SZEMPONT
A Rovatból

Majdnem Magyarországon rendezték meg a történelmi Trump-Putyin csúcsot

A helyszínválasztás nem volt könnyű, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyint 2023-ban háborús bűnössé nyilvánította. Az utolsó körben már csak két helyszín jött szóba: Magyarország és az Egyesült Államok - írja a CNN.


Senki sem tudja, mi történhet pénteken, amikor Trump és Putyin Alaszkában találkoznak egymással. Négy éve ez lesz az első alkalom, hogy tárgyalóasztalhoz ül az Egyesült Államok és Oroszország vezetője. De az előkészítés kapkodva zajlott, a CNN szerint sokáig azt sem tudták, egyáltalán hol rendezzék meg a csúcstalálkozót.

A helyszínválasztást nehezítette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Ezért Oroszország elutasította a hagyományos európai helyszíneket, mint például Bécset vagy Genfet, ahol az amerikai és orosz vezetők a hidegháború óta már találkoztak.

Az oroszok az Egyesült Arab Emírségeket javasolták, de a Fehér Ház szeretett volna elkerülni egy újabb hosszú közel-keleti utat. Végül a CNN szerint

a választás két helyre szűkült: az Egyesült Államokra és Magyarországra. Utóbbi lehetőséget az indokolta, hogy Orbán Viktor jó kapcsolatban van Trumppal és Putyinnal is.

A CNN szerint az amerikai tisztviselők örömmel és némileg meglepetten fogadták, amikor az orosz elnök elfogadta, hogy amerikai földön találkozzanak – ráadásul Alaszkában, egy olyan helyen, ami egykor az orosz birodalom része volt.

Más kérdés, hogy ott alig akadt olyan helyszín, ami egyszerre szabad volt és alkalmas két világhatalom vezetőjének fogadására. A szervezők hamar arra a következtetésre jutottak, hogy csak Anchorage jöhet szóba, és a biztonsági körülmények miatt azon belül is kizárólag az Elmendorf–Richardson katonai bázis.

A pénteki csúcs előkészületei még mindig zajlanak. Normális esetben egy ilyen nagy téttel bíró találkozó előtt hosszas egyeztetés zajlana a napirendről és a várható eredményekről. Trump azonban a héten „ismerkedő találkozónak” nevezte a csúcsot. Most mindenki csak találgat, mi történhet, amikor a két vezető négyszemközt leül egymással. Sokan attól tartanak, a rohamtemtóban előkészített megbeszélés Putyin kezére játszik, akit mesteri manipulátorként ismernek.

Az amerikai elnököt napokban az elmúlt napokban sokan próbálták meggyőzni arról, milyen tárgyalási taktikát érdemes folytatnia az orosz vezetővel, akit a háború befejezéséről szeretne meggyőzni. Trump egy sajtótájékoztatón azt mondta, Orbán Viktort is megkérdezte, szerinte Ukrajna képes-e legyőzni Oroszországot. „Úgy nézett rám, mintha azt mondaná: Micsoda hülye kérdés! Azt mondta, Oroszország egy erős ország, amely háborúkban nyerte meg a területeit és mindenét. Háborúzik, mert ebben igazán jó” - idézte fel Trump.

Az utolsó napok fejleményei alapján azonban úgy tűnik, nem a magyar miniszterelnök véleménye befolyásolja majd, mi történik Alaszkában.

Bár Orbán Viktor egy interjúban már egyenesen arról beszélt, Oroszország megnyerte a háborút, Trump egyre keményebb hangot üt meg Putyinnal szemben.

Néhány órával azután, hogy szerdán videón egyeztett az európai vezetőkkel és Zelenszkijjel, „súlyos következményeket” ígért, ha Putyin nem hajlandó feladni az elhúzódó inváziót.

A New York Times szerint úgy tűnik, Trump egyre szkeptikusabb a várható eredményekkel kapcsolatban is. Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e győzni Putyint a civil célpontok elleni támadásának abbahagyásáról, így felelt:

„Ezt a beszélgetést már lefolytattam vele. Aztán hazamegyek, bekapcsolom a híreket, és látom, hogy egy rakéta eltalált egy idősotthont, vagy egy lakóházat, és emberek fekszenek holtan az utcán. Szóval azt hiszem, hogy nem, mert ezt már elmondtam neki.”

Hogy ilyen körülmények között milyen eredmények várhatóak, azt szinte lehetetlen megjósolni.

Az európai vezetők és Zelenszkij legfontosabb célja az elmúlt napokban volt, hogy meggyőzzék az amerikaiakat, ne az orosz javaslatok alapján tárgyaljanak.

Központi kérdés például a területcsere, aminek az ötletét Putyin egy hete vetette fel, amikor telefonon beszélt az amerikai elnökkel. Ezt a lehetőséget Trump a nyilvánosság előtt is megismételte, ami a Politico szerint pánikot keltett Európában. Sokan attól tartottak, hogy az amerikaiak a békéért cserébe Ukrajna nélkül is belemennek abba, hogy ukrán területek kerüljenek orosz kézre.

A New York Times úgy fogalmaz, Trump szavai Ukrajna két legnagyobb félelmét idézték fel: hogy békemegállapodásért cserébe földet kell átengednie Oroszországnak, és hogy Putyin kiutat kap a diplomáciai elszigeteltségből. Ez közvetlenül szembement Ukrajna alapelveivel: a területi kérdések csak a tűzszünet után jöhetnek szóba, és Kijev részvétele nélkül semmilyen egyeszséget nem lehet megkötni.

Zelenszkij lázas diplomáciai offenzívába kezdett. Személyesen a világ 30 vezetőjével beszélt, miközben tanácsadói is aktív kampányba kezdtek.

Ukrajna próbálta elkerülni, hogy kiszoruljon a tárgyalásokból, és igyekezett megakadályozni, hogy Oroszország diktálja a béketárgyalások feltételeit.

„A cél az volt, hogy közös álláspontot alakítsunk ki az európaiakkal, és azt eljuttassuk Trumphoz” – mondta Olekszandr Krajev, a kijevi Ukrainian Prism kutatóintézet Észak-Amerika programjának vezetője.

Hamar kiderült, Moszkva valójában nem kínált fel semmilyen területet, csak azt követelte, hogy Kijev adja fel a Donbász ukrán kézen lévő részeit cserébe egy tűzszünetért, amely befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat. Az ukránok szerint ez veszélyes csapda. Ha Oroszország megszerezné az egész Donbászt, ellenőrzése alá vonná a városokat és az erődítményeket, amelyek Ukrajna fő védelmi vonalát adják a térségben. Ez sokkal jobb pozícióba hozná az orosz hadsereget, ha újra támadásba akarna lendülni

„Putyin diplomáciai úton akarja elérni azt, amit katonailag nem tudott” – vonta le a következtetést Aljona Getmancsuk, Ukrajna új NATO-képviselője.

Az európai vezetők egyetértettek, és Zelenszkijnek végül sikerült egységet kovácsolnia.

Szerdán közösen egyeztettek Trumppal, és a videós megbeszélés után Friedrich Merz német kancellár már jóval optimistább volt. Azt mondta, Trump „ismeri Európa álláspontját, és nagyrészt osztja is.” Az európai vezetők szerint Trump belátta, hogy a tűzszünet minden területi vita előfeltétele, és hogy Ukrajnának helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál.

Úgy tűnt, még JD Vance alelnök is váloztatott korábbi álláspontját. „Sokan meglepődtek Vance-en, mert most megoldásokat keres, miközben világosan kimondja, hogy Putyin a rosszfiú” - fogalmazott a Politico-nak egy európai tisztviselő. De akadt olyan is, aki óvatosságra intett. „Összességében pozitív volt a hangulat, de Trump, ahogy mindig, sokat beszélt arról, hogy mit fog tenni – csak éppen senki sem tudta megmondani, pontosan mit.”

Magyarország diplomáciai elszigeteltsége ugyanakkor fokozódott az elmúlt napokban az Európai Unión belül.

Az EU 26 tagállamának vezetői a hét elején közös nyilatkozatban hangsúlyozták rendíthetetlen támogatásukat Ukrajna felé, és kijelentették hogy „nem lehet erővel megváltoztatni a nemzetközi határokat.” Azt is közölték, a békéről nem lehet Ukrajna nélkül dönteni.

Egyetlen uniós vezető nem írta alá a dokumentumot: Orbán Viktor. Szerinte az EU feltételeket akar szabni egy olyan találkozóhoz, ahová az uniós vezetőket meg sem hívták.

Ezután azonban a magyar miniszterelnök volt az, akit nem hívtak meg szerdán az amerikai elnökkel folytatott egyeztetésre. A Euronews szerint Donald Trumppal Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke és a NATO főtitkára tárgyalt.

Utána pedig tartottak egy még szélesebb körü egyeztetést, amin Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Kanada, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői vettek részt.

Magyarország mindkét körből kimaradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: