SZEMPONT
A Rovatból

Interjú Magyar Péterrel: Az agyhalott szó nálam olyan, mint a hülye, a nyugdíjaskommandó szót meg Rogán Antaltól tanultam

A Tisza Párt elnöke szerint az embereket nem a hangfelvételek, hanem a valós kérdések érdeklik, és bárhogyan átírhatják a választási szabályokat, akkor is nyernek. Magyar Péterrel a miskolci gyűlés után beszélgettünk az országjárás első benyomásairól.


November végén országjárásra indult Magyar Péter. Az első állomás Szerencs és Miskolc volt. A Tisza Párt elnökével a miskolci gyűlés után beszélgettünk az országjárás első benyomásairól, a róla megjelent hangfelvételekről és többek között arról, hogy mit szól a választási törvény módosításához.

- Ez az országjárás első napja, most találkozik először úgy a szimpatizánsaival nagy tömegben, hogy nyilvánosságra kerültek a hangfelvételek. Mik a tapasztalatok, mik a visszajelzések?


- El kell, hogy keserítsek mindenkit, nem hozta szóba senki. Én vicceltem vele, hogy veszek be egy rágót, hogy ne legyen büdös a szám, de ezen kívül nem kaptam semmilyen visszajelzést. Azt tapasztaltam itt Borsod megyében, Szerencsen és Miskolcon, de egyébként az országban is, mert azóta azért már jártam egy-két helyen, hogy az embereket nem érdekli az Isaura, bárhogyan is küzd Tóni a társaival, mint malac a jégen. Az embereket a valós kérdések érdeklik. A megélhetési problémák, a gyerekvédelem, az egészségügy helyzete, a magyar gazdaság összeomlása, ezek érdeklik és elszomorítják az embereket, és az ezekre adott válaszokat keresik. Úgyhogy mi ezzel foglalkozunk, nekik meg meghagyjuk az Isaurát.



- Kicsit szokatlan, hogy egy politikus télen indul országjárásra. Eredetileg is ez volt a terve, most indult volna el?


- Előbb szerettük volna. Az volt az eredeti terv, hogy október elején, közepén elindulunk, amikor még jobb idő van. De annyi meló volt Strasbourggal, a pártépítéssel, napi politikai ügyekkel, hogy mindig tolódott. Aztán a múlt héten egyszer csak azt mondtam a kollégáknak, hogy vágjunk bele, mert sose indulunk el. Eldöntöttük, hogy jövő héten indulunk, és kész. Igaz, a kollégáim egy kicsit beparáztak, hiszen ilyenkor kint nehezebb megtartani egy eseményt, mert már nagyon hideg van, beltéri helyszíneket pedig nem egyszerű találni. Bele is futottunk egy pár helyen ellenállásba, politikai tiltásba, de alapvetően azért itt is sikerült végül megoldani, és ennek nagyon örülök. Jó lenne, hogyha Nyíregyházán is összejönne, vagy Debrecenben, de el leszünk mi a polgármesteri hivatal előtt felöltözve, forró teával. Ennek is lesz egy diszkrét bája. Majd hógolyózunk pénteken. De egyébként várjuk a polgármester urat is, ha el mer jönni.



- Miért pont az ország ezen részét választották? Mik azok a problémák, amik kifejezetten erre a térségre jellemzőek?


- A gyerekvédelmi intézményeket céloztuk meg először, és az ittenieket látogatjuk meg. Ezt pedig összekötöttük az országjárással. Ezen felül nem volt különösebb logika, az volt a cél, hogy három megyét válasszunk, ami közel van egymáshoz. Tavasszal Békés megyében, meg Baranyában kezdtük. Most Borsodban leszünk két napot, aztán megyünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Nyíregyházára, Kisvárdára, utána pedig Hajdú-Bihar megyébe, Debrecenbe, Hajdúhadházára, Hajdúböszörménybe. Csütörtökön elmegyünk egy állatvédelmi központba, amely megnyerte a Ludas Matyi szavazásunkat. Viszünk magunkkal egy jelentős támogatást is. Pénteken pedig szociális intézmények, idősellátás és gyermekvédelem, valamint a gyűlések. Úgyhogy elég sűrű program lesz, nem olyan lightos, mint a Fidesz országjárása.



- Beszéljünk egy kicsit az Önről megjelent hangfelvételekről. Azt mondta, hogy ezek a hangfelvételek többnyire manipuláltak, és hogy vannak olyan szavak, vagy kifejezések, amiket biztos, hogy nem Ön mondott. Tudna említeni konkrét példát ilyenre?


- Először is: van olyan hangfelvétel, amelyik összevágott, van, amelyik manipulált, és valóban vannak olyanok, amiket olyan dolgok hangzanak el, amiket biztos, hogy nem mi mondtuk, vagy nem abban a szövegkörnyezetben. Az utolsón például, ami a sajtóval kapcsolatos volt, hallható egy olyan stílus, amit nem szoktam használni.

Tudok keményen beszélni, és ezt meg tudják erősíteni a kollégáim is, és az is lehet, hogy néha nem szépen beszélek. De így nem.

Viszont szerintem ennek nincs jelentősége, ez egy magánbeszélgetés volt, amin nem bűncselekmények hangzanak el. Annak lenne jelentősége, hogyha Tiborcz István és Orbán Viktor vasárnapi ebédjén fölvennénk valamit, amikor eladják az országot, vagy szétrabolják, mert az bűncselekmény. Vagy, ha olyan dologról van szó, amit a kormány csinál, mondjuk Rogán Antal, mit tudom én, a szeretőjével. Azt, hogy egy magánbeszélgetésben valaki csúnyán beszél, vagy, hogy esetleg fáradtan, egy választási kampány után, hajnali fél 7-kor szid valakit, nem tartom olyan súlyos eseménynek, és láthatóan az emberek sem. Az emberek nem akarnak felülni a propaganda-vonatra, úgyhogy én tényleg sajnálom a Tónit, biztos, hogy nagyon nagy elvárásai voltak ezzel a lejárató kampánnyal szemben, de ugyanúgy, mint a péniszgate, ez is visszafele sült el, és tökön lőtték magukat.

Szerintem annyira kitolta már a propaganda hazugság az embereknek az ingerküszöbét, hogy már nem lehet ilyenekkel megvenni őket.

Mondom, ha bűncselekmények lennének ezeken a felvételeken, akkor az egy más dolog. Nyilván akkor se szép lehallgatni a szerelmedet. Persze, anno én is nyilvánosságra hoztam egy felvételt, de ebben semmilyen magánéleti szál nem volt. Ezen egy volt igazságügyi miniszter másfél percig egy olyan államellenes bűncselekmény-sorozatról beszél, meg arról, hogy maffia kormány van, ami az emberekre és az ország az igazságszolgáltatásra tartozik. De ezt sem úgy hoztam nyilvánosságra, mint itt, hogy csöpögtetek, vagy pénzt kérek érte, vagy zsarolok, vagy semmi ilyesmi, hanem tulajdonképpen az állam és az emberek érdekében.



- Nyilvánosságra került egy másik hangfelvétel is, amin a kollégáit szidta, konkrétan agyhalottnak nevezte őket.

- Az agyhalott szó nálam olyan, mint a hülye. A nyugdíjaskommandó szót meg Rogán Antaltól tanultam, azt a Fideszben használják, csak úgy szeretném jelezni. De a Soros-ügynököt például mi viccből szoktuk egymásra mondani, merthogy azt állítja rólunk a propaganda, hogy mi Soros-ügynökök vagyunk, ami elég nevetséges. Nem nekem volt Soros-ösztöndíjam, hanem Orbán Viktornak, és nem én tanultam ott, hanem Kovács Zoltán kormányszóvivő. Mi csak viccelődni szoktunk ezzel. Megbeszéltük, senkit nem érdekel, dolgozunk tovább.



- Tehát a párton belül nem volt ebből konfliktus?

- Még egyszer mondom, ez egy összevágott felvétel, nem ilyen szövegkörnyezetben, és nem így hangzott el. De, ha így hangzott volna sem érdekel minket. Mi dolgozunk a hazánkért, Rogán Antalnak meg jó egészséget kívánunk, költse gyógyszerre!



- Ha már propaganda. A szerencsi beszédében említette, hogy nem engedték be a propagandamédiát, én is láttam, hogy néhányan a bejárat előtt állnak. Miért nem jöhettek be?

- Tanulják meg azok az emberek, akiket jól fizet a kormány az adófizetők pénzéből, hogy ez milyen. A kormányinfóra például nem engedik be a Magyar Hangot, vagy Gulyás Balázst, vagy egyéb független sajtót, akik tudnak kritikus kérdéseket feltenni az ellenzéknek és a kormánynak is, tehát valódi újságírók. Nekik közük nincs az újságíráshoz, mert akkor is hazudnak, amikor kérdeznek, és naponta bűncselekményeket követnek el a híradóban, a Megafonban. Olyanokkal vádolnak családokat, az én családomat is, ami konkrét bűncselekmény, és börtönben lenne a helyük. Ilyen embereknek minek adjunk lehetőséget? Ráadásul az elején beengedtük őket, és több rendezvényünkön is olyan szinten zaklatták az embereket, például Császár elvtárs, a közmédia újságírója, hogy azt kérték, hogy vigyük ki őket, mert az eleve hazug narratívájával próbálta őket csőbe húzni. Erre nekünk nincs szükségünk. Ő nem újságíró, ő egy Lenin-fiú.


- A Fidesz ismét módosítaná a választási szabályokat. Mit szól ehhez?



- Nem vagyunk meglepődve. Nyilván, hogyha a Fidesz beterjeszt egy ilyen módosítást, akkor az a saját érdekét szolgálja. Ez valószínűleg nem a végleges állapot, ennél még sokkal durvább módosítások lesznek. Én azt tudom nekik üzenni, hogy mi megnyerjük a választásokat, nyugodtan lehet mindenfélét csinálni. De inkább kormányozni kellene szerintem, az egészségüggyel kellene foglalkozni, a gazdaságot kéne helyreállítani, kirúgni Nagy Mártont, új legfőbb ügyészt hozni, visszahozni egy egészségügyi minisztert, aki ért a szakmájához, és még lennének ötleteim, de ezeket megtartom magunknak, amikor majd mi jövünk.

Lehet ide-oda módosítgatni, meg átírogatni a körzeteket, meg levinni a küszöböt, meg mindent csinálni. Az az igazság, hogyha többségben leszünk, márpedig már most abban vagyunk, akkor bárhogyan átírhatják, akkor is nyerünk.

Nyilván nem egyenlő a pálya, még jobban lejteni fog a Fidesz felé, még többet kell dolgoznunk, de minket ez nem zavar. Természetesen, ha egy körzethatárt jogellenesen írnak át, akkor majd a bíróságra megyünk. Amit politikailag lehet, azt megteszünk, de nem ezen fog múlni. Azon fog múlni, hogy mi tudunk egy valós alternatívát mutatni, hogy elhiszik-e az emberek, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét el kell zavarni, mert tönkretette az országot, és ezt lehet teljesen másképp csinálni, és mi ezen dolgozunk.

- Arra lát valós esélyt, hogy mire eljutunk a 2026-os választásig, addigra olyan szinten módosítják a törvényt, hogy teljesen mindegy, ha a Tisza népszerűbb, mint a Fidesz, akkor sem tudnak nyerni? 



- A matematikának azért vannak szabályai. Lehet persze bűvészkedni, meg trükközni, de azért van most bajban a Fidesz, mert ugye ezt lejátszotta 2022 után is az önkormányzati választások előtt. Átírta a fővárosi szabályokat, és hát tökön lőtte saját magát.

Azért lett a Tiszának tízfős frakciója, mert átírták a szabályokat. Ha nem írják át, akkor egy képviselőnk sincsen.

Tehát óvatosan kell bánni ezekkel. Én jó trükközést kívánok nekik, de lehet, hogy pont ezzel segítenek nekünk! Ők így akarnak választást nyerni, meg propagandával, meg csalással, mi meg munkával, meg programmal, meg egy nyertes csapattal. Ez elég nagy különbség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk