Soha nem volt még annyi koronavírus-fertőzött Chilében, mint április 9-én, miközben az ország lakosainak kétharmadát már beoltották. A napi fertőzöttek száma egy hete meghaladta a 9000 főt, ami 2000-rel több a tavaly június szomorú rekordnál. A kórházak intenzív osztályai túlterheltek, a politikusok szerint a pandémia kritikus pillanatait éli az ország, miközben a 18 millió lakosból már 12,5 millióan megkapták az oltás legalább első adagját. Akkor mégis mit rontottak el Chilében? Erre kereste a választ elemzésében a BBC.

A kritikusok szerint Sebastián Piñera és kormánya a világszerte is kiemelkedően sikeres oltási program eredményeibe belerészegedve túl gyorsan döntött a járványügyi intézkedések lazítása mellett. 2020 márciusától egészen novemberig lezárták Chile határait, az országon belül pedig szigorú korlátozásokat léptettek életbe. Miután a drasztikus módszerekkel sikerült a napi esetszámot az év végére 1300 környékére szorítani, megkezdték az enyhítéseket.

Kinyithattak az éttermek és szállodák, amit a gazdaság szempontjából fontos lépésnek tartottak a szakértők. Újra beindult a belföldi turizmus, amire a chileiek mentális egészsége szempontjából tekintettek fontos mérföldkőként. Ráadásul a határzárakat is feloldották a külföldről érkezők előtt.

Bár az oltási program valóban gyorsan kezdődött december végén a dél-amerikai országban, még így is elkéstek. Eleinte csak az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a 90 év felettiek kapták meg az injekciókat, miközben még oltatlan chileiek milliói januárban és februárban megkezdték hagyományosan éves szabadságaikat, az elkerülhetetlen rokonlátogatásokkal és baráti összejövetelekkel együtt.

A helyzetet tovább rontotta, hogy az országban leginkább a koronavírus P.1 törzse terjed, amit világszerte csak brazil mutánsként emlegetnek.

Mindezek együtt vezethettek oda, hogy az átoltottság tekintetében Izrael és az Egyesült Királyság után legjobb mutatókkal rendelkező országban tombol a világjárvány.

Az eddig beadott oltások 93 százaléka a kínai Sinovac vakcinája volt. A CoronaVac nevű oltóanyag hatásosságát brazil kutatók 50,4 százalékra mérték, ugyanakkor Indonéziában és Törökországban ennél jóval magasabb, 65 és 83 százalék arányt állapítottak meg a kutatók.

A chilei egyetem múlt héten publikált tanulmánya szerint

A chilei egyetem rektora, Ennio Vivaldi az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a CoronaVAc első adagjának önmagában nincs "releváns hatása".

Miközben az eredmények alapján a chileiek közül sokan kételkedni kezdtek a kínai vakcina hatékonyságában, szakértők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a második adag nyújt csak igazán megfelelő védelmet. Az állampolgárok között azonban egyre többen nem kérnek a kínai oltóanyagból, és a széles körben elismert, hatékonyabbnak vélt Pfizer-vakcinát szeretnék maguknak beadatni.

Ugyanakkor helyi kutatók kiemelik, hogy a második Sinovac oltás után a vírust elkapó embereknél csak enyhe tünetekkel, vagy tünetek nélkül folyt le a fertőzés, és közülük senki nem került intenzív osztályra. Az oltóanyag klinikai vizsgálatát vezető Susan Bueno professzor szerint a CoronaVac nemcsak megelőzi a haláleseteket és a súlyos betegség kialakulását, de még a világszerte egyre több aggodalmat keltő brazil mutánssal szemben is hatékonynak bizonyult.

Az emberek többsége egyetért a tudósokkal, és úgy gondolkozik, hogy csakis az oltás lehet a kiút a jelenlegi helyzetből. Mindegy, hogy melyiket kapják meg, mert típustól függetlenül mindegyik vakcina életeket menthet.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal csütörtökön kiadott útmutatása szerint

A CDC tájékoztatása szerint

- írja a Reuters.

Ezek az enyhítések azokra vonatkoznak, akiket már teljesen beoltottak: tehát kétdózisú vakcinák esetében a második dózis után két héttel, míg az egydózisú Janssen-vakcina esetében az oltás után két héttel.

Ugyanakkor a CDC azt is mondja, hogy a teljesen beoltott embereknek továbbra is maszkot kell viselniük, ha azt a szövetségi, állami, helyi törvények előírják, és be kell tartaniuk a vállalkozások előírásait és a munkahelyi útmutatásokat is. Illetve a hivatal továbbra is azt ajánlja, hogy a beoltott emberek is viseljenek maszkot például a repülőgépeken és vonatokon, valamint a repülőtereken, a tranzitállomásokon, a tömegközlekedésben, valamint kórházakban és az orvosi rendelőkben.

Kemenesi Gábor virológus a hírre reagálva a Facebook-oldalán azt írta, végre megérkezett a válasz arra, hogy lesz-e még valaha maszk nélküli életünk.

Nemrég hallhattunk azokról a tesztekről, amelyek az mRNS vakcinák esetében mérték fel a tünetmentes fertőződés lehetőségét, amely a második vakcinát követően 90%-kal csökkent. Azonban nagyobb mintaszámon, eltérő közegekben, munkakörülmények közt nem volt teljes a kép. Az újabb adatok rendkívül pozitívak, munkakörnyezet függvényében 0,05-0,9%-os a vírussal való fertőződés esélye" - írja posztjában a virológus, aki szerint

és a tegnapi napot, amikor a CDC ezt a szabályozást léptette életbe, "felírhatjuk a járvány történetének könyvébe".

A teraszok nyitása óta itthon is még inkább felmerül a kérdés, szükség van-e továbbra is a kötelező szabadtéri maszkviselésre, hiszen ott a fogyasztó vendégek számára nem előírás, néhány méterre tőlük, az utcán azonban igen. Duda Ernő virológus lapunknak korábban azt nyilatkozta: egyelőre nem tartja indokoltnak a szabály eltörlését.

– nyilatkozta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: igaz, hogy meleg és száraz időben valóban kevésbé terjed a vírus, ha azonban jön egy hűvösebb, esősebb időszak, ez a tendencia máris megfordul.

Több végzős diák lemaradt az érettségiről azért, mert koronavírus-fertőzött volt, vagy karanténban kellett maradnia. De arra is volt példa az egyik vizsgázó szerint, hogy sokan éppen azért, mert nem akarták bukni az érettségit és vele együtt az egyetemi felvételit, fertőzötten mentek be vizsgázni.

– nyilatkozta Csatár Eszter az ATV Híradónak.

A lány barátnője így nem tudott részt venni két emelt szintű vizsgáján, emiatt az érvényes érettségitől és az egyetemi felvételitől is elesett.

Cseke Eszter petíciót indított, hogy a karanténba került érettségizők pótnapon vizsgázhassanak. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban ugyanis azt mondta, hogy akik most megfertőződnek és emiatt nem tudnak érettségizni, azok legközelebb októberben vizsgázhatnak a pótérettségin.

Az ADOM Diákmozgalom már januárban felhívta a figyelmet erre a problémára.

– jelentette ki Schermann Fruzsina, az Adom diákmozgalom szóvivője.

Orbán Viktor hosszan beszélt a koronavírus elleni oltásról péntek reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök elmondta, 944 ezer olyan regisztrált van, aki még nem vette fel az elérhető vakcinát, Orbán szerint olyanra várnak, ami nincs. Most pedig a Pfizer oltóanyagából nincs elég.

A miniszterelnök elmondása szerint átlagosan hetente 330 ezer adag érkezik a Pfizertől, ebből általában 180-185 ezret második oltásra kell felhasználni.

Most a 16-18 éveseknek tették félre az első oltásra szánt adagokat, de ha az ő kampányoltásuk lezajlott, hetente 150 ezren kérhetnek majd Pfizert, ennyi jut a következő hetekben Orbán szerint. Arról is beszélt, hogy bár még nem lehet tudni, hogy kell-e harmadik oltás ősszel, a kormánynál már felbecsülték, hogy mennyi tartalékra van szükség, a szükséges megrendeléseket leadták.

Falus Ferenc a Facebook-oldalán reagált a miniszterelnök szavaira.

- fogalmazott a volt országos tisztifőorvos.

"Hallom, beindult az unalomig ismert tempó. A lakájmédia kérdések, adatigénylések özönével árasztotta el eddigi életem különböző színtereit" - írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely. A főpolgármester azt is hozzáteszi: "hajrá, csinálják csak, dolgomnak érzem, hogy segítsem a tényfeltárást".

A főpolgármester ezután összefoglalta eddigi élettörténetét.

"Bölcsibe nem jártam, remélem, nem gond.

Általános iskolát Nyírtasson kezdtem és Debrecenben fejeztem be, nem, nem rúgtak ki, elköltöztünk, bocsi.

A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségiztem, most szólok, nem voltam nagyon jó tanuló, ha kérik, megpróbálom megkeresni az érettségi bizonyítványomat, de fogalmam sincs, hol lehet.

A Károli Gáspár Egyetemen kezdtem, majd az ELTE-n diplomáztam, szociológia szakon, itt már jobban ment a tanulás, talán mert jobban érdekelt a téma. Nyelvvizsgát az egyetem nyelvi lektorátusán tettem – de ezt már tudják.

Szakdolgozatomat a választói magatartásról írtam, szerintem elég jól sikerült, nyertem vele versenyt, de nyilván ezt majd a propagandasajtó szakértői eldöntik helyettem, hisz ők jobban tudják.

Aztán tanítani kezdtem az egyetemen, látom, gondot okoz annak feldolgozása, hogy miként lehettem ilyen fiatalon adjunktus, hát nem is tudom, talán kérdezzék meg az általam egyébként sokra tartott Lánczi Andrást, aki kinevezett. Küldjek telefonszámot, vagy megvan? Imádtam tanítani, hogy hogyan csináltam, azt talán a diákoktól kell megkérdezni, mindenesetre büszke vagyok rá, hogy volt olyan év, amikor az országos versenyen az első hat helyezettből öt az én tanítványom volt. Volt, hogy elkéstem az óráról, ez igaz.

Ami utána van, az ugyebár nyitott könyv. És még nincs vége... "- írja Karácsony, aki ezzel feltehetően arra utal, hogy a napokban bejelentheti indulását miniszterelnök-jelöltként az ellenzéki pártok előválasztásán.

Karácsony Gergely egyébként nemrég az Economistnak adott nagyinterjút, ahol alacsonynak és kövérnek nevezte Orbánt, és bár utána bocsánatot kért ezért, Fürjes Balázs államtitkár beszólt neki. A kormánypárti politikus nehezményezte, hogy Karácsony lenézően nyilatkozott azokról, akik nem úgy néznek ki, mint ő, és utalt arra, hogy ez már a body shaming, vagyis a testi megszégyenítés kategóriájába tartozik. Aztán azt is megjegyezte:

Karácsony erre reagálva azt írta egy posztban: elismeri, hogy Orbán jobban beszél angolul, mint ő. De folyamatosan dolgozik az angol nyelvtudásán, a miniszterelnök „újsütetű kínaiját és oroszát” viszont nem tervezi behozni.