– mondta Juhász.
A beszélgetésekről ráadásul írásos jegyzőkönyv sem készült. A szabálytalanságok miatt a felügyeleti ügyész pár nap alatt le is állíttatta a vizsgálatot.
Ennek ellenére a háttérben már zajlott a vezetőváltás előkészítése. Január 26-án Dudás Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője rendkívüli értekezletet hívott össze január 28-ra, ahol az addigi igazgatót felmentették, és Juhász Péter Pált nevezték ki megbízott igazgatónak. Juhász már egy nappal korábban tudott a döntésről.
„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról” – vallotta a dokumentum szerint.
Juhász jólinformáltságát magyarázhatja a Dudás Zoltánnal való korábbi kapcsolata, akivel még a 90-es években együtt dolgoztak a gyermekvédelemben. A kinevezésről Juhász így beszélt: „Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” Dudás később egy Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy egy nyílt pályázat keretében, egy bizottság javaslatára nevezték ki Juhászt.
A minisztérium bizalma azért is meglepő, mert Juhászt 2009-ben egy fegyelmi vétség miatt már elmarasztalták, és el is bocsátották az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól. Kinevezése után Juhász belső vizsgálatokba kezdett, gyerekektől kért írásos beszámolókat a korábbi vélt bántalmazásokról, és több dolgozótól is megvált. „Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé” – mondta.
A Kontroll megkeresésére a Belügyminisztérium azt közölte, az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adnak tájékoztatást. Dudás Zoltán telefonon és később írásban sem akart válaszolni a lap kérdéseire.
Juhász Péter Pált jelenleg hat bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és közfeladati helyzettel való visszaéléssel. Az ügyészség novemberben indítványozta előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.
A botrány kirobbanása után a kinevezésben kulcsszerepet játszó Dudás Zoltánnak is következményekkel kellett szembenéznie: a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltjének júniusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a bukaresti diplomata-kinevezését.
Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.
A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.
A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balaicz Zoltán szerint a képviselő hazugságokkal próbálja beszennyezni a közéletet. Hadházy viszont a hatóságok hallgatását kifogásolja, és nem hátrál.
Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő
„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.
Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.
Balaicz Zoltán ezzel kapcsolatban közölte, sem kormánypárti, sem ellenzéki zalaegerszegi politikus vagy közszereplő ellen nem volt és jelenleg sincs folyamatban semmilyen rendőrségi vagy ügyészségi eljárás sem drogügyben, sem más ügyben, és „senki nem vett részt semmilyen drogpartin”.
Hadházy Ákos külön posztban reagált a feljelentésre. Azt írta: „nagyon boldog leszek (tényleg!), ha kiderül, hogy az a sok ember mind tévedett, aki megkeresett ezzel a hírrel és az ügyészség és a rendőrség csak kommunikációs ügyetlenség miatt nem cáfolta a dolgot”. Hozzátette: az, hogy a polgármester feljelentéssel fenyegetőzik,
„önmagában nem megnyugtató: ezt szokták mindig csinálni a fideszesek, amikor valamilyen nyílt, pofátlan lopáson kapom őket”.
A képviselő szerint a polgármesternek nem rá, hanem a rendőrségre és az ügyészségre kellene haragudnia, amiért a hatóságok nem cáfolták az értesüléseit.
Hadházy októberi adatkérésére a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta, hogy Zalaegerszegen valóban folyamatban van kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás helyi vállalkozók ellen, az ügyben három gyanúsítottat le is tartóztattak. Azt azonban nem erősítették meg, hogy politikus is lenne az érintettek között.
Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő
„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.
Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem engedte leszállni Szijjártó Péter repülőgépét a bosnyák honvédelmi miniszter
A védelmi miniszter szerint nem volt egyértelmű, miért katonai géppel érkezne a magyar politikus. Szijjártó Péter egy díszdoktori címet vett volna át csütörtökön Banja Lukában.
Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében
a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.
A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”
Boszniai lapértesülések szerint a magyar kormány tagjai tudatosan kerülik a szarajevói kapcsolatfelvételt, és jellemzően csak az ország szerb többségű részével kommunikálnak, így Banja Lukát látogatják. Orbán Viktor egyébként 2023-ban szintén katonai géppel érkezett a városba. A helyi sajtó megjegyzi, szerencsésebb lett volna, ha a bosnyák védelmi vagy külügyminiszter diplomáciai jegyzékben közli a magyar külügyminisztériummal a kifogásait.
Szijjártó Péter szerdán még Belgrádban tárgyalt, csütörtökön pedig a tervek szerint Banja Lukába utazott volna, ahol Milorad Dodik közlése szerint a helyi egyetem díszdoktori címet adományozott volna neki.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bosnyákok döntésére.
Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében
a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.
A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
