prcikk: Hogyan érdemes nekilátni egy felújításnak, hogy valóban csökkenjen a végén a rezsiszámla? | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Hogyan érdemes nekilátni egy felújításnak, hogy valóban csökkenjen a végén a rezsiszámla?

A Másfélfok cikke szerint sokan ott rontják el, hogy csak az esztétikára koncentrálnak, és elmarad az energetikai tervezés. Megoldási javaslatuk is van.
Sáfián Fanni cikke a Másfélfokon, Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 04.



A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. – Ezek voltak a kutatókat is leginkább meglepő tanulságai egy közelmúltban végzett felmérésnek, amelynek eredményeiről a Másfélfok számolt be.

A hazai lakóingatlanok az energiafelhasználás 32, a kibocsátás 36 százalékáért felelősek, így átfogó felújítási program nélkül lehetetlen elérni a Magyarország által is vállalt klímacélokat, a több országban már sikeresen működő egyablakos tanácsadó irodáknak pedig ebben kulcsszerepe lehetne.

A felújítások műszaki tanácsadással történő ösztönzését azonban kiszámítható, hosszú távon rendelkezésre álló állami támogatásoknak, valamint a szakember hiány kezelésének is ki kellene egészítenie, hogy léptékváltás történjen az energetikai felújítások területén.

Dacára egy felújítás minden anyagi terhének és egyéb nyűgének, a magyar lakosságban magas a hajlandóság az otthonok korszerűsítésére: a következő öt évre több mint 1,4 millió lakástulajdonos tervez összesen 3000 milliárd forint értékben valamilyen energetikai korszerűsítést – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányában olvasható 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből.

A kutatás ugyanakkor az elmúlt évek felújításait is vizsgálva azt mutatta, hogy a hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges felújítás, ami energetikai tervezés nélkül készül el, így több mint a fele nem is jár érdemi energiamegtakarítással.

Emiatt az elmúlt 5 évben gyakorlatilag ezermilliárdokat pazaroltunk el úgy, hogy alig csökkentek az épületekhez köthető kibocsátások és az energiafogyasztás.

Részben a hosszútávú gondolkodás, a mindenki által könnyen elérhető szakértelem és az anyagi források hiányára vezethető vissza a felújítások két fontos jellemzője:

1. Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, hanem „reaktív” esemény, vagy hívhatjuk tűzoltásnak is: végérvényesen elromlik a kazán, és újat kell venni; omlik a vakolat, és le akarjuk festeni, de akkor már le is szigeteljük; már annyira rosszul zár az ablak, hogy behúz a hideg, és muszáj kicserélni. Ilyenkor a fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és az olcsóság: a lényeg, hogy működjön.

2. Emellett a felújítás szó alapvetően esztétikai felújítást jelent (festés, falak áthelyezése, új beépített bútorok), és kevesebben gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben: ezek inkább a hagyományos felújítások „mellékvágányai”. A legfontosabb motiváció – és meglepő módon gyarkan az energetikai felújítások kiindulópontja is – az esztétika, azaz hogy az eredmény szép legyen.

Ezt követi szorosan a komfortszint növelése, és harmadik helyen áll az energiamegtakarítás – derült ki egy korábbi, 2020 májusában a RenoHUb projekt keretén belül végzett kutatásból.

Elavult technológiába zárjuk be magunkat, évtizedekre kizárva a kibocsátáscsökkentést

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos a lock-in (vagy bezáródási) hatás „melegágyai”: megvesszük a legolcsóbb, azaz már nagyjából elavult megoldást, és utána ugyanott fogunk tartani, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire.

Ugyanakkor egy rosszul tervezett/kivitelezett, ám így is nyilván költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező felújítás elől.

Ez pedig nemcsak egyéni, tartósan magasabb rezsiszámlát eredményező probléma: a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, és ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás 36 százalékát adják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Pusztán ebből a két adatból is látható, hogy a Magyarország által is törvényben vállalt, célul kitűzött klímasemlegesség elérése 2050-ig a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentése, azaz energiahatékonysági felújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) nélkül nem fog sikerülni. Ehhez kb. évi 100-130 ezer otthon energetikai (mély)felújítására lenne szükség.

Ösztönzők népszerűségi sorrendje: vissza nem térítendő támogatás, ÁFA-kedvezmény, 0%-os hitel, egyablakos ügyintézés, kedvezményes hitel

A felújítási programok tehát megkerülhetetlenek. Ezek egyik legfontosabb eleme nyilván a pénzbeli támogatás, a legnagyobb ösztönzést – ez aligha meglepetés – a vissza nem térítendő támogatás jelenti. Ugyanakkor a kedvezményes hitelekhez képest sokan már fontosabbnak tartják a szakértői támogatást. A felújítások, az energetikai korszerűsítés bonyolultsága a pénzhiány jelentőségével egyenértékű akadályt jelent, amikor valaki belevágna egy egy ilyen beruházásba. Egy felújító az esetek többségében nem tudja magát kiképezni mindenhez értő szakemberré néhány hét vagy hónap alatt, így a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, ami sokkal nehezebbé és kockázatosabbá teszi a döntéseket.

A RenoHUb projekt keretében végzett piackutatás során a válaszadók által felsorolt félelmek, akadályok szépen egybecsengtek azokkal a frusztrációkkal, amelyektől bármelyikünk elbizonytalanodna egy ilyen felújítás előtt.

Nem értünk hozzá, így össze kell vadásznunk a megfelelő szakembereket, ami rengeteg időt és utánajárást jelent. Műszaki tartalmakat és árajánlatokat hasonlítunk össze, amihez megint csak nem ért az emberek többsége.

Ezt követi a különböző szereplők koordinálása, időpont egyeztetések, várakozások, majd az ezekből fakadó csúszások vagy rosszul elvégzett munkálatok.

Egy összetettebb energetikai felújítás felér egy komolyabb projektmunkával, és hatalmas kihívás a mindennapi életünk mellett ezt lemenedzselni.

A szakértelem, a tervezés hiányának ugyanakkor komoly ára is van: ha nincs energetikai, műszaki tervezés a folyamat elején, útközben fognak kiderülni a „meglepetések”, amik megdobhatják a költségvetést. Így minél előrébb haladunk a korszerűsítésben, annál inkább hajlamosak vagyunk az olcsóbb megoldást választani, hogy a végső büdzsé ne szálljon el, ez pedig ismét a lock-in hatás veszélyeit erősíti.

A megoldás: az egyablakos irodahálózat

Egy felújítási projekt nyilván a világ minden részén hasonló kihívásokat jelent, a szakértelem hiányából fakadó nehézségek leküzdésére pedig nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legjobb megoldás az úgynevezett one-stop-shop (OSS), amit magyarul egyablakos felújítási tanácsadó irodának fordíthatunk. Egy ilyen irodában olyan emberek ülnek és várják a felújítani vágyókat, akik nemcsak a korszerűsítések szakmai és anyagi részéhez értenek, de képesek erről közérthetően beszélni, és tisztában vannak vele, min megy keresztül egy átlagos felújító.

Egy helyen adnak át minden szükséges információt a felújításokhoz a tervezéstől a pénzügyi lehetőségeken át a kivitelezők kiválasztásáig és a megkapott munka ellenőrzésig, így a felújítók sokkal magabiztosabban tudnak belevágni a folyamatba.

Miután szakértőkkel egyeztettek, jobban értik, mit szeretnének, tanácsot kapnak, mire figyeljenek, a zsebükben pedig ott lapul egy megbízható tervező energetikus, a kivitelezők és az egyablakos iroda operátorának telefonszáma. Ebben az esetben sokkal magasabb az esély arra, hogy az egész folyamat a kívánt mederben halad, és egy igazán hatékony otthon lesz a végeredmény, elégedett lakókkal és komoly energiamegtakarítással.

De ha valaki még így is túl nagy falatnak tartja, hogy egyedül vágjon bele egy mélyfelújításba, általában különböző csomagárakon az egyablakos irodák azt is vállalják, hogy teljesen önállóan lemenedzselik az egész folyamatot, miután egyeztették az igényeket, elképzeléseket és a lehetőségeket.

Ebben az esetben a lakás- vagy háztulajdonos teljesen hátradőlhet: minden terhet levettek a válláról, ami lehetséges, és az irodának adott díjat valószínűleg méltányosnak fogja tartani a megspórolt idő és idegeskedés kiváltására – akik dolgoztak már jó generálkivitelezővel, itt valószínűleg hevesen bólogatnak. Ezzel a szolgáltatással pedig nemcsak az energetikai felújítások minősége, de a mennyisége is tovább nőhet, hiszen a legtöbb korszerűsítéssel kapcsolatos félelem méregfogát húzza ki ez a megoldás.

A már említett 2020-as reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy lakossági oldalról nagy igény volna ilyen irodákra. Olyannyira, hogy

ha ingyenes egyablakos szakértői műszaki és pénzügyi tanácsadás állna a rendelkezésükre, a következő öt évben félmillió olyan háztartás vágna bele energetikai felújításba, akik ezt a jelenlegi körülmények között nem tervezték.

Meglepő módon az egyablakos irodák még a kedvező kamatozású piaci hitelnél is népszerűbb segítséget jelentenének: 65%-kal, 200 ezerrel többen kezdenének energetikai felújításba ennek segítségével, mint kedvezményes hitellel. Ez is mutatja, hogy nem csupán a pénz(hiány) az energetikai felújítások fő akadálya.

Milyen lehet az egyablakos tanácsadói iroda?

A nemzetközi gyakorlatban háromféle modellt lehet megkülönböztetni a szolgáltatások mélysége alapján. Az első típusban információkat kaphatunk a felújítás lépéseiről, a termékek kiválasztásáról, a pénzügyi lehetőségekről, és hogy mire figyeljünk oda a tervezés és a kivitelezés során. Ez az iroda inkább csak facilitál, tehát a szükséges lépéseket a felújító teszi meg, cserébe ezek általában ingyenes szolgáltatások.

Várhatóan ilyen lesz a Magyar Mérnöki Kamara által újraszervezett, frissen elérhető Nemzeti Energetikusi Hálózat, amely segítségével a lakosság és a kisvállalkozások kaphatnak online vagy személyes tanácsadást az ingyenes energetikai tanácsadó hálózat szakembereitől.

A második modellben az egyablakos iroda már koordinálja is a folyamatot: segíti a kapcsolatfelvételt a szükséges szakemberekkel, végigköveti a felújítási folyamatot, letölthető sablondokumentumokkal áll rendelkezésre, segít a pénzügyi lehetőségek megtalálásában és a pályázásban. Így a felújítók tényleg úgy érezhetik, valaki fogja a kezüket, valakihez mindig lehet fordulni a kérdéseikkel, szakértői véleményekre és tanácsokra támaszkodhatnak, de megvan az a szabadságuk is, hogy bármikor a saját elképzelésük után menjenek.

Egy ilyen rendszerű irodahálózat éppen kialakítás alatt áll a RenoHUb projekt keretében, melyben a MEHI is részt vesz. A RenoPont egy igazán összetett online platform (internetes tudástár) és fizikai irodák segítségével tervezi segíteni a felújítókat: a családi ház- és lakástulajdonosokat, illetve a közös képviselőket egyaránt.

Az első iroda tesztüzeme Nagykanizsán el is indult, a második, budapesti iroda és az online platform működése idén várható. A projekt célja, hogy egy több irodából álló, országosan elérhető hálózat jöjjön létre, ahol hasznos anyagok és hozzáértő szakemberek segítenek majd könnyebbé, kiszámíthatóbbá tenni az energetikai felújításokat, miközben biztosítják a minőségi eredményeket.

A harmadik irodatípus már teljes körű lebonyolítást vállal, amely különböző csomagokban érhető el, és amely kiválasztása és az igények egyeztetése után az iroda szerződést köt a felújítóval, majd önállóan, kulcsrakészen levezényli a felújítási folyamatot az energetikai felméréstől a kivitelezők megbízásán és a finanszírozás biztosításán át a minőségellenőrzésig. Ez tehát a felújítók számára a legkényelmesebb és legbiztonságosabb megoldás, amely fix költségért cserében nyugalmat, kiszámíthatóságot és megbízhatóságot kínál a felújított otthon mellé.

Erre a típusra egy évek óta működő, rendkívül sikeres példa a holland REIMARKT, ahol már több mint 4000 lakásfelújításon vannak túl.

Az évek alatt hihetetlen mértékben leegyszerűsítették az általuk menedzselt felújítások menetét, beleértve az egyeztetést a leendő felújítókkal is: a lehetőségeket különböző felújítási csomagokba „dobozolták”, melyeket alapvetően nem épülettípusokra, hanem élethelyzetekre szabtak, például friss családoknak, akik meleg és biztonságos otthonra vágynak, vagy időseknek, akik egyszerűen kezelhető és akadálymentes otthont szeretnének. Hozzáállásuk és módszerük rendkívül egyszerűvé, kezelhetővé és felhasználóbaráttá teszi az energetikai korszerűsítést, így igen népszerű Hollandiában.

Az egyablakos rendszer szükséges, de nem elégséges

Az egyablakos rendszerek számos megoldást adhatnak a felújításokkal kapcsolatos félelmekkel, akadályokkal kapcsolatban, azonban sikerük, ha a külföldi példákat vizsgáljuk, általában sokszereplős együttműködés eredménye. A legnagyobb hatást, a valódi felújítási hullámot azok a kezdeményezések tudják elérni, amelyek mögött átfogó szakpolitikai célok állnak, amelyek egymást támogatják.:

Határozott és jól kommunikált állami célkitűzés legyen a lakóépületek energetikai (mély)felújítása, el kell indulnia egy szemléletformálásnak az energetikai felújítások prioritásával kapcsolatban.

Ehhez célzott, kiszámíthatóan és egyszerűen igénybe vehető támogatásoknak kell rendelkezésre állniuk.

Legyenek együttműködő, finanszírozó bankok, akik üzleti lehetőséget láthatnak az egyablakos rendszerekben, így a támogatásokat speciálisan erre a célra létrehozott pénzügyi termékekkel (pl. kedvezményes, zöld hitelek) kiegészítik.

Legyen biztosítva a felújítások kivitelezői háttere, azaz rendkívül fontos a szakemberképzés, a szakemberhiány mielőbbi kezelése, valamint ezzel és a többi fent említett problémával szoros összefüggésben kezelni kell azt a sajnálatos helyzetet, hogy az időszakos túlkereslet és a szakemberhiány felhajtja az építőipari szolgáltatások árait, így nem jut el a különböző támogatások által kínált árelőny a fogyasztókhoz.

A kiszámíthatatlan, kampányszerű támogatási programok következményei többek között a gyorsan kimerülő támogatások, a kapkodva összerakott, átgondolatlan tervek (pályázatok), és a hirtelen keresletnövekedés miatti hihetetlen áremelkedések az építőiparban.

Legalább a fentiekre mindenképpen szükség lenne ahhoz, hogy Magyarországon is olyan sikeresen tudjanak működni az egyablakos energetikai felújítási tanácsadó irodák, mint külföldön, és esélyünk legyen arra, hogy megvalósuljon az évi 130 ezer lakóépület energetikai felújítása, amely a hazai klímasemlegességhez szükséges.

A cikk a Magyar Energiahatékonysági Intézet Hazai Felújítási Hullám c. tanulmánya alapján készült, aminek az elkészítésében a szerző is részt vett.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekig tartó viszony a tanárnővel: Ricsi könnyek között tálalt ki a manipulációról és a kihasználásról
Egy ártatlannak tűnő öleléssel kezdődött minden, ami aztán nyolc évig tartó titkos viszonyba torkollott. Horváth Richárd a Partizánnak mesélt a pokoli évekről.


A Partizánnak adott interjút Horváth Richárd, aki arról beszélt, hogyan használta ki és manipulálta őt gyerekként a középiskolai angoltanára, akivel éveken át viszonya volt. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy mivel ő férfi, biztosra veszi az áldozathibáztatást.

„Jönnek a viccesek majd, hogy bárcsak az ő idejükben lettek volna ilyen női tanárok. Ja, mindenki meg akarja dugni a jónő tanárnőt. Aztán én meg megtettem, és itt ülök mégis. És nem hiszem, hogy bármelyik osztálytársam cserélne velem most”

– fogalmazott.

Elmondása szerint a kapcsolat 2012-ben kezdődött, amikor 15 évesen megpillantotta a tanárnőt, akit „a világ legszebb hölgyének” látott. A viszony egy ártatlannak tűnő helyzettel indult: Ricsi egy családi probléma miatt nem készítette el a házi feladatát, és megkérte a tanárnőt, hogy ne csak egyest ne adjon neki, de ne is beszéljen senkinek a dologról. Állítása szerint a tanárnő ezt nem tartotta be, és szólt az osztályfőnökének. Ricsi erre egy bizalomról szóló Facebook-poszttal reagált, amiből a tanárnő tudta, hogy neki szól. Behívta a tanterembe, bocsánatot kért, majd megkérdezte, megölelheti-e. „Az az ölelés nagyon jól esett ott abban az adott pillanatban, és innentől kezdtünk el mi beszélgetni Facebookon, és egyre inkább elmélyültek ezek a beszélgetések” – emlékezett vissza.

Bár egy ponton Ricsi javasolta, hogy hagyják abba a beszélgetéseket, amibe a tanárnő először beleegyezett, pár nap múlva mégis újra megkereste azzal, hogy „szerinte semmi rossz nincs abban, ha mi ketten beszélgetünk, ha lelkizünk, mert hát mindkettőnknek jó”.

A fiú elmondása szerint ettől különlegesnek érezte magát. „Tök megtisztelve, meg különlegesnek éreztem magam. És valójában ez volt a hatalmas csapda ebben az egészben” – mondta. A kapcsolat hamarosan fizikai síkra terelődött, miután a tanárnő egy ajándékátadás ürügyén felhívta a lakására. Először csak ölelések és kézfogások történtek, majd a tanárnő elkezdte csókolgatni a nyakát, amit a fiú viszonzott, de közben végig bűntudata volt. „De mégis ott volt mindig is az a gondolat a fejemben, hogy ez az egész olyan bűnös, hogy ennek nem lenne szabad megtörténnie” – idézte fel.

A tanárnő először a harmadik fiának, majd a kisöccsének nevezte, végül „lelkitársak” lettek. Az első csók a nő lakásán, a kanapén történt meg, ami után a tanárnő azt mondta, legközelebb egy hónap múlva kaphat hasonlót.

Ricsi állítása szerint nem ő volt az, aki ezt a határt átlépte, innentől kezdve rendszeresen csókolóztak a tanteremben, a lakáson vagy az utcán elbújva.

A nő féltékeny lett, amikor Ricsi kortárs lányokkal próbált ismerkedni. „Ő azt szeretné, hogy kizárólag vele randizzak, mert ő szerelmes belém. Sajnos ez is jól esett akkor, és nagyon szupernek gondoltam magam, hogy hát egy felnőtt nő tényleg szerelmes belém”

– mondta Ricsi, aki szerint ezután a kapcsolat egyre inkább testivé vált, az érzelmi beszélgetések pedig eltűntek, ami miatt úgy érezte, kihasználják.

Az első szexuális együttlétre 2014. július 15-én került sor, amikor Ricsi már betöltötte a 17. életévét, a tanárnő pedig 18 évvel volt idősebb nála.

Elmondása szerint a tanárnő ekkor már egy közös jövőt ígért neki. „Elmondta, hogy velem szeretné leélni az életét, hogy nagyon várja, hogy végezzek a sulival, és együtt lehessünk örökké, hogy együtt öregedjünk meg” – emlékezett vissza a férfi, aki szerint a tanárnő már a kapcsolatuk elején manipulálni kezdte, hogy a saját szükségleteit kielégíthesse vele.

A viszonyról Ricsi apja is tudomást szerzett, miután a fia egy egész hetet a tanárnőnél töltött. Bár az apa nagyon kiakadt, végül nem szólt az iskolának.

„Azt mondta, hogy félt, hogy meggyűlölöm egy életre, ha ezt teszi. Értelemszerűen, ha meg is gyűlölöm, érte, egyébként ez lett volna a jó döntés” – mondta Ricsi. A viszonyról állítása szerint a tanárnő egyik kolléganője, egy magyartanár is tudott, aki nemhogy nem szólt, de még az osztályfőnököt is lebeszélte a gyanakvásáról, amikor az aggályait fejezte ki a diák és az angoltanár furcsa kapcsolatáról.

A titkolózás egyre jobban megviselte Ricsit, akinek egy alkalommal dühkitörése volt az osztályban. Ezt követően a tanárnővel közösen mentek el egy pszichiáterhez, aki Ricsi szerint nem mondta ki, hogy a kapcsolatuk nem normális. „Gyakorlatilag arra tanultam itt praktikákat, hogy hogyan ne legyek dühös, és hogyan kezeljem a dühömet” – mondta. A tanárnő manipulációi miatt Ricsi szociális élete beszűkült, elmaradtak a barátai. „Egyszer csak azt vettem észre, hogy basszus, már tényleg csak ő van nekem.”

Egy ponton megpróbált szakítani, letiltotta a tanárnőt mindenhonnan, és nem ment iskolába. Ekkor a tanárnő barátnője és a beavatott kolléganője is keresték telefonon, hogy vegye fel újra a kapcsolatot.

Ricsi ekkor az apjához fordult, hogy segítsen neki iskolát váltani, de ő azt mondta, a maradék két évet már bírja ki. „Az az egy ember, akitől segítséget kértem, ő is azt mondta, hogy bírjam ki” – fogalmazott.

Az érettségi után, 2018-tól Ricsi dolgozni kezdett, hogy a közös életükhöz gyűjtsön, de a tanárnő mindig kifogásokat talált. Végül 2019 decemberében szakított vele, de a nő 2020 márciusában albérletbe költözött, és újra összejöttek.

A kapcsolatnak 2020. április 5-én lett vége, amikor a tanárnő azt mondta, nem bírja nézni a gyerekei fájdalmát, ezért mégsem hagyja el a férjét. „Talán soha nem éreztem még akkora fájdalmat, mint aznap, mert nem tudtam megszólalni, csak ültem egy helyben, és úgy éreztem, hogy most belülről széttörtem”

– mondta.

Ricsi állítja, nem akar bosszút állni. A szakítás után tudatosult benne, hogy ez nem szerelem volt, hanem a lelki kizsákmányolása. „Egyetlen egy felnőtt diszfunkcionális működése sem legitimizálhatja soha azt, hogy egy gyerekkel visszaéljen” – jelentette ki. Terápiára kezdett járni, ahol a kapcsolat hatásai mellett a gyerekkorával is foglalkozott. Elmondása szerint sosem érezte magát eléggé szeretve, apja érzelmileg elérhetetlen volt, és gyerekként végig kellett néznie, ahogy nagyapja bántalmazza a nagymamáját. A terápia segített feldolgozni a traumáit, és rendezni a kapcsolatát a szüleivel, akik elmondása szerint sajnálják, ami történt. „Amit az egyik legnagyobb terápiás eredményemnek gondolok, az pedig az, hogy életemben először sikerült megölelnem úgy az anyukámat, hogy az jó érzés volt” – zárta a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: