Repülőrajt helyett a régiós sereghajtók közé kerülünk – Az Európai Bizottság szerint alig nő a magyar gazdaság
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint 2025-ben a magyar gazdaság mindössze 0,8 százalékkal bővülhet, ami a régióban a legalacsonyabb érték. A szomszédos országok ennél várhatóan jóval erősebbek lesznek: Lengyelországban 3,3, Romániában pedig 1,4 százalékos GDP-növekedés lehet – sorolja a HVG.
A beruházások alakulása szintén kedvezőtlen képet mutat. Magyarországon 1,5 százalékos visszaesést vár az EB 2025-re, miközben a térség többi országában növekedés jön: Lengyelország például 6,9 százalékos bővüléssel az EU harmadik legmagasabb adatát produkálhatja.
A 2024-es évben a reál-GDP 0,5 százalékkal nőtt, amit a jelentős béremelések és a stabil fogyasztás még valamelyest fűtött. A beruházások viszont csökkentek, elsősorban a bizonytalan üzleti környezet és a közberuházások visszafogása miatt.
A gyenge gép- és járműkivitel közben gyengítette az exportot. A gazdasági aktivitás 2025 első negyedévében 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, részben az ipari termelés visszaesése miatt.
A következő időszakban a magánfogyasztás lehet a növekedés fő motorja, amit a személyi jövedelemadó-mentességek és -kedvezmények is támogatnak. A vállalati beruházások 2025-ben várhatóan még visszafogottak maradnak, 2026-ban azonban új lendületet kaphatnak, ha enyhül a globális bizonytalanság és újraindulnak az államilag támogatott építkezések.
Jövőre már elindulhat némi javulás
A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5 százalékra nőtt, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A nominálbérek növekedése várhatóan 2025-ben és 2026-ban is magas marad, amit a minimálbér további emelése, a szűk munkaerőpiac és a közszféra béremelései is ösztönöznek - jósolja az EB.
A költségvetési hiány a GDP 6,7 százalékáról 4,9 százalékra csökkent 2024-ben, főként az energiatámogatások csökkenése és a közberuházások elhalasztása miatt. 2025-ben a hiány további csökkenése várható 4,6 százalékra, míg 2026-ban a közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések miatt 4,7 százalékra nőhet.
Ezek a változások a GDP körülbelül 0,6 százalékát érintik, amit részben ellensúlyoz a 2025-ben lejáró ágazati adók meghosszabbítása.
A GDP-arányos államadósság 2024-ben emelkedett, részben a forint gyengülése és a budapesti repülőtér megvásárlása miatt. 2025-ben az adósság tovább nőhet, elérve a GDP 74,5 százalékát, mivel az előző évben felhalmozott készpénzes kamatfizetések esedékessé válnak - áll a jelentésben.