HÍREK
A Rovatból

„A TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc” – közölte Vida József, aki papíron a csatorna többségi tulajdonosa

Vida József, Mészáros Lőrinc bizalmasa és a TV2 papíron tulajdonosa egy kétértelmű üzenetben tagadta, hogy Mészáros lenne a tévé tényleges tulajdonosa. Azután, hogy a felcsúti milliárdos levelet írt Magyar Péternek a csatorna miatt, és cége valamilyen oknál fogva közleményt adott ki arról, hogy a „tulajdonosi kör” nem tervezi eladni a tévét.


Bár a Mészáros Csoport hétfői közleménye a TV2 eladásáról a tulajdonosi kör nevében beszélt, a csatorna papíron 92 százalékát birtokló Vida József most egy kétértelmű üzenetet küldött, ami egyrészt úgy értelmezhető, hogy nem Mészáros Lőrinc a tévé tényleges gazdája, másrészt akár úgy is, hogy nem is ő.

Vida a HVG kérdésére a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos, de egy fontos mondatot azért megosztott.

„Amennyiben a tényleges tulajdonos felhatalmazást ad rá, legfeljebb annyi közölhető, hogy vonatkozó és hatályos jogszabályok rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy a TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc”.

A lap hozzáteszi, hogy „a vállalat ügyeire rálátó forrásuk” szerint Vida József továbbra is „magáénak tekinti a TV2-t, és nem tervezi a vállalat eladását”. Viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a mondat elég furcsán van megfogalmazva.

„ebből akár az is levezethető, hogy nem Vida József a TV2 valódi tulajdonosa, ahogyan az is előfordulhat, hogy valójában mégis – csak éppen önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélt” - írják.

Vida közleményét meglehetősen árnyalják az azt megelőző történések: A Mészáros Csoport ugyanis valamiért egy másik kommünikében cáfolta a TV2 eladásáról szóló híreket, melyeket Magyar Péter hangosított ki. A cégcsoport azt írta, a csatorna értékesítését a tulajdonosi kör „sem piaci, sem nyomott áron nem tervezi”, és közölték azt is, hogy Mészáros Lőrinc levélben vette fel a kapcsolatot Magyar Péterrel.

A levél pontos tartalmát a nyilvánosság egyelőre nem ismeri. Viszont

Magyar Péter a Mészáros Lőrinctől kapott levélre úgy reagált, hogy az „egyszerre könyörgés és fenyegetőzés”.

A Tisza Párt elnöke szerint a milliárdos beismerte, hogy ő áll a csatorna mögött.

Egyébként a TV2 tulajdonosi háttere évek óta szövevényes. A csatorna 2013-ban került ki a német ProSiebenSat.1 kezéből, majd a Simicska Lajos körüli harcok után Andy Vajna filmügyi biztosnál landolt. Vajna 2019-es halála után Mészáros Lőrinc körei gyorsan megjelentek a cégben, amely végül Vida Józsefhez került.

A G7 tavaly tárta fel, hogy Mészáros családi cége, a Talentis Group Zrt. 28,5 milliárd forintnyi vagyont adott bizalmi vagyonkezelésbe annak az AGBVK Zrt.-nek, amely a TV2 tulajdonosi láncolatának egyik kulcsszereplője, és melynek Vida József a tulajdonosa. Egy Mészáros-alapítvány videójában pedig korábban a Mészáros-csoport részeként mutatták be a tévétársaságot.

Mindeközben a TV2-nél komoly személyi változások zajlanak: Szalai Vivien hírigazgató menesztése után a Tények két arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is képernyőszünetre vonult. Marsi Anikó ugyanakkor később azt írta, a távozásuk nem végleges. Mindezt a HVG úgy értékeli, hogy a TV2 feledtetné „felelősségét az orbáni propaganda kiszolgálásában” a Tisza kétharmados győzelme után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.


„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.

A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.

A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy

a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.

A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.

„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.

Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”

A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.

Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.

Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.

Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.

Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.

A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.

A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.

Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.

Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.

Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.


Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.

A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.

Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.

A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.

Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.

Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult

- írja a 24.hu.

Hétfőn 135 igen, 50 nem, 6 tartózkodás mellett

az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.

A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Arnold Schwarzenegger filmforgatása miatt egész hétvégén nem jár a 2-es metró a Deák tér és az Örs vezér tere között
A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik. A BKK pótlóbuszokat indít, és alternatív útvonalakat javasol.


Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.

A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.

Az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, valamint a Kerepesi út befelé vezető oldalán, a metrómegálló után lehet felszállni a pótlásra. A járat a Deák Ferenc térről a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul vissza.

Aki a belváros felé tartana, a BKK javaslata szerint az 1-es és 3-as villamosokról a 7-es, a 7E, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E autóbuszokra is átszállhat. Az 1-es villamosról Zugló vasútállomásnál, a 3-as villamosról pedig a Bosnyák térnél érdemes ezt megtenni.

A döntés naponta körülbelül százezer utast érinthet.

A lezárás oka egy amerikai akciófilm forgatása. A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone részvételével. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért van szükség a metróvonal egy részének teljes leállítására.

A Metróért Egyesület szerint a beavatkozás mértéke aránytalan. Bíró Endre, az egyesület vezetője a forgalom leállítását túlzásnak tartja az M2-es vonal legforgalmasabb részén.

„egy ilyen forgatást meg lehet valósítani bármelyik metróvonalon, de, hogy két teljes napra leálljon a forgalom az M2-es vonal legforgalmasabb részén, azt túlzásnak tartjuk.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még nincs pihenő: Ruff Bálint jövő hétre is rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte
A Miniszterelnökséget vezető miniszter június 22-re és 23-ra hívná össze újra a parlamentet. A két nap alatt hét törvényt módosítanának, köztük a médiatörvényt is, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.


Jövő hét hétfőre és keddre is, tehát június 22-re és 23-ra is rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta szerdán délelőtt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés elnökénél. A Forsthoffer Ágnesnek címzett indítványban a miniszter hét olyan törvényjavaslatot említ, amelyek módosításáról szavazni kell, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.

A csomagban szerepel a médiatörvény, a felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú javaslatok, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat és az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslat is.

A miniszter szerint a halasztás fontos célokat veszélyeztetne.

„A rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok elfogadása miatt szükséges.

Az indítványokkal összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, tekintettel arra, hogy a megtárgyalásra kerülő törvénymódosítások célja, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.”

A lépés azért szükséges, mert az Országgyűlés tavaszi időszaka hivatalosan június 15-én véget ért, a házszabály szerint pedig nyáron csak rendkívüli ülés összehívásával lehet parlamenti ülést tartani. A parlament ezen a héten is két napon át ülésezett, Magyar Péter miniszterelnök mindkét napon felszólalt.

Ruff Bálint korábban már kezdeményezett rendkívüli ülést a nyári szünet előttre, szintén azzal az indokkal, hogy a halasztás veszélyeztetné a forrásokhoz való hozzáférést. A brüsszeli elvárások teljesítésének egyik kulcseleme volt a Fidesz-közeli alapítványok helyzetének rendezése is, amelyről szintén egy korábbi, hasonlóan sürgős eljárásban döntött a Ház.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk