Hadházy szerint egy átlagos tanár egy éves nettó fizetéséből lehet megvásárolni ezt a papucsot – derült ki a Facebookon közzétett bejegyzéséből.
„Egy honfitársunk így mutatta be a szandit: a Hermes Chypre krokodilbőr női papucska (mert én ezt szandálnak nem nevezném), az ára jelentősen változhat a bőrtípus, szín és ritkaság függvényében. Új modellek ára: Hermes, Chypre Techno szandál Himalaya krokodilbőrből: kb. $7,500 - 8,000 - től indul és határ a csillagos ég. Ez egy ritka, limitált kiadású modell, amelyet például a Madison Avenue Couture kínálatában és más luxus shopokban találhatunk meg” – írta a független országgyűlési képviselő.
„Itt is mondjuk el: a gazdagság nem bűn, a hivalkodás legfeljebb gáz.
A bűn az, ha ezt a luxust mi, adófizetők fizetjük - márpedig ezt a szandit is Önök vették Katalin asszonynak.
A napokban pl. az Átlátszó által kiperelt adatokból kaptunk újabb bizonyítékokat arról, hogy Kata és Cecília közös honlapocskájában Rogán propaganda minisztériuma hirdet orrba-szájba- így könnyű összehozni az évi milliárdos osztalékot…” - zárta kedd reggeli posztját a politikus.
Hadházy szerint egy átlagos tanár egy éves nettó fizetéséből lehet megvásárolni ezt a papucsot – derült ki a Facebookon közzétett bejegyzéséből.
„Egy honfitársunk így mutatta be a szandit: a Hermes Chypre krokodilbőr női papucska (mert én ezt szandálnak nem nevezném), az ára jelentősen változhat a bőrtípus, szín és ritkaság függvényében. Új modellek ára: Hermes, Chypre Techno szandál Himalaya krokodilbőrből: kb. $7,500 - 8,000 - től indul és határ a csillagos ég. Ez egy ritka, limitált kiadású modell, amelyet például a Madison Avenue Couture kínálatában és más luxus shopokban találhatunk meg” – írta a független országgyűlési képviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európa Tanács a nagytakarítási törvényről: felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.
Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket. Emellett nem biztosít elegendő garanciát az önkényes alkalmazás ellen.”
A közleményben azt is leírták, hogy nem tartják jogilag megalapozottnak a magyar kormány érvelését, amely szerint a törvény hasonlít az Egyesült Államok Külföldi Ügynökök Regisztrációs törvényéhez - írta a 444.hu.
Kiemelték: „Ahogy azt a Reykjavíki Demokrácia-elvek is hangsúlyozzák, a magyar kormány – mint az Európa Tanács tagja – köteles biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információhoz való hozzáférés és annak továbbadásának jogát. A szabad, független és sokszínű média, valamint a civil társadalom a demokratikus társadalom alapkövei.”
A két jelentéstevő szerint egy ilyen törvényt nem lehet elfogadni anélkül, hogy ne történjen előtte egy széles körű értékelés és egyeztetés. „Ezért felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását, és kötelezze el magát egy átfogó és inkluzív felülvizsgálati folyamat mellett, beleértve a Velencei Bizottság véleményének kikérését is.”
A törvénycsomagot Halász János nyújtotta be május 13-án. A parlament kedden vitázik róla, és a héten akár el is fogadhatják.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.
Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kósa Lajos elmagyarázta az RTL-nek, miért listázható bárki, aki uniós támogatást fogad el
Halász János a bizottsági ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket.
Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.
Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.
A törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány listázná azokat a külföldről is támogatott szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolják a választói akaratot. A listára került szervezetek nem kaphatnának például egy százalékos adófelajánlást, a NAV akár magánlakásokban is házkutatást tarthatna, és hónapokra befagyaszthatnák a szervezetek számlájára érkezett támogatásokat. A bizottság DK-s alelnöke azt mondta, a javaslat elhallgattatna minden kritikus hangot.
Sebián-Petrovszki László, (DK)
"Önök, fideszes képviselő urak, tulajdonképpen azt a logikát követik már megint, csak ebben az elmúlt egy pár hónapban talán már harmadjára, negyedjére, hogy aki nem azt képviseli, amit önök, az ne is létezzen. Az lehetőleg pusztuljon."
A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte, hogy a kormány tényleg ki akarja-e léptetni Magyarországot az Európai Unióból:
"Teljesen felfoghatatlan az, hogy önöket még ennyire zavarja a nyilvánosság, a megmaradó része. Miért szeretnék önök ennyire kiirtani a szólásszabadságnak az utolsó bástyáit is Magyarországon, miért zavarja önöket ennyire a civil szervezet, nincs még elég erejük, nincs még elég hatalmuk? Mi kell még önöknek?"
Halász János azt mondta, a törvény olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek a közélet befolyásolására törekszenek, külföldi támogatásból, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását:
"Ezeknek a feltételeknek együtt meg kell állnia. Erről van szó a törvényben. És önök mindenféle mást belelátnak. Ez persze a politikai vitánknak a része tud lenni, de önök mindenbe mindig ugyanazt látják bele."
Halász János az ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket:
"Hogy ha valaki külföldi befolyás alatt van, akkor a külföldi befolyásnak fog eleget tenni, csak akkor egy kis magyar társfinanszírozással együtt, az nem jó."
Arról is beszélt, hogy szerinte nem probléma, ha a jogszabály vitát vált majd ki az Európai Unióban, és elmondta, miért nem tesznek kivételt az uniós támogatásokkal:
"Hát az unió a legagresszívebben próbál beleavatkozni a magyar belpolitikába, a magyar szuverenitás érvényesítésébe, nem tűnt fel önnek?"
A nagytakarítási törvény vitája holnap kezdődik a parlamentben. Kocsis Máté frakcióvezető kezdeményezésére nyolc perc alatt összehívták a házbizottságot, és döntöttek arról, hogy négy órás időkeretben tárgyalják majd, ezzel megakadályozták az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, elhúzzák a javaslatról szóló vitát.
Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.
Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfőn jelentkezett be a Magyar Infó című YouTube-műsorban, útban Nagyvárad felé. A beszélgetésben Ruszin-Szendi Romulusz és Radnai Márk is részt vett. Többször is szóba került a „Békések Ligája” nevű kezdeményezés, amelyet Magyar a vasárnap indult Fidesz „Harcosok Klubja” elnevezésű közösségére reagálva említett meg. Konkrét részleteket azonban nem árultak el az elképzelésről.
„Hirdessük meg innen Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Békések Ligáját!”
– mondta a pártelnök a műsorban.
A politikus a beszélgetés során Orbán Viktor egyik korábbi kijelentését is felidézte. Elmondta, hogy a miniszterelnök a romániai elnökválasztás második fordulója előtt méltatta George Simiont, amit súlyos hibának tartott. „Az nem egy politikai hiba volt, amit Orbán Viktor elkövetett. (…) Az egy bűn volt, amikor a 970 éves Tihanyi Apátság falai között ezt elmondta.” Úgy fogalmazott, hogy ez a kijelentés sokakat jogosan háborított fel, és bár Orbán megpróbálta menteni a helyzetet, nem határolódott el tőle. Magyar szerint ennek a „bűnnek komoly következményei lesznek”.
A Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy tudomása szerint a kormánypártok újabb, a korábbinál is durvább támadásra készülnek Ruszin-Szendi Romulusz ellen. A politikus ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Mindig azt hisszük, hogy nincs lejjebb, de mindig van.”
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt kiáll a civilek és az újságírók mellett. Kijelentette, hogy ha támadás éri őket, akkor a párt ott lesz mellettük. Külön megköszönte azoknak is a támogatást, akik Budapesten vagy más városokban tiltakoznak a kormány civilek és sajtó ellen intézett lépései ellen.
A beszélgetés végén a választások jelentőségéről is beszélt. Úgy fogalmazott: „ezeket a gyalázatos jogszabályokat csak a választások útján lehet megváltoztatni”. Azt ígérte, hogy ha 11 hónap múlva leváltják a kormányt, akkor ezt a törvényt eltörlik, és mindenkit kárpótolnak, akit az Orbán-kormányok idején sérelem ért.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfőn jelentkezett be a Magyar Infó című YouTube-műsorban, útban Nagyvárad felé. A beszélgetésben Ruszin-Szendi Romulusz és Radnai Márk is részt vett. Többször is szóba került a „Békések Ligája” nevű kezdeményezés, amelyet Magyar a vasárnap indult Fidesz „Harcosok Klubja” elnevezésű közösségére reagálva említett meg. Konkrét részleteket azonban nem árultak el az elképzelésről.
„Hirdessük meg innen Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Békések Ligáját!”
– mondta a pártelnök a műsorban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely: Felgyújtom magam, ha nem sikerül a kormánnyal megállapodni a Rákosrendezőről
A főpolgármester szerint politikai botrány is lehet abból, ha nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal. A Pride-ot pedig mindenképp megtartják – akár tetszik, akár nem.
Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában beszélt a Budapest Pride idei megrendezéséről, a Rákosrendező ügyéről, valamint a BKV-nál történt személyi változásokról is.
A főpolgármester megerősítette, hogy
a Budapest Pride-ot június 28-án mindenképpen megtartják.
Mint mondta, senkinek sem kell fenyegetve éreznie magát. Több jogszerű lehetőség is rendelkezésre áll a rendezvény megtartására, de ezeket nem részletezte, mert nem szeretne ötleteket adni azoknak, akik megakadályoznák az eseményt.
A Rákosrendezővel kapcsolatban Karácsony úgy fogalmazott:
„Ha nem sikerül megegyezni, akkor én nyilván felgyújtom magam.
Mindenhol el fogom mondani, hogy az araboknak jár a kisföldalatti meghosszabbítása, a budapestieknek nem”. Hozzátette, hogy a választások közeledtével politikai következményei is lehetnek annak, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal.
Az interjúban szóba került a BKV vezérigazgatójának menesztése is. Karácsony Gergely úgy fogalmazott:
„a BKV mindig is egy ilyen legszívesebben bottal se piszkálnám típusú hely volt”.
Azt mondta, csak egyetlen személy, az F. Zsolt néven ismert „nagymester” köti össze a cég belső ügyeit a városházával. Ha Bolla Tibor kapcsolatban állt vele, akkor azt a főpolgármester szerint jeleznie kellett volna. „Utólag ez menthetetlen” – tette hozzá.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy a megjelent képek ellenére sincs olyan megalapozott információ, amely szerint budapesti közpénzeket nem rendeltetésszerűen használtak volna fel.
Karácsony Gergely szerint „a demokratikus nyilvánosság alapja, hogy léteznek cikkek, amelyek képesek politikai következményeket kiváltani, és léteznek politikusok, akik ideális esetben figyelnek a valóságra”.
Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában beszélt a Budapest Pride idei megrendezéséről, a Rákosrendező ügyéről, valamint a BKV-nál történt személyi változásokról is.
A főpolgármester megerősítette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
