Kiszivárgott: Ilyen új parlamenti bizottságokat tervez a Tisza Párt
A korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottságot hozna létre a Tisza Párt a következő ciklusra. A Telex birtokába jutott javaslat szerint a kormányalakításra készülő párt több kulcsfontosságú területet is szétválasztana, és teljesen új testületeket is létrehozna, külön bizottság foglalkozna például a digitalizációval, a médiaügyekkel és a társadalmi részvétel erősítésével.
A tervezet szerint kettébontanák a mostani Kulturális Bizottságot, így a jövőben egy Kulturális és Médiaügyi Bizottság, valamint egy külön Oktatási és Tudományos Bizottság működne. Hasonló sors vár a Népjóléti Bizottságra is, amelynek hatásköreit egy Szociális Bizottság és egy Egészségügyi és Sportbizottság venné át.
Az Igazságügyi Bizottság feladatait is megosztanák: létrejönne egy Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, az önkormányzati és területfejlesztési kérdések pedig egy önálló testülethez kerülnének.
– fogalmazott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
A javaslat a parlamenti pártok pénteki egyeztetésén került szóba, ahol Magyar Péter jelezte, kompromisszumra törekednek a Fidesz–KDNP-vel és a Mi Hazánk Mozgalommal a bizottsági helyek elosztásáról. Ezzel szeretnék elkerülni, hogy – a 2022-es gyakorlathoz hasonlóan – végül az Országgyűlés elnöke döntsön a helyekről.
A Vállalkozásfejlesztési Bizottság megszűnne, feladatai a Gazdasági Bizottságba olvadnának be. A Mezőgazdasági Bizottság Agrár- és Élelmiszerügyi Bizottságként, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága pedig Környezetvédelmi, Vízügyi és Fenntarthatósági Bizottságként működne tovább.
Az országgyűlési bizottságok a törvényhozás kulcsszereplői, itt dől el, hogy egy javaslat egyáltalán a parlament elé kerülhet-e. A Telex emlékeztet, hogy az elmúlt 16 évben az ellenzéki indítványok jelentős részét már ebben a fázisban elutasították.
A testületek feladata emellett a kormányzati munka ellenőrzése is. Bár a bizottságok többségét a parlamenti arányoknak megfelelően a kormánypárti képviselők vezetik, a törvény a Nemzetbiztonsági Bizottság, a szokásjog pedig a Költségvetési Bizottság elnöki posztját is az ellenzéknek biztosítja a kiemelt ellenőrző szerep miatt.
A húsz bizottságos struktúra nem példa nélküli: 1998 és 2002 között 22, míg 2002 és 2006 között 25 állandó bizottság dolgozott a parlamentben.
A 2026-os választás eredménye után megalakuló új Országgyűlés az alakuló ülésén szavaz majd a végleges szerkezetről és a tagokról.
