Magyar Péter a beiktatásán már két rekorddal is beelőzte Orbán Viktort
Az új Országgyűlés szombati alakuló ülésén 140 igen, 54 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett miniszterelnökké választotta Magyar Pétert. A Tisza Párt elnöke a választási győzelem után mindössze 27 nappal tette le a kormányfői esküt, míg az eddigi csúcstartó, Orbán Viktor 2010-ben 34 napot várt erre. Emellett a Tisza Párt által szerzett 141 parlamenti mandátum meghaladja a Fidesz–KDNP 2022-ben elért 135 fős kétharmadát is - írta a hvg.hu.
Az új miniszterelnök megválasztásával egy szokatlan átmeneti helyzet is előállt. Bár Magyar Péter már hivatalban van, saját kormányának tagjai a tervek szerint csak kedden tehetik le az esküt. Addig a leköszönő Orbán-kabinet miniszterei maradnak a helyükön korlátozott jogkörű ügyvezetőként. Mivel az új Országgyűlés megalakulása és az új kormányfő megválasztása egy napra esett, Orbán Viktor mindössze négy órán át volt ügyvezető miniszterelnök, ami szintén rekordnak számít.
A választási győzelem után Magyar Péter a felelősséget hangsúlyozta, ami a rendkívüli felhatalmazással jár.
A kormányalakítási folyamat hivatalosan a Tisza Párt első frakcióülésével indult, ahol Magyar Péter bejelentette, hogy várhatóan 16 minisztériuma lesz a kormányának, és bemutatta az első hét miniszterjelöltet is.
A kormányalakítás alkotmányos folyamatának részeként Sulyok Tamás köztársasági elnök felkérte Magyar Pétert a kormányalakításra. A találkozó után a leendő miniszterelnök egyértelművé tette, hogy feszült a viszony közte és az államfő között, és kemény üzenetet fogalmazott meg. Azt mondta, közölte az államfővel: „Elmondtam neki, hogyha nem távozik önként a hivatalából, akkor élni fogunk a választóktól való felhatalmazással, és alaptörvény módosítással és a szükséges módosításokkal el fogjuk távolítani a hivatalából őt is, és az összes többi bábot, akit az Orbán-rendszer nevezett ki a helyére, legyen szó legfőbb ügyészről, vagy épp az Alkotmánybíróság elnökéről.”
A konfliktus a szombati alakuló ülésen is folytatódott. Magyar Péter ugyanis első parlamenti beszédében ismét az államfő távozását sürgette. Úgy fogalmazott: „Minimálisan sem tartott ellen a jogi önkénynek, vajon hogyan tudná ezután megtestesíteni a nemzet egységét, szerintem sehogy – ideje távozni, ameddig még lehet.”
Az elszámoltatási szándékot jelezte az az üzenetváltás is, ami Magyar Péter és Mészáros Lőrinc között zajlott, miután a nagyvállalkozó levélben cáfolta, hogy eladná a TV2-t.
A TV2 tulajdonosi hátterével kapcsolatban később újabb információ látott napvilágot. Vida József, a csatorna papíron többségi tulajdonosa a HVG kérdésére azt közölte: a TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc.
Az intézményrendszer átalakítására vonatkozóan is kiszivárogtak már tervek, ezek szerint húszra emelnék a parlamenti bizottságok számát. A leendő kormányfő a közmédiában tett látogatása során jelezte, hogy a kormányalakítás után felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását annak átalakításáig. A közmédiával kapcsolatos tervek a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették, a Guardian arról írt, hogy az MTVA és az MTI dolgozói körében nagy a bizonytalanság a kormányváltás előtt.
A leköszönő kormánypártok megőrzendő eredményként említik a családtámogatást, az otthonteremtést, az alacsony adókat, a közbiztonságot, a határvédelmet, a rezsivédelmet, a nyugdíjak értékállóságát és a 14. havi nyugdíjat.
Az új kormány első intézkedései között szerepelhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása, a nemzeti megbékélési törvény elfogadása, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozását célzó jogalkotás. A sürgős feladatok miatt az Országgyűlés a HVG szerint várhatóan nem megy nyári szünetre, hanem akár egész nyáron ülésezhet.
