Kormányinfó: Jön a kiegészítő nyugdíjemelés, kiderült, mennyit kaphatnak átlagosan a nyugdíjasok
Ennek az az oka, hogy a kormány által vártnál jóval nagyobb lesz az infláció. Ennek ellenére nem hozzák előrébb a kifizetéseket, vagyis legalább novemberig a nyugdíjasok hitelezik az államot.
Már 4,5 százalékos inflációval számol az idei évben a kormány, a jegybanki prognózis is legalább ekkora áremelkedéssel számol - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Ez jóval magasabb, mint a kabinet korábbi várakozásai. Az idei nyugdíjemelést ugyanis még 3,2%-os inflációt feltételezve hajtották végre.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: így kiegészítő nyugdíjemelést fognak fizetni. El is különítettek erre a célra több mint 90 milliárd forintot.
4,5 százalékos inflációval számolva átlag nyugdíj esetén 39.600 forint nyugdíjkiegészítésre számíthatnak a nyugdíjasok - mondta Gulyás Gergely
Ezt a pénzt azonban csak novemberben és decemberben fizeti majd ki a kormány, hiába követelte több nyugdíjas szervezet is, hogy hozzák előbbre ezt a dátumot. Addig ugyanis tulajdonképpen a nyugdíjasok hitelezik az államot.
Már 4,5 százalékos inflációval számol az idei évben a kormány, a jegybanki prognózis is legalább ekkora áremelkedéssel számol - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Ez jóval magasabb, mint a kabinet korábbi várakozásai. Az idei nyugdíjemelést ugyanis még 3,2%-os inflációt feltételezve hajtották végre.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: így kiegészítő nyugdíjemelést fognak fizetni. El is különítettek erre a célra több mint 90 milliárd forintot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondását fontolgatja a Munkácsy-díj Bizottság, amelynek feladata minden évben 14 művész nevének felterjesztése a március 15-i kitüntetésre. Az RTL Híradó információi szerint a bizottság tagjai azért gondolkodnak a távozáson, mert egy amatőr festő, Vészabó Noémi is bekerült a díjazottak közé, pedig még az első körös, tágabb, 150 fős jelölti listán sem szerepelt. A végső döntést a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
Nagy T. Katalin művészettörténész az RTL-nek nyilatkozva elmondta, hogy a kortárs művészetben az elfogadhatóság kérdését szakembereknek kell eldönteniük.
„A kortárs művészetben az, hogy mi a jó, vagy elfogadható, mert itt már az elfogadhatatlanság kategóriájához jutottunk el, azt igenis szakemberek döntik el. Nem úgy van, hogy nekem tetszik, tehát akkor az már jó”
- fogalmazott.
Hozzátette, hogy
Vészabó Noémi képei szerinte vásári minőségűek, és nem ütik meg azt a színvonalat, ami festővé avatná, még ha van is kereslet a műveire.
Az RTL Híradó bemutatott egy Facebook-videót is, amelyet Vészabó Noémi március 15-e alkalmából tett közzé. A videó a kormány nemzeti összetartozást hangsúlyozó szlogenjeit visszhangozza. Az RTL szerint a kritikusok úgy vélik, hogy a kitüntetés odaítélésének hátterében inkább politikai, mintsem szakmai okok állnak.
A döntés ellen egy petíció is indult, amelyben az aláírók azt állítják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat kapott művészek 98-99 százaléka profi volt. A petícióban szerepel, hogy politikai nyomásra 1-2 százalékot díjaztak, de olyan amatőr, „minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülöző” díjazott, mint Vészabó, eddig nem volt.
Az RTL megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is az ügyben, hogy megtudják, hogyan kaphatott díjat Vészabó Noémi, aki nem szerepelt a jelöltlistán, azonban a minisztérium nem adott választ a kérdésre.
Lemondását fontolgatja a Munkácsy-díj Bizottság, amelynek feladata minden évben 14 művész nevének felterjesztése a március 15-i kitüntetésre. Az RTL Híradó információi szerint a bizottság tagjai azért gondolkodnak a távozáson, mert egy amatőr festő, Vészabó Noémi is bekerült a díjazottak közé, pedig még az első körös, tágabb, 150 fős jelölti listán sem szerepelt. A végső döntést a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
Nagy T. Katalin művészettörténész az RTL-nek nyilatkozva elmondta, hogy a kortárs művészetben az elfogadhatóság kérdését szakembereknek kell eldönteniük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megtámadta egy Fidesz-szimpatizáns a TISZA Párt önkénteseit szerdán Tökön - számolt be róla Magyar Péter a Facebook-oldalán csütörtök reggel. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor a poloskázással és a fenyegetőzéssel nyíltan felhívta a legfanatikusabb híveit az erőszakra.
„A miniszterelnök gyűlöletbeszédére kiszabadult az erőszak szelleme a palackból.
Az egri eset után, tegnap Tökön támadta meg egy Fidesz szimpatizáns brutálisan a TISZA önkénteseit, hangosan zsidózva felrúgva a szavazó pultot. Repültek a szemüvegek és a telefonok, mindez megrettent 3 és 8 éves gyerekek előtt”
- írta az esetről Magyar. A bejegyzésében arra is kitért, hogy Zsámbékon, a jegyző rendőrt hívott az önkénteseinkre, miközben a TISZA rendezvénye minden szükséges engedéllyel rendelkezett. Szerinte országszerte próbálják zaklatni a fideszes polgármesterek az önkénteseinket, akik a Nemzet Hangja népszavazás keretében gyűjtik a szavazatokat.
„Felszólítom Orbán Viktort, hogy állítsa le az erőszakot, hívja vissza az udvari bolondjait és csahosait az utcáról!
A fideszes polgármestereknek pedig üzenem, hogy hagyjanak fel a bűncselekményekkel, ugyanis a szabályosan bejelentett rendezvények megzavarása a Btk. 217. paragrafusa szerint három év szabadságvesztéssel büntetendő” - üzente a TISZA Párt elnöke, aki a posztban le is irt a vonatkozó jogszabályt.
Magyar azt is elárulta, hogy a Nemzet Hangja 12+1 kérdésére már százezrek szavaztak, és április 11-ig várják minden 16 éven felüli magyar állampolgár véleményét.
Megtámadta egy Fidesz-szimpatizáns a TISZA Párt önkénteseit szerdán Tökön - számolt be róla Magyar Péter a Facebook-oldalán csütörtök reggel. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor a poloskázással és a fenyegetőzéssel nyíltan felhívta a legfanatikusabb híveit az erőszakra.
„A miniszterelnök gyűlöletbeszédére kiszabadult az erőszak szelleme a palackból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump tényleg megcsinálja: 25 százalékos vámot vet ki az Amerikán kívül gyártott autókra
Az intézkedés már a jövő héten életbe lép, és az elnök hangsúlyozta, hogy nem átmenetinek szánja. A vám nemcsak a kész autókra, hanem az autóalkatrészekre is vonatkozik.
Az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól - jelentette be Donald Trump elnök szerdán. A hatóságok egységesen április 3-án kezdik alkalmazni az új vámtételt, és
az elnök azt is hangsúlyozta: nem átmenetinek szánja az intézkedést.
Trump szerint az autóvám bevezetésének elsődleges célja, hogy az Egyesült Államokba vonzzák az autógyártókat, ami építőipari, majd később járműipari munkahelyeket jelent. Gyorsított engedélyezési eljárást ígért ugyanakkor azon külföldi vállalkozások számára, amelyek gyárépítésbe kezdenek az Egyesült Államokban.
Azt is hozzátette, hogy a befolyó vámbevételt az amerikai államadósság mérséklésére és adócsökkentésre fordítják. A bejelentésen elhangzott, hogy a lépés az Egyesült Államok szövetségi államháztartásának számára évente 100 milliárd dollárt meghaladó vámbevételt jelenthet.
Donald Trump egyben közölte, hogy a belföldön gyártott autó vásárlása után hitelkedvezményt terveznek az amerikaiak számára.
A Fehér Ház szerint
a vám nemcsak a kész autókra, hanem az autóalkatrészekre is vonatkozik.
A kanadai és mexikói alkatrészekre viszont egyelőre nem lesz érvényes, amíg az amerikai vám- és határőrség ki nem dolgozza a rendszer működését.
A BBC cikkében azt írja, hogy tavaly az Egyesült Államok körülbelül 8 millió autót importált, ami nagyjából 240 milliárd dollár értékű forgalmat jelentett, és ez az összes eladás felét tette ki. A legtöbb autót Mexikóból szállították, majd Dél-Korea, Japán, Kanada és Németország következett a sorban.
Az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól - jelentette be Donald Trump elnök szerdán. A hatóságok egységesen április 3-án kezdik alkalmazni az új vámtételt, és
az elnök azt is hangsúlyozta: nem átmenetinek szánja az intézkedést.
Trump szerint az autóvám bevezetésének elsődleges célja, hogy az Egyesült Államokba vonzzák az autógyártókat, ami építőipari, majd később járműipari munkahelyeket jelent. Gyorsított engedélyezési eljárást ígért ugyanakkor azon külföldi vállalkozások számára, amelyek gyárépítésbe kezdenek az Egyesült Államokban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Nem elfogadható, hogy néhány száz ember hidakat zár le, a jogalkotónak reagálnia kell
Gulyás Gergely szerint egy néhány száz fős kisebbség több százezer ember közlekedését akadályozta. A miniszter azt mondta, át kell tanulmányozniuk a bírósági döntést, de az eddigi joggyakorlat alapján az ilyesmi jogellenes.
A Belügyminiszter tájékoztatást adott a tüntetésekről, illetve a hídlezárásokról is - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „néhány száz tüntető” egy nap alatt rögtön négy fővárosi hidat zárt le.
Gulyás Gergely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. „Ehhez képest annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné. ”
„Természetesen a bíróság ítéletét mindenki köteles tiszteletben tartani, de hogyha a jelenlegi szabályozást az eddigi joggyakorlattal ellentételesen értelmező olyan bírósági döntések születnek, amelyek a főváros közlekedésének a megbénulásához járulnak hozzá, akkor természetesen erre a jogalkotónak is reagálnia kell, és a jogalkotó készen is áll arra, hogy reagáljon.”
Később a miniszter a személyes véleményét is megosztotta.
„Amikor egy munkanapon mindenki másfél órát ül az autójában, mert néhány százan úgy gondolják, hogy a meglévő véleménnyilvánítási jogukat és gyülekezési jogukat visszaélésszerűen kell gyakorolni, az szerintem nem fogadható el” - jelentette ki Gulyás Gergely.
Egy újabb kérdésre azt is elmondta, meg kell ismerniük a bírósági döntést, mert
„ami az elmúlt napokban Budapesten történt a négy híd lezárásával, az az elmúlt 35 év következetes jogalkalmazása szerint jogellenes. Soha, sehol, semmilyen kormány alatt azt senki nem engedte meg, hogy néhány száz fő megbénítsa Budapestet.”
„A jogi szabályozás szerintem világos. Remélem, hogy elegendő is. De van egy új helyzet, van egy bírósági döntés, azt mindenféleképpen tanulmányozni szükséges.”
A Belügyminiszter tájékoztatást adott a tüntetésekről, illetve a hídlezárásokról is - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „néhány száz tüntető” egy nap alatt rögtön négy fővárosi hidat zárt le.
Gulyás Gergely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. „Ehhez képest annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné. ”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
