prcikk: Harmadik hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom, alkalmazkodnak a magyarok a magas inflációhoz | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Harmadik hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom, alkalmazkodnak a magyarok a magas inflációhoz

Már látszik a gazdasági teljesítmény erőteljes fékeződése az elemző szerint.


A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban a nyers adat szerint 4,1 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az év első hat hónapjában – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A KSH jelentése szerint az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1429 milliárd forintot ért el júniusban, ennek:

  • 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,
  • 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,
  • 19 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

    Az értékesítés az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,3 százalékkal, ezen belül a 75 százalékot kitevő élelmiszerjellegű vegyes üzletekben 1,1 százalékkal csökkent.

    Az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma ugyanakkor 2,5 százalékkal nőtt.

    A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5 százalékos volt az emelkedés. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13,2 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,6 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,3 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,0 százalékkal nőtt. Az iparcikkjellegű vegyes üzletekben ugyanakkor 3,1 százalékkal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,3 százalékkal csökkent.

    Az árucikkek széles körére kiterjedő,

    a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,9 százalékkal bővült.

    Az üzemanyag-kiskereskedelemben 23,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,4 százalékkal növekedtek.

    2022 első fél évében naptárhatástól megtisztítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 12,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 30,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

    „Májushoz képest 0,5 százalékkal esett vissza a volumen. Miután a májusi adatot is lefelé módosította a statisztikai hivatal, ez azt jelenti, hogy harmadik hónapja csökken a kiskereskedelem, ami érdemi visszaesést, csökkenő fogyasztási trendet jelent”mondta a HVG-nek az adatok alapján Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a mai statisztikák alapján elmondható, hogy már látszódik a gazdasági teljesítmény erőteljes fékeződése a második negyedév végén.

    „A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása ezt tovább erősítheti”

    – tette hozzá az elemző.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Megvan a Fidesz–KDNP hivatalos eredményváró helyszíne
    A Fidesz–KDNP szerda este jelentette be, hogy a Bálna Kulturális Központban tartja a vasárnapi választás eredményváróját. Ezzel szemben a Tisza Párt már hétfőn tudatta, hogy a Parlamenttel szemben, a budai rakparton várja a szimpatizánsokat.


    A kormánypártok közölték, hogy a Bálna Kulturális Központban tartják a közös eredményvárójukat – írta a HVG. A sajtóinformációk szerint a Bálna honlapján az is megjelent, hogy az épület csütörtöktől vasárnapig zárt körű rendezvény miatt nem látogatható.

    A Fidesz immár negyedik alkalommal választotta az épületet az eredményváró helyszínéül, amely 2014 óta ad otthont a párt választási rendezvényeinek.

    A Tisza Párt már hétfőn bejelentette, hogy a Parlamenttel szemben, a budai oldalon, központi helyszínként a Batthyány téren és a rakpartokon várják az eredményeket.

    A felfokozott hangulat miatt elemzők rekordközeli részvételre számítanak vasárnap.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Orbán Viktor a jegybankról: Minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie
    A miniszterelnök a Blikk Talk című műsorban az energiaválságról is beszélt, ami szerinte elkerülhetetlen. "Nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – fogalmazott.
    F. O. / Fotó: - szmo.hu
    2026. április 09.



    „Nehezebb idők” – ezzel a rövid válasszal indokolta Orbán Viktor a körülötte szigorodó biztonsági intézkedéseket a Blikk Talk című műsorban. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy nem általános óvintézkedésről van szó: a fokozott védelmet egy konkrét fenyegetéssel hozta összefüggésbe, amit az ukránokhoz köt.

    „Igen, ez a konkrét személyre és családra irányuló fenyegetés” – mondta a kormányfő.

    Az interjúban Orbán Viktor a „barát” megszólításra is reagált, amit a Putyinnal folytatott beszélgetésben használt. Szerinte ez csupán egy diplomáciai formula. „Nem személyes barátokat kell itt gyűjteni, hanem az ország számára kell értékes kapcsolatokat kialakítani. Ez megszokott formula a politikusok közötti érintkezésben. Nincs ebben semmi különös” – jelentette ki.

    Orbán Viktor egy nemrég kiszivárgott telefonbeszélgetés leiratára utalt, amelyben a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal egyeztetett. A felvétel miatt Rácz András külpolitikai szakértő úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is, a leirat miatt pedig Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en csúnyán összerúgta a port.

    Orbán Viktor a Blikknek nyilatkozva hozzátette, hogy bizonyos vezetőkkel a „brother”, vagyis a testvérem megszólítást is használják. A valódi barátságot ettől élesen elválasztotta. „Emberileg nem tudunk egymással olyan viszonyban lenni, mert ahhoz kellett volna együtt őrizni a disznót, hogy ilyen népiesen fogalmazzak.”

    A személyes kapcsolatokról szólva Simicska Lajosról szűkszavúan annyit mondott, hogy „megszűnt a kapcsolat”, és „az egy lezárt történet”. Amikor Fodor Gábor került szóba, akivel szomszédok, arra a kérdésre, hogy adna-e neki egy inget, ha bajban lenne, annyit felelt: „Esetleg a felét.”

    Szóba került a gazdaság is.

    „Az energiaválság az elkerülhetetlen. Tehát nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – mondta a miniszterelnök, és a következő két-három hónapot különösen nehéznek nevezte.

    Az okok között említette a közel-keleti konfliktusban megsérült gázipari létesítményeket és a tengeri szállítás akadozását. A kormány válságkezelési stratégiájának kulcskérdéseként azt jelölte meg, hogy a terheket kinek kell viselnie. „Az a kérdés, hogy kinek fáj. A bankoknak fáj, a multiknak fáj, a családoknak fáj?” – tette fel a kérdést, és jelezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja az árszabályozási intézkedéseket és a profitkorlátozást.

    A Magyar Nemzeti Bank körüli vitákkal kapcsolatban kijelentette, hogy a kormánynak nincs közvetlen ráhatása az intézmény működésére. „A Jegybankot nem tudom ellenőrizni” – mondta, de hozzátette, hogy az elszámoltathatóság elkerülhetetlen:

    „minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie.”

    Különbséget tett a hibák és a bűncselekmények között, hangsúlyozva, hogy míg az előbbieket lehet korrigálni, „a bűncselekmény alól nem tud a miniszterelnök felmentést adni”.

    A választási kampány hajrájával kapcsolatban azt mondta, a belső méréseik szerint nyerésre állnak, az utolsó napokat pedig egy 400 méteres síkfutáshoz hasonlította. Világossá tette a célját: „én arra készülök, hogy vasárnap este mi azt a hírt kapjuk, hogy győztünk.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
    Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.


    A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint

    a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.

    A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.

    A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.

    Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.

    A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt  kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.

    Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.

    „Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.

    A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.

    Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.

    A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak. 

    2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.

    Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter az ügynökakták megnyitását ígérte Szita Károly városában
    A Tisza Párt elnöke a kampánykörútja kaposvári állomásán beszélt az ügynökmúlttal való szembenézés fontosságáról. A téma különösen érzékeny a somogyi megyeszékhelyen, mivel a fideszes polgármester, Szita Károly múltja régóta viták tárgya.


    Szerdán Kaposvárra is elért Magyar Péter országjárása, ahol a politikus egyik visszatérő ígéretét, az ügynökakták megnyitását hangsúlyozta. A téma különös jelentőséggel bír a somogyi megyeszékhelyen Szita Károly polgármester vitatott múltja miatt.

    „Az ügynökakták kinyitása az egyik első intézkedése lesz a Tisza-kormánynak”

    – ígérte a politikus a somogyi megyeszékhelyen.

    Via 24.hu


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk