Hosszabb lesz a közoktatásban a téli szünet – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azért döntött így a kormány, mert így spórolunk az energiával – tette hozzá. Az október-novemberi őszi szünetről Gulyás ugyanakkor nem tett említést.
A téli szünet az idei tanévben december 22-től 2023. január 8-ig tart majd.
Ebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek, hogy az állam is spóroljon – tette hozzá a miniszter.
Szentkirályi Alexandra kiegészítette Gulyást, aki nem mondta, hogy az őszi szünet rovására lesz hosszabb a téli szünet. Eredetileg október 28-a, péntek lett volna az utolsó, majd november 7., hétfő az első tanítási nap – így a november 1-jés négynapos hétvége után november 2-a, szerdától iskolába kell majd menni. Gulyás Gergely ezt azzal pontosította, hogy őszi szünet címén összesen három napot adhatnak ki az iskolák, az nincs központilag szabályozva, hogy mikor. Lehetséges tehát, hogy lesz olyan iskola, amelyik úgy dönt, hogy megadja ezt a három napot, de ahol nem, ott a Mindenszentek körüli hosszúhétve marad a pihenésre.
Hosszabb lesz a közoktatásban a téli szünet – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azért döntött így a kormány, mert így spórolunk az energiával – tette hozzá. Az október-novemberi őszi szünetről Gulyás ugyanakkor nem tett említést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Orbánéknak: Ha olyat tesznek, amit esetleg terveznek, akkor ott leszünk – És akkor lesz nemulass!
Az átláthatósági törvényről is beszélt: „Innen is szeretném biztosítani a sajtót, a civileket, és minden magyar embert, minden társadalmi csoportot, hogy a Tisza mellettük áll. És hogyha valódi probléma lesz, akkor ott leszünk…” - mondta.
Ruszin-Szendi Romuluszt kormánypárti oldalról hazaárulónak és külföldi érdekeket szolgálónak titulálták az elmúlt hetekben.
„Teljesen nyugodtan alszok, tudom, hogy ezeket nem követtem el – fogalmazott a korábbi vezérkari főnök a műsorban. - Ha hazugságot kell kreálni, hogy befeketítsenek minket, arra már nem vevők az emberek. Az emberek nagy része nem hiszi el, amit mondanak.
Eljuthatnak oda, hogy engem bezárnak.
Ha ez megtörténik, hozzatok pizzát, az befér a rácsok között, konditerem pedig van. Megvárom, amíg a rendszerváltás megtörténik, aztán majd kijövök, nem félek tőle. Ők félnek tőlem, a Tisza közösségétől, mert más erkölcsi szinten mozgunk, amire ők nem érhetnek fel.”
„Innen Örményesről, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből üzenem a miniszterelnöknek, hogy el a kezekkel Ruszin-Szendi Romulusztól, el a kezekkel a tiszásoktól.
Mi nagyon békések vagyunk, de nagyon határozottak, de van egy szint, amiből nem fogunk engedni.
És ha olyat tesznek, amit esetleg terveznek, akkor ott leszünk. És akkor lesz nemulass. Ezt innen üzenem és ezt nagyon komolyan gondolom, úgyhogy óvatosan. Óvatosan, hogy meddig mennek el. Lehet hatalmat átadni békésen, emelt fővel és emberségesen” – fogalmazott Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke megerősítette, hogy ezt a hatalmat választások útján kell legyőzni.
„Van egy új törvényjavaslat, amivel borzolják a kedélyeket, amivel próbálják borzolni, újabb társadalmi csoportokba beleszállni, legyen az a független sajtó, civil szervezetek, vagy éppen a Tisza politikai közössége. Én mindenkit türelemre intek. Abszolút értem a felháborodást vagy a félelmet, vagy a megrettenést, hogy ez a putyini úton egy újabb lépés, egy újabb vörös vonal átlépése, és valóban így van, és sokszor már elhalványítják a vörös vonalakat, mert már annyi ilyen vonalat léptek át.
Innen is szeretném biztosítani a sajtót, a civileket, és minden magyar embert, minden társadalmi csoportot, hogy a Tisza mellettük áll.
És hogyha valódi probléma lesz, akkor ott leszünk…" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Ruszin-Szendi Romuluszt kormánypárti oldalról hazaárulónak és külföldi érdekeket szolgálónak titulálták az elmúlt hetekben.
„Teljesen nyugodtan alszok, tudom, hogy ezeket nem követtem el – fogalmazott a korábbi vezérkari főnök a műsorban. - Ha hazugságot kell kreálni, hogy befeketítsenek minket, arra már nem vevők az emberek. Az emberek nagy része nem hiszi el, amit mondanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely: Felgyújtom magam, ha nem sikerül a kormánnyal megállapodni a Rákosrendezőről
A főpolgármester szerint politikai botrány is lehet abból, ha nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal. A Pride-ot pedig mindenképp megtartják – akár tetszik, akár nem.
Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában beszélt a Budapest Pride idei megrendezéséről, a Rákosrendező ügyéről, valamint a BKV-nál történt személyi változásokról is.
A főpolgármester megerősítette, hogy
a Budapest Pride-ot június 28-án mindenképpen megtartják.
Mint mondta, senkinek sem kell fenyegetve éreznie magát. Több jogszerű lehetőség is rendelkezésre áll a rendezvény megtartására, de ezeket nem részletezte, mert nem szeretne ötleteket adni azoknak, akik megakadályoznák az eseményt.
A Rákosrendezővel kapcsolatban Karácsony úgy fogalmazott:
„Ha nem sikerül megegyezni, akkor én nyilván felgyújtom magam.
Mindenhol el fogom mondani, hogy az araboknak jár a kisföldalatti meghosszabbítása, a budapestieknek nem”. Hozzátette, hogy a választások közeledtével politikai következményei is lehetnek annak, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal.
Az interjúban szóba került a BKV vezérigazgatójának menesztése is. Karácsony Gergely úgy fogalmazott:
„a BKV mindig is egy ilyen legszívesebben bottal se piszkálnám típusú hely volt”.
Azt mondta, csak egyetlen személy, az F. Zsolt néven ismert „nagymester” köti össze a cég belső ügyeit a városházával. Ha Bolla Tibor kapcsolatban állt vele, akkor azt a főpolgármester szerint jeleznie kellett volna. „Utólag ez menthetetlen” – tette hozzá.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy a megjelent képek ellenére sincs olyan megalapozott információ, amely szerint budapesti közpénzeket nem rendeltetésszerűen használtak volna fel.
Karácsony Gergely szerint „a demokratikus nyilvánosság alapja, hogy léteznek cikkek, amelyek képesek politikai következményeket kiváltani, és léteznek politikusok, akik ideális esetben figyelnek a valóságra”.
Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában beszélt a Budapest Pride idei megrendezéséről, a Rákosrendező ügyéről, valamint a BKV-nál történt személyi változásokról is.
A főpolgármester megerősítette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Országgyűlés döntött: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
A kilépésről szóló javaslatot 134 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly adott ki elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnökre, akit Orbán Viktor még aznap meghívott Budapestre.
134 igen, 37 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett megszavazta az Országgyűlés, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntés csak egy év múlva lép hatályba, miután az erről szóló írásos értesítést eljuttatják az ENSZ főtitkárához, írta a 24.hu.
A kormány még márciusban jelezte a kilépési szándékát, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott.
Ekkor közölték, hogy Magyarország elhagyja az ICC-t, amely egyéni felelősséget vizsgál olyan ügyekben, mint a háborús bűnök, a népirtás vagy az emberiesség elleni bűncselekmények.
Netanjahu méltatta a magyar kormány döntését, amit úgy jellemzett: „egy rendkívül bátor lépés az antiszemitizmussal szemben”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2024 novemberében adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen. Az ICC főügyésze már 2023 májusában kezdeményezte a körözést, amely több palesztin Hamász-vezetőt is érintett.
Aznap, amikor a bíróság kiadta a körözést az izraeli kormányfő ellen, Orbán Viktor meghívta őt Magyarországra. Két nappal a Netanjahu elleni körözési kérelem benyújtása után a kormányülésen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter azt a feladatot kapták, hogy készítsenek feljegyzést a kilépés lehetséges következményeiről.
134 igen, 37 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett megszavazta az Országgyűlés, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntés csak egy év múlva lép hatályba, miután az erről szóló írásos értesítést eljuttatják az ENSZ főtitkárához, írta a 24.hu.
A kormány még márciusban jelezte a kilépési szándékát, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott.
Ekkor közölték, hogy Magyarország elhagyja az ICC-t, amely egyéni felelősséget vizsgál olyan ügyekben, mint a háborús bűnök, a népirtás vagy az emberiesség elleni bűncselekmények.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin kétórás telefonbeszélgetése után bejelentették: azonnali tűzszüneti tárgyalások kezdődnek Ukrajna és Oroszország között.
A külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében úgy fogalmazott: „mi, magyarok több mint három éve élünk a háború szomszédságában, több mint három éve érvelünk a tűzszünet és a béketárgyalások mellett. Brüsszel és az európaiak több mint három éve támadnak minket emiatt.”
Szijjártó szerint Donald Trump megválasztása elhozta a béke reményét. Mint írta,
Trumpnak köszönhetően ma már újra közvetlen tárgyalások zajlanak az amerikaiak és az oroszok, valamint az oroszok és az ukránok között.
Úgy véli, a világ már ettől is biztonságosabb hely lett. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindenki tisztában van vele, a béketárgyalások nehezek lesznek.
Felszólította Brüsszelt és azokat az európai politikusokat, akik az elmúlt három évben támadták Magyarország békepárti álláspontját, hogy ne akadályozzák a béketárgyalások sikerét.
A bejegyzését így zárta: „mi, a magunk részéről továbbra is minden erőnkkel támogatjuk Donald Trump békeerőfeszítéseit, és reméljük, hogy a béketárgyalások mielőbbi tűzszünethez és majd egy átfogó békemegállapodásokhoz vezetnek.”
Szijjártó Péter közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin kétórás telefonbeszélgetése után bejelentették: azonnali tűzszüneti tárgyalások kezdődnek Ukrajna és Oroszország között.
A külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében úgy fogalmazott: „mi, magyarok több mint három éve élünk a háború szomszédságában, több mint három éve érvelünk a tűzszünet és a béketárgyalások mellett. Brüsszel és az európaiak több mint három éve támadnak minket emiatt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
